Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-12-04 / 49. szám

Az érmeliéki egyházmegye őszi közgyűlése. E gyűlés november hó 16-dikán tartatott meg a szokott helyen, Székelyhídon, a zordon idő, és rosz utak miatt mérsékelt látogatottság mellett. A szokott ima után következett az esperesi jelentés, bizony, részben, nem megvigasztaló tartalmával. A vasárnap ünnepi szentsége több helyen, világi foglalkozások által töretik meg; ellene a világi hatóságnál, a törvény szigorú alkalmazásának megsürgetésében kerestetik orvoslat. Vadházasságok korlátozását, s megszüntetését illetőleg egyházmegyénk a debreceni egyházmegye azon határozatát teszi magáévá, hogy egyetemes Konventünk, országos törvényhozásunkban, a házassági ügyekbeni való bíráskodást a Királyhágón inneni ref. egyház számára kérvényezze, s nyerje ki. Iskolás növendékek, csak a zsinati törvényekben megállapított korban konfirmálhatok. Konfirmálás ideje tavasz helyett, (mert egyházaink nagyobb részében a szorgalomszak juniusban végződik) a nyári évszakra, és pedig a zárvizsgát követő napokra tétetik át, s jelzett időben konfirmált növendékek Uraszt álhoz első Ízben járulása, az újkenyéri kommuniókor történend. Szomorú világítást vet iskola-ügyünkre az esperesi jelentés azon passusa, melyszerint: mintegy másfél ezer számra menő, 12—-15 éves ismétlő iskolaköteles növendékek közül, tényleg, 50—60 növendék gyakoroltatik a törvényszabta oktatásban. Szeretem hinni, hogy e részben nem az egyházak intézőit terheli a mulasztás vádja, hanem, tisztelet a kivételeknek, a polgári hatóság támogatása hianyában rejlik az. Ide vonatkozólag kimondja egyházmegyénk, hogy: »addig is, míg a törvény követelte rendszeres ismétlő iskolázás behozatnék, a 12 — 15 évig iskolaköteles növendékek úgynevezett »vasárnapi iskola« cím alatt, hetenként két órán, u. m. vasárnap délelőtt az istenitiszteletet megelőző egy órán, és szerdán délután szintén egy órán, de csak, egyelőre nov. 15-étől márc. 15 ig, azaz a téli hónapokban, illető tantermeikben és tanítóik által, midenkor a lelkész felügyelete alatt oktattassanak. S az így megszaporított munkavégzésért, a tanítók fáradozásának méltanylása, az egyes egyházak generositásánák hagyatik fenn « Hát az esperesi jelentés azon szomorú statisztikai része mire mutat, hogy 69 néptanítónk közül, csupán 27 bír tanítói oklevéllel ? Honnét ez állapot ma, a midőn a papi pályara készülő theologusok is tanítói oklevél szerzésre köteleztetnek? Mi dolog ez azzal a napjainkban sokat emlegetett, s egyesek részéről túlvitt nép tanítói ambícióval szemben ? Jószerint meg se tudnám mondani, mi lett e tárgyra vonatkozólag a végmegállapodás, de mégis, ha jól emlékszem : az oklevél szerzésre kötelező szigorú esperesi figyelmeztetést fogadta el curául egyházmegyénk. Olvastatott az »Országos Közalap« végrehajtó bizottsága elnökségének, az egyes esperesek, s altalok a lelkészek, és gyülekezetekhez intézett komoly szózata, a nagy mérvű restanciák ügyében, illetve azok sürgős behajtása és beszolgáltatása tárgyában. Nálunk is van, tagadhatlan, hátrány, de hál' Istennek, e tekintetben sem állunk leghátrább ! A hátrányos egyházakkal szemben, közgyűlésünk a december hó 15-ike záros határidőn belül befizetést elrendeli, azontúl : szigorú végrehajtás vétetvén foganatba ellenök. Dékánok, feleljenek meg tisztüknek : minden évben kétszer látogatván a felügyeletökre bízott iskolákat, s tapasztalataikat — legalább egyszer egy évben — referálják az esperes úrnak. Különben hivatalukra 3 évre állíttatván: ennek elteltével tetszésük szerint le is mondhatnak. A prot. irodalmi társulatba egyházmegyénk 100 forinttal lép be, oly formán, hogy ez összegnek csak évenkénti 5°/0

-os kamatát fi/.etendi. Ezek letárgyalásával, s néhány egyházmegyei alsóbb rendű hivatalok betöltése, s egyes kérvény-ügyek elintézése után a közgyűlés berekesztetett. Molnár János, ref. lelkész. Nyilatkozat, *) illetőleg észrevételek Fabriczy János eperjesi tanítóképző-intézeti tanár »A tiszai evang. egyházkerületi gyűlés folyó évi jegyzőkönyvének 36-ik pontjához* és Gamauf György t. k. i. tanár >Audiatur et altéra pars« cimű cikkeire. (Az evang. Tiszakeriilet ns, felügyelőinek s nt. lelkészeinek figyelmébe ajánlva.) Hogy egy intézet belügyét, különösen ha az még véglegesen lebonyolítva nincs és hozzá peres ügy, a nyilvánosság elé vinni nem szabad, azt mindenki tudja; tudják bizonyosan a nevezett tanár urak is, és hogy dacára annak, hogy őket, a kire főképen hivatkoznak, Tergina Gyula sárosmegyei kir. tanfeliigye'ő is ily irányban figyelmezteti, mégis a nyilvánosság elé viszik azt és pedig olyan alakban, melyben a nagy közönség azt meg sem érthet', az legalább is szomorú dolog. De e szomorú dolog az által, hogy saját legfőbb ha'óságuk ellen is kikelnek, akkor pedig, mikor tudják, hogy mi okból sújtattak a »rosszalás«-ban kifejezett Ítélettel, még bűnös is. Tudják meg tehát, hogy azért mondotta ki a kerületi gyű'és: 1. Fabriczy Jánosra a rosszalást, mert be nem várva a saját fóruma intézkedését a tanfelügyelő elé vitte az intézet belügyét, és így árulást követett el az autonomián. Hogy odavitte, maga is elismerte 1887. február 17-ikén a főtisztelendő Czékus István püspök úr elnöklete alatt megtartott tanító-képzői bizottsági ülésben. (Jelen voltak nt. Sztehlo János főesperes és Nóvák Mihály lelkész urak, n^, dr Schmidt Gyula collegiumi felügyelő, alúlirotf, mint coll. igazgató és a tanítóképző-intézeti tanárok.). Ezt eltagadni, eldisputálni nem lehet I Az akkor nyert elnöki, püspöki és felügyelői szemrehányás fájdalma talán még el nem mosta a tény emlékezetét?! 2. Gamauf Györgyre, a ki ugyan (és az én nyilatkozatomnak, melyet oly tágan magyaráz, az volt értelme) nem vádaskodott a tanfelügyelőnél, de a vizsgálat folyamán olyan magatartást tanúsított, hogy tekintetes Mérey Aurél coll. h. felügyelő úr által erősen megfeddetett, hogy miért? jól tudja! (Jelen voltak : tek. Mérey Aurél coll, h. felügyelő elnök, nt. Sztehlo János főesperes, nt. Nóvák Mihály ev. lelkész urak, Hörk József mint coll. igazgató, és ők, a tanító-képző intézeti tanári kar.). Plogy harmadik társuk büntetés nélkül nem maradt, azt tudják. De hogy az ő mulasztásai őket is sújtják, mert minden tanító-képzői belügyet a tanári kar intézett el, világos. Miért nem néztek utána évek hosszú során át, hogy ha volt baj — nézetok szerint — az elenyésztessék ? I *) Tárgyhalmaz miatt késett. Szerié.