Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-02-06 / 6. szám

mozgósít« című cikkében, hogy »Tisza Kálmán vallásfonök és premier miniszter — egy ismeretes történeti alakra tukmált nyilatkozatnak variatiójával — azt ejtette volna el : » Először szegénynyé teszem ezt az országot és azután protestánssá.« »Bár e mondást bonmot-nál egyébbnek nem is tekinthetjük : még sem tagadjuk, hogy a Tisza-kormány alatt hazánkban valósággal praedominans állást a jutott a protestántismus. Praedominál az az irodalomban, a sajtóban •— ebben megosztván uralmát a zsidókkal, mint valamikor más téren a törökkel, — praedominál a politikában, a külügyekben, praedominál a hivatalokban és állásokban, praedominál mindenütt és mindenhol. A református azaz a reformált főrendiháztól kezdve a legkisebb társulatig, az akadémiától kezdve a népiskolákig, a minisztériumoktól kezdve az erdőkerülőig minden lépten-nyomon protestánsokkal találkozunk, épen megfordított viszonyban a hazánkban meglevő hitvallási számarányokkal.* — Lehetetlen nem látni a figyelmes olvasónak, hogy e színlelt sopánkodás egyfelől hatás-vadászat és gyülölség-szitás az együgyű falusi plebánus olvasóknál, másfe'ől ügyetlenül leplezett gúnyolódás a szerinte »praedomináns« protestántismussal; tehát mindkét irányban izgatás és gyűlölet-ébresztés a protestántismus ellen. Vegye tudomásul ellenfelünk, a »RelÍgio« és többi laptársa, hogy mi is ébren s az önvédelemre mindig készen vagyunk és ha szükségét látjuk, ujabb készületeket is teszünk. De vegye tudomásul egyszersmind azt is, hogy sem a törvényszegés terére, mely a reversalisokkal náluk most is lépten-nyomon űzetik, nem Jog juh követni, sem a gyanúsítások és szidalmazások amaz utcai tónusára, mely sajtójukat annyira jellemzi, magunkat le nem alacsonyítjuk. Ha a »Rdigio« és társai a keresztyén szeretetben és türelmességben csak annyira haladtak, hogy most is a vallási viszály és gyűlölet evangéliumát tudják prédikálni : ám folytassák, míg saját híveik is megsokalják a szeretetben való ilyen apostolkodást; de legyenek meggyőződve ott a túlsó táborban, hogy az evangeliumi keresztyénség, bár szótlanul nem hagyja és tétlenül nem nézi Krisztus szellemének ez arculverését, de az evangélium férfias védelmében sem a vénasszonyos ócsárlás, sem a ravasz ferdítések piszkos útjára nem fog tévedni. A protestántismus pedig ebből is vonja el a fontos tanulságot, hogy legyen ébren és vigyázzon fontos érdekeire. Az egyház őrállói és vezetői tartsák szemmel az ellenfél sakkhuzásait és ne késsenek védelmi intézkedéseikkel. A lelkipásztorok legyenek résen, hogy a gyii'ekezeti és családi élet ellen kivetett pápista hálók ne tehessenek fogásokat. A tudomány és sajtó emberei kisérjék figyelemmel az ellenfél mozdulatait, leplezzék le tervszerűen űzött ferdítéseit és ellensúlyozzák szóval és Írásban annak romboló tevékenységét. Mindenek felett mindnyájan az evangelumi igazságot követvén, mindenestől fogva növekedjünk abban, a ki fő, t. i. a Krisztusban, kinek lelke a legerősebb támasza az evangel. egyháznak és leghathatósabb fegyver a romanismus ellen. Ébredünk : ébredjünk 1 . . Szőts Farkas. ISKOLAÜGY. - A gimnáziumi tanterv módosításának kérdése, mint a kormány félhivatalos lapjai jelentik, levétetett a napirendről. A minisztériumban folyt tanácskozások az/al végződtek, hogy a tanterv nem fog módosíttatni, csupán a földrajz tanításmódján eszközöltetik némi változtatás a tantér/ keretében. A tanácskozás eredményéről a félhivatalos jelentés így szól: »A