Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-11-13 / 46. szám

tana által a keresztyén vallás épen az élet utolsó pillanataiban az üdvözülést az erkölcsiség rovására megkönnyíti. 4. Az erkölcsisség a »hit századaiban* igen alacsony fokon állott, s mennél messzebb megyünk vissza, azon időkben midőn a hit legszigorúbb volt, az erkölcsiség dolga a legroszabbúl állott. 5. A keresztyén vallás kevés befolyással van a nagy világra, hanem annál nagyobb hatással néhány kiváló egyénre, kik valóságos szentekké levén — a közvéleményre megmérhetlen befolyást gyakorolnak, s ez által a vallásnak megszerzik azon tiszteletet, melyet az élvez. 6. Jóllehet a szentek önfeláldozása nemcsak kérdést nem szenved, kétségbe nem vonható, de rendkívül magasztos és vonzó is, mégis mint eszköz az emberi szenvedés megkönnyítésére s a legigazabb értelemben vett embertiszetletre, a tudománynyal hatásra s erőre nézve össze sem hasonlítható. Messze vezetne célunktól, ha az egyes tételekre kimerítő megjegyzéseket tennénk, épen azért legyen szabad csak néhány vonással megtenni megjegyzéseinket. 1. A mit Morison az első pontban konstalál: az tény. Elismertük a vallástól való elidegenedés tényét föntebb is. Hogy a skepticismus korunkban tudományosabb, mint az előző században volt, az sem szenved kétséget. Csak az a nagy kérdés: mi köze a tudománynak a valláshoz ? A hit és tudás egymáshoz való viszonyáról anynyit hallunk a mai időben, miben áll hát ez a viszony ? Fölmegy a vallás a tudományban, mint a pozitivisták állítják vagy meg van létjogosultsága a legkifejlettebb tudomány mellett is? Mi ez utóbbit valljuk (lásd alább 6. pont) s hisszük, hogy összeütközésre aligha került volna a dolog, ha a ker. vallás szóvivői nem feledkeztek volna meg arról, hogy a vallás nem tudomány, s hogy Krisztus nem tudományos rendszert, hanem vallást adott az emberiségnek. Mi sajnáljuk ugyan, hogy egyesek túlkapásai miatt a vallásnak kell szenvednie, de hisszük, hogy e szenvedés jóra vezet, annak belátására t. i. hogy a vallás ép oly kevéssé diktálhat a tudománynak tételeket, mint a mily kevéssé pótolhatja a tudomány a vallás helyét. 2. Hogy a ker. vallás több aggályt, mint megnyugvást szerez, az lehet privát meggyőződése Morison úrnak, de e tétel igazságát bátrak vagyunk kétségbe vonni. A ki vörös szemüveget tesz fel: mindent vörösnek lát ; a ki a világot pesszimisztikus üvegen nézi, annak nemcsak a vallás, az élet minden öröme hiábavalónak tűnik fel. Szerelem, szeretet, barátság, családi boldogság, patriotizmus stb. mind nem nyújtanak annyi élvet, mint a mennyi szenvedés jár nyomukban. (Philosophie des Unbewussten. 7-te Aufl. II. Band295 s köv.) Igen is annak, a ki a világot pesszimisztikus szemüvegen nézi — de a keresztyén vallás — tessék bár paradoxnak ez állítás, dacára a siralomvölgye fölött való siránkozásnak, optimista a szó tiszta értelmében. S ha bűneink tudatában könyeziink, könyeinken ott ragyog a reménység szivárványa, mert, hiszünk egy Istenben, mindenható atyában. 3. A harmadik pontra nekünk protestánsoknak felelni szükségtelen. 4. A negyedik pont ép így maradhat válasz nélkül. Szerző műve 6-ik fejezetében »a hit századait* rajzolja s nagy olvasottsága képessé teszi arra, hogy a középkorról egy chronique scandeuluse-t adjon olvasóinak, melynek pikáns volta talán némelyeknek tetszik, de a mely argumentumait nem épen erősíti. 