Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1887-12-25 / 52. szám
előbb megkezdi a működését; maga a nyugdíj-intézet már a javaslatban úgy van contemplálva, hogy létrejötte csak a távol jövőben várható. Fejes István. Hiszen ez csak zsinati előmunkálati itt tehát konkrét időt határozni bajos. Tisza Lajos gr. Az általános vitánál való felszólalásomban kifejezést akartam adni azon meggyőződésemnek, hogy én nem hiszen, hogy törvényerőre emelkedhessék máskép e javaslat, mint zsinat útján, mert nem tudnak a részletekre megegyezni a kerületek és egyházmegyék. De a tárgyalás azért megtartandó, mert ez mindenesetre fontos előmunkálat lesz a legközelebbi zsinatra. Ha sikerül az 5 egyházkerület által elfogadtatni, akkor életbe léphet, ha nem sikerül, akkor fog a zsinat törvényt hozni. Az itt tett megjegyzések kíséretében közöltessék a javaslat az egyházkerületekkel. Maradt az eredeti szöveg. 3. §. (bevételek). Dégenfeld József gr. Én magas percetnek tartom a i5°/0 -os hozzájárulást. 25% tőkésíttetik, másik 25 °/0 a misszióra megy, ha még e célra adunk 15%-öt, az egyházak segélyezésére mindössze 3 5 °/0 maradna. Legfeljebb io°/0 -et vélek megszavazhatónak. J)Iocsáry Lajos. Én tovább mennék a reductióban. Midőn a zsinat a gyám- és nyugdíj-intézetet is a domesztika segélyezési körébe tette, több jövedelemre számított. Ha a mostani jövedelem előtte állt volna, talán ezt nem is sorolta volna a dotálandó tárgyak közé. Hiszen ekkor csak 35 ezer frt jutna szegény egyházak és lelkészek javadalmazására. Pedig úgy vettem ki a közhangulatból, hogy nagyobb követeléseket szándékoznak tenni a domesztika iránt, mint eddig. De én ebben elvi ellentétet is látok. A domesztika felállításában a cél az volt, hogy olyan intézet jöjjön létre, melyben az egyetemes egyház vagyonosabb része gyámolítsa a szegényebbet. De e célra való adás által nem a szegényeket gyámolítja, hanem egyenlő mértékben a szegényeket és gazdagokat. Én egy pár ezer írtnál többet nem adnék e célra. Filó Lajos. E domesztikai segély képezi az intézménynek élet-gyökerét. Ha a jövedelmi források nem lesznek kellőleg biztosak és nagy jövedelmet előidézők, attól kell tartanunk, hogy légvárat építünk. Külön pénztárat akarunk teremteni a nyűg- és gyám-intézetnek s ezt a pénztárt nekünk támogatnunk kell. Mert akkor leszek ily intézetnek tagja, hogy ha a részvény-díj befizetése előny és nyereség, e nélkül inkább valamely pénzintézetnél biztosítom családomat. Hogy e kedvezmény meglehessen, szükséges az évi tőke-gyarapítás, szükséges a domesztikából minél nagyobb segély. E tekintetben tehetett volna már a Konvent eddig is. Még a dolog sokáig húzódhatik, de az ügy előkészítésének egyik leglényegesebb momentuma az volna, hogy be nem várva a tényleges szervezést, a jövedelem előállításáról gondoskodunk. 4—5 ezer frtnak e célra való évenkénkénti tőkésítését indítványozom. Ajánlom a 15 °/0 elfogadását, de 10%-nél lejebb nem mennék. Kovács Albert. A törvény alapján szó sem lehet arról, hogy a gyámintézet ne segélyeztessék. Javasoltatik 5 ezer frt. Engedje meg tehát a Konvent, hogy a jövő év bevételéből tétessék le 5 ezer frt tőkéül. Ker kap oly Károly. Inkább maradjunk a pencentualis kifejezés mellett. Az évenkénti jövedelem nem tőkésített részének bizonyos percentjét áldozzuk e célra. Én azt hiszem io°/0 -je nem lesz sok. Populárizálni kell az intézményt.5 Kedvessé pedig csak így tehetjük. Kun Bertalan. Ez is egyházunk erősödésére, fejlődésére, elősegélére szolgáló intézet; ez is az egyházak érdekében tétetik, hogy a szolgálatra képtelen lelkészek ne legyenek az egyház terhén, hanem nyugdíjaztassanak, Fogadjuk tehát el a 3 /4 rész io°/0 -jét. Á többség elfogadta a 10 percentet. 3. §. b) pont. György Endre. Anélkül, hogy bolygatnánk a jelenlegi alapokat és intézeteket, azt az ideát akarom proponálni, hogy a hozzájárulásnál mondassék ki az 1% elvileg kötelezőnek, de azon összegek, melyek más gyámintézetbe fizettetnek, vonassanak ebből le. Viszont a részeltetésnél is a parciális intézetekből kapott összegek vonassanak le az itt utalványozandó öszszegből. Tisza István. Legtöbb esetben az e. megyei gyámintézeteknél a befizetendő évi összeg magasabb, mint a mienk; ezek eo ipso kiesnének a mi intézetünkből. Fordítsuk meg a dolgot s az egyházmegyék alkalmazkodjanak ilymódon. — Maradt az eredeti szerkezet. 3. §. c) pont. Fejes István. A kegyévek jövedelme már a legtöbb helyt fel van használva. De maga ez a kérdés, hogy a kegyévek kegyeleti átalányokká változtassanak át megfontolandó. Az előadónak bővebb magyarázata volna szükséges. Szél Kálmán. Az indokolásban bőven kiterjeszkedtünk erre. Hivatkoztunk a szalontai egyházmegyére, hol csak előnyt láthatunk. Előnyős ez az egyházra, mert hamar rendes papja lesz, előnyős az özvegyre, mert nem felhányt jövedelme lesz neki. Fejes István. A kegy. általány azt látszik feltételezni, hogy nem marad az özvegy a lelkészi lakon. Ezt telje, sen kivihetetlennek tartom. Hol az Özvegy jómóddal marad hátra, talán kivihető, de szegény lelkészeknél, az országnak legnagyobb részében pedig ilyen kisebb, szegényebb egyházak vannak, kivihetetlen. Kerkapoly Károly. A munkálatban különbség van téve a csonka és a kegyév közt. Nincs kimondva, hogy a temetést mindjárt a költözködés kövesse. A kegyelemév némely tekintetben rosszabb, mint a kegyeleti általány, de vannak ám ennek a dolognak is árnyoldalai. A káplánt szépen és olcsón eltarthatja a maga asztalánál az özvegy. De nekünk arra Ís van missziónk, hogy az egyház közállapotai minden kifogáson felüliek legyenek. Ha a második év féljövedelmét ajánljuk a kegyelem év helyett, azt hiszem nem követünk el méltánytalan dolgot. Körmendy Sándor. Fejes aggodalmai egészen az életből merített jogos aggodalmak. Es én inkább a csonka év jövedelmét változtatnám át kegyeleti általánynyá, mely nagyon különböző, mely különbség azonban az egyetemes intézetnél nem tűnnék fel, míg a szegény özvegy és árvánál nagy tényező. Legjobb szeretném azonban nem érinteni a dolgot. Marad az eredeti szerkezet, s egyszersmind a 4., 5. 9. és 7. §-ok változatlanul elfogadtatnak. 8. §. Fejes István. Fontosnak tartom, hogy a nyugdíjazás végleges eldöntése itt történjék, de sokkal tanácsosabbnak tartom, ha a bíróság előtt foly le az ügy, mert közgyűlésen bajos az egyes emberek nyug-i díja felett tanácskozni. Kerkapoly Károly. A nyugdíjazás esetei sokszor fegyelmi ügyek. De ha nem azok is, a bíróság gyorsabban és jobban elintézheti az ügyet, mint a népesebb közgyűlés. Szükséges az ügynek ide feljövetele, mert az nem lehet, hogy más intézkedjék az egyetemes egyház kontójára. Szilágyi Dezső. A javaslat a dolgot minden esetben a bíróság elé utasította. De nem jó volna-e célra ' minden forumon külön, kevés számú bizottságot létesíteni ?