miniszter meg levén győződve arról, hogy a tantervnek és az utasításoknak újabbi nagyobbmérvű megváltoztatása nagyobb bajjal járna és a módszer megszilárdulását is veszélyeztethetné, végleg elhatározta, hogy csakis a földrajz tantervén és az erre vonatkozó utasításon téteti meg a gyakorlat szempontjától követelt legeslegszükségesebb módosításokat, de ezeket is csak oly értelemben, hogy a gimnázium I. és II-dik osztályában a földrajzi tananyag arányosabban osztassák meg és sorrendje praktikusabbá tétessék, (úgy mint a reáliskolai tervben) továbbá hogy a Vll-dik osztályban az eddiginél nagyobb súly helyeztessék Európa és Amerika politikai földrajzára. Á földrajzi oktatás eddigi methodusa nagyon is nagy tért engedett a természetrajzi anyagnak. — Kívánatos ugyan, hogy a tárgyalás élénkítésére a földrajzi anyag szolgálatában, ezentúl is okkal-móddal szerepeljenek az illető földrészt kiválóan jellemző legfontosabb állatol^, növények és ásványok, de a gyakorlati élet tényleges kívánalmaival szemben jövőben nagyobb szerep fog jutni a szoros értelemben vett topográfiának (városok, stb.) és a politikai beosztásnak. A tanórák száma egyáltalán nem fog változni. — Az értekezlet alkalmából felmerült azon indítvány, hogy a magyar irodalomtörténet két éven át taníttassák, talán később megfontolás tárgyait képezheti majd, de egyelőre figyelmen kiviil marad. Ilyképen lehetővé fog válni, hogy a középiskolai törvény alapján módosított tantervhez készült utasítások mihamarabb kibocsáttassanak és ennek alapján a helyi tantervek elkészíttessenek, melyek majd alkalmat fognak szolgáltatni az egyes tanári testületeknek, hogy az országos terv keretén belül az intézet speciális szükségleteinek megfe'eljenek. Szóba került a felekezeti középiskolák egy némelyikében jelenleg is fennálló tandíjosztalék kérdése is. — A miniszter oda kiván hatni, hogy azon kevés felekezeti középiskolában is, a hol a tandíjosztalék rendszere még fennáll, e rendszer maguknak az illető intézeteknek érdekében megszűnjék. A miniszter továbbá, az értekezleten felmerült eszmecsere alapján, kérdést intézett az országos közoktatási tanácshoz, nem tartaná-e célszerűnek a tanárok képesítésében a főtárgy és melléktárgy közti különbség elejtését? A tanárvizsgáló bizottságot pedig megkérdezte az iránt, vájjon nem volna-e kívánatos a magyar-ugor összehasonlító nyelvészetet a tanárvizsgálat tárgyaiból elhagyni és inkább a szoros értelemben vett magyar nyelvtant, mely egyébként eddig is szerepelt, nagyobb terjedelemben és szélesebb alapon megkövetelni ? úgy szintén az iránt is, nem volna-e célszerűbb a történelmi szakvizsgánál az eddiginél nagyobb súlyt fektetni a földrajz ismeretére, a mi annál szükségesebbnek látszik, mert a főgymnázium egész tanfolyamán át főkép a történettanár van hivatva az ifjak elméjében az első osztályokban nyert földrajzi ismeretet ébren tartani. Az utóbb jelzett kérdésekre nézve majd e vélemények beérkezése után fog intézkedés történni. A latin nyelv oktatása a reáliskolákban. Az orsz. közoktatásügyi tanács jan. 27-kén vette tárgyalás alá a kormánynak azt a tervét, hogy a latin nyelv oktatása a reáliskolákban is behozassék, még pedig a budget értelmében már a jövő iskolai évben. A tárgyalás alapját egy Bartal Antal, Heinrich Gusztáv, Homann O. és Kármán Mór által kidolgozott tervezet képezte s a vitában Berzeviczy Albert államtitkár, Klamarik János osztálytanácsos és Meyer József főreáliskolai igazgató is részt vettek. Maga a tervezet a következőkben foglalható össze: