Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1887-11-13 / 46. szám
Az unitárius „Dávid-Ferenc-Egylet". E lap folyó év áprilisi, azután szeptemberi számaiban ismertetve volt ez a szép reményekre jogosító egyesület. Ezen ismertetéseknek mintegy folytatását képezi a mostani közlemény. Ez idő óta életrevalóságának több kiváló jelét adta. A második évi közgyűléséről adott ismertetéshez pótlólag megjegyzem, hogy a Britt- és külföldi biblia-társulat, Londonban élő Duka Tivadar nagy hazánkfia ajánlata folytán, 600 bibliát adott ajándékul, kiosztás végett. Lehetetlen leirni az örömet, melyet ez az adomány előidézett az ifjú egyesületben I Szorgalmas, jó erklöcsű tanulók között a falusi iskolákban 463 bibliát osztott ki ebből. Ezen gyűlésen határozták el, hogy ^Unitárius Közlöny* címmel egy néplapot szerkeszt s ad ki az egyesület havonként. Ara egész évre I frt 20 kr. Szerkesztik : Nagy Lajos és Boros György theologiai tanárok. Egy irodalmi bizottságot is választottak ezen a gyűlésen. A megkezdett felolvasások sorát ez év folyamában is folytatta az egyesület. így dr. Brassai Sámuel >A hit és vallásról* olvasott fel. A nagy tudós a maga költségén nyomatta ki 1000 példányban e tárgyról tartott értekezését s az egylet tulajdonába bocsátotta. Ujabban októker 30-án » Melyik az igazi tudomány?« címmel szintén nagy becsű felolvasást tartott. Érdekesen mutatta ki, hogy nem az úgynevezett »modern tudomány*, hanem a theologia és a metafizika az igazi tudomány. Ugyanekkor Boros György tanár olvasott fel egy részletet »Az unilárismus Magyarországon a XVI-ik században* című tanulmányából, még pedig azt a részletet mutatta be, mely Válaszuti György »Skaricza Mátéval való beszélgetését* ismerteti. Ez a mű kéziratban van meg az unitárius főiskola könyvtárában Kolozsváron. 1588-ban irta Válaszuti. Az unitárius főiskolában levő példány 1606-ki másolat. írója Pécsen volt unitárius pap Irálya szép, magyaros. Jankovich egy részletet közöl belőle akadémiai értekezésében. Ipolyi Arnold e részletről nagy elismeréssel ír a »Vörösmarty Mihály életében.* Egyháztörténelmi szempontból kiválóan becses. — Különösen, mint hitvita irat. — A vita, melyet leir, Pécsen volt az unitárius templomban, melyet az unitáriusok a katholikusokkal közösen birtak. Skaricza Máté ráckevei református lelkész beszélt a templomban, de kikötötte, hogy Válaszuti ne beszéljen. Ez rá is állott azzal a feltétellel, ha ez neki három kérdést enged, hogy a beszéd végén intézzen hozzá. Skaricza beleegyezett. A beszéd végeztével a polgármester felnyújtotta Skariczanak a bibliát, hogy abból bizonyítsa be a szentháromságot, mert erről folyt a vita. Egy ember kiszaladt a templomból s egy 100 éves bibliát hozott be, hogy abból bizonyítson Skaricza. A templomban nem jutottak megállapodásra, sem a templomon kívül. A vita, vagy a mint Válaszuti írja »beszélgetés* 5 napig tartott. A falusi emberek szentirásbeli helyeket hoztak fel Skaricza ellen, a mi arra mutat, hogy a köznép igen jártas volt a bibliában. Megegyezni még sem tudtak. Az 5-dik napon Skaricza felkelt az ebédtől, szekérre ült s gyorsan elhajtatott. A télen minden hónap végén felolvasásokat rendez az egylet. Nov. 27-én: dr. Bartók István olvas fel: »A pap, mint az egészség őre.* Ürmössy Lajos »Magyar társadalom és irodalom*; dec. 27-én dr. Hegedűs István: »A halhatatlanság kérdése a klassikus irodalomban* ; Boros György: »Templombajárás és nem járás*. Január I 29-én Kovácsi Antal: »Luxus a nevelésben.« Február I 26-án Kőváry László * Társadalmi kérdés« ; Fanghné Gyújtó Izabella : »Az anya.* Március 25-ikén Kozma I Ferenc »A vallásos nevelésről.* A felolvasások Kolozsvárt tartatnak az unitárius főiskola nagy »Hall« termében. Igen szépen látogatják. A fiók-egyletek is meglehetősen működnek. Van 5 fiók-egylete. Minden pap és tanító köteles tagja lenni. Ezeken felolvastak: Kiss Sándor lelkész: »A vasárnap falun és a Dávid-Ferenc-Egylet hatásköre.* Deák Miklós lelkész »Az unitárius keresztyénségnek vannak-e bálványképei ?« Kádár Lajos tanító: »Az elemi oktatás általam gyakorolt módszere.* Kelemen Albert esperes »A népiskolai vallástanításról.* Sándor Gergely lelkésza »A vallás és erkölcs javításáról.* A második közgyűlésen olvasta felÜrmösi Kálmán lelkész »A nyári vallástanításról* című értekezését. Ezek a művek részben az egylet lapjában, részben önálló füzetekben jelennek meg. Tagjai szép számmal szaporodnak. A napokban küldötte szét az »Unitárius Közlöny* első rendkívüli számát. Karácsonyra megjelenik az első rendes száma is, melyben a pályázaton kitüntetett művek közlését kezdi meg. Ezek után nincs szükség dicshymnust zengeni az egyesület felett, dicséri az maga magát. Csak előre 1 Kolozsvár. Dézsi Mihály, pap- és tanár-jelölt. RÉGISÉGEK. Bornemisza Péter vallásfelekezeti álláspontja. (Válasz Zoványi Jenőnek.) Bornemisza Péterről írt igénytelen dolgozatomat csupán azért tettem közzé, mert nagyon kevés volt az, amit erről a rendkívüli munkásságú férfiúról tudtunk; s hogy azt lehetőleg kidolgozhassam, nem riadtam vissza semmi fáradtságtól sem, lelkemből, óhajtván kerületünk első püspökének életére fényt deríteni. Tehát ez, és a történeti igazság keresése volt egyedüli célom ; s midőn tanulmányom közben meggyőződtem arról, amit róla adatokra hivatkozva elmondtam, számot vetettem magammal s épen azért beszéltettem magam helyett oly sokszor és sok helyen Bornemiszát magát, mert nem akartam történetet csinálni, hogy ne mondjam hamisítani, és magokból a tényekből igyekeztem levonni minden egyes következtetésemet. Hogy ezt elértem-e ? annak megítélését a szíves olvasóra bízom; de azért a magam részéről is el kell még egyet-mást mondanom Zoványi Jenő pataki theol. s.-tanár s alkönyvtárnoknak, »nehogy feljebb értsen maga felől, mint illik.* Zoványi hosszasan avval vezeti be cikkét, hogy »Bornemisza még az egységes protestáns vallás híve volt... s az elválás nem lehetett egy perc munkája...* Az elsőre azt felelem, hogy az a Bornemisza, akiről azt írtam, hogy már 1564-ben a szentek képeit össze törette, az oltárokat a templomokból kihányatta, aki már akkor kenyérrel szolgáltatta ki az úrvacsoráját, az : az egységes protestáns vallás híve semmiesetre sem lehetett, mert ezen tettével már külsőképpen kezd a puritán kálvini irány felé hajolni, híven követvén a második parancsolatot: »ne csinálj magadnak faragott képet és semmi hasonlatosságot azoknak formájára, melyek ott fenn az égben vagy itt lenn a földön vannak ... és ue tiszteljed azokat. .. mert én vagyok a te urad Iste-