Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-01-30 / 5. szám

13: PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. l'ói nevelni van hivatva; melyben collegiumi szervezetéből kifolyólag nem >;

>

szabadon tenyész* az ifjúság, hanem a fenntartók áldozatából több kevesebb beneficiumban mindenik részesül: nem tartanám célszