Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-11-13 / 46. szám

Harmincadik évfolyam. 46. sz. Budapest, 1887. november 13. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LA SZERKESZTO-és KIADÓ-HIVATAL IX. ker. Kinizsy-uica 29, sz, I. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évré 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Rélyegdij külön 30 kr. Teljes szánm példóiixyokzkiSLl mindig- szolgáLllaa/hank:. Egyházmegyei gondnoki székfoglaló beszéd. (Elmondatott Szegszárdon, a tolnai egyházmegye közgyűlésén). Régóta felhangzik s mind általánosabbá válik országszerte a panasz, hogy reform, egyházainkban a vallásos buzgóság csökken, s helyét a közöny, sok helytt igen kóros állapot foglalja el. E panasz jogosultságát saját tapasztalataim is megerősítik, habár vétenék az igazság ellen, ha nem sietnék kijelenteni, hogy ismerek egyházakat, melyekben a helyzet ily panaszra alapot nem ad, és ismerek másokat, melyekben örvendetes előjelek a helyzet javulására engednek biztos következtetést vonni. Az érintett sajnos körülménynek sok, kétségtelenül sok oka van. Egyről azonban biztos vagyok, t. i. hogy e baj egyházszervezetünkben s egyházunknak jelenlegi helyzetében nem sarkallik. E tekintetben a magyar reform, egyház, hála elődeink áldozatkézségének s bölcs tapintatának, oly szerencsés helyzetben van, mely ritkítja párját. Egyházunk helyzete és szervezete teljesen alkalmas arra, hogy keretében az egyház magasztos céljaira szolgáló tevékenység üdvösen és szabadon kifejtethessék. Meggyőződésem szerint e bajnak egyik nagy oka az az egyoldalúság, mely nálunk általában tapasztalható. Ugy érzem : hiányzik nálunk bizonyos közvetlen érdeklődés az egyház alapcélja iránt. Adminisztrálunk s az egyház szervezeti érdekeit dicséretes buzgósággal szfvíin • kön hordjuk, gondozzuk, de a bajt épen abban látom, hogy az ezek iránti érdeklődés lévén bennünk a túlnyomó, a benső hitélet, az egyéni vallásos buzgóság ápolására aránylag kevesebb gondot fordítunk. Mig adminisztratív teendőkkel legjobb erőinket lekötjük, nem vesszük eléggé fontolóra, hogy az egyéni élő hit mind jobban eltűnik, s a mily mérvben növekszik e sajnálatos jelenség, ugyanabban a mérvben szenved hőn szeretett egyházunk; szenved nemcsak belterjesen, a tagok buzgóságának növekvő hiánya miatt, hanem külterjesen is számban és erőben, egyes tagok elvesztése által, mint ezt az ország több vidékein sajnosan tapasztaljuk. Legbensőbb meggyőződésem, nagyt. közgyűlés, hogy e bajt a leglelkiismeretesebb kormányzattal sem lehet legyőzni, ide közvetlen tevékénység kell. Minden keresztyén egyháznak s így a mienknek is, fő feladata a maga körében arra működni, hogy az egyház isteni alapítója által az emberiség boldogítására örök időkre lefektetett elvek az egyeseket s ezek által a társadalmat áthassák, megszenteljék, más szóval Istenországának építése. A ker. vallás iránt közönyös vagy épen ellenséges indulatu egyének ezt talán hangzatos mondásnál egyébnek nem tartják; de nekem legbensőbb meggyőződésem, hogy a krisztusi elvekben mindaz benne van, a mi az ember s az emberiség boldogítására lényeges. Ne mondja senki, hogy ez meghaladott álláspont, sőt ellenkezőleg, a jelenkor legnagyobb gondot okozó kórjelenségei egyenesen erre utalnak, mint gyógyszerre. A családi és társadalmi kötelékek meglazulásával, sok helytt megbomlásával s az ebből kifolyó társadalmi és gazdasági válsággal szemben az állambölcselők, nemzetgazdák és moralisták tehetetleneknek bizonyulnak. E szomorú viszonyokat csak az önzetlenség és szeretet, csak a cselekedetekben nyilvánuló részvét, szóval a szeretetteljes munka orvosolhatja. Ámde mindezekhez erő kell. S ez erő ? Nos ez erő a keresztyén hit, mely az embert belsőleg áthatva, ennek a legnagyobb tehetséget adja a jóra, s mint az emberiség egész múltja igazolja, ez a legnagyobb hatalom az egyeseknek és a társadalomnak átalakítására, megnemesítésére. Valóban, nt. közgyűlés, Kr'sztus evangeliuma ma is Istennek hatalma minden hívőnek üdvösségére (Rom. 1, 16). Én, nt. közgyűlés, alig emlékszem esetre, s