5. A ker. vallás kevés befolyással van a nagy világra, mert — magas követelményei vannak az egyesek erkölcsisége iránt. Csak a következetlenségre óhajtok mutatni, mely e pont s a 3-ik között van. 6. Morison a tudománytól vár mindent — s épen ebben az óhajban fekszik az egyoldalúság. Az ember szinte csodálkozhatnék, hogy sem Morison, sem elvtársai nem látják be, vagy nem akarják belátni, hogy az ember nem pusztán intellektuális lény. A psychologusok még mindig három féle tehetséget különböztetnek meg : érző, akaró s gondolkodó tehetséget. A vallás épen e három harmonisztikus fejlesztésében áll, mert a vallás sem nem pusztán érzés (Schleiermacher) sem nem pusztán akarat (erkölcsi, Kant), de legkevésbé gondolkodás (rationalisták). A vallás egyik sem, hanem mindahárom. Hogy intellektuális tehetségünk is szerepeljen, okvetlenül szükséges, mert különben a vallást a babonától nem különböztethetnők meg, de e tehetségnek a többi rovására való fejlesztése sohasem vallásossá tesz, hanem a tudomány karjaiba vezet. A másik két oldalnak figyelembe nem vevése Morison úr legnagyobb hibája, s csak azért nem vádoljuk őt egyoldalúsággal, mert ez egyoldalúság annyira elterjedt, hogy azon csodálkoznánk, ha Morison úr nem osztaná. A jövő vallása az ember tisztelet lesz szerinte, de ugyanez lesz Büchner szerint is, a kinek legújabb művét nem árt kissé figyelembe venni, hogy megtehessük a jó úr vallására is megjegyzéseinket. (Vége köv.) Antal Géza. IRODALOM. A magyar tud. Akadémia kiadasában most jelent meg: Kereskedelmi szótár. A m. tud. Akadémia által kiküldött szakbizottság közreműködésével szerkesztették Ballagi Mór és György Aladár. I. kötet német-magyar rész, VIII + 384 lap; II. kötet: magyar-német rész, 392 lap. — E két kötethez több mint 300 irodalmi forrás használtatott fel, köztük az összes törvények, miniszteri rendeletek, s utasítások, számos iparkamarai jelentés, a különféle szak- és tájszótárak, nyelvészeti folyóiratok, különféle hazai s külföldi kereskedelmi és közgazdasági munkák, tekintélyes kereskedőházak árjegyzékei, pénzintézetek s más kereskedelmi társaságok nyomtatványai. Az ez úton összegyűjtött roppant terjedelmű szóanyag megbírálása a két szerkesztő, t. i. Ballagi Mór és György Aladár feladata volt, kik e célból 1884 elejétől kezdve csaknem naponként közösen tanácskoztak és dolgoztak. A német-magyar rész nem kevesebb mint 22,495 cikket tartalmaz, a magyar-német rész pedig még valamivel többet. A két vaskos és gyönyörű kötet ára öt forint, s a két kötet külön nem, csak együtt kapható. Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai) kiadásában épen most jelent meg: Gyakorlati tót nyelvtan. Dr. Ahn F. módszere szerint. Saját 2-ik kiadása után átdolgozta Glósz Miksa, főgymn. tanár. Ára 80 kr. — Dr. Ney's Ungarische Sprachlehre nach Ollendorf's Methode. 24-ik jav. kiadás. Ára 1 frt 80 kr. — Magyar olvasókönyv a középiskolák I. osztálya számára. Az új tanterv és miniszteri utasítás értelmében szerkesztették Tomor Ferenc és dr. Váradi Antal. 6-ik változatlan kiadás. Ára 90 kr. — Magyar nyelvtani kézikönyv. IV. füzet, a népiskola V. és VI. osztálya számára. Irta Belicza József, fővárosi h. igazgató-tanító. 3-ik átnézett kiadás. Ára 40 kr. — Gyakorlati angol nyelvtan új tanmódszer alapján, mely szerint angol nyelven olvasni, írni és beszélni a legrövidebb idő alatt alaposan megtanulhatni. Tanodai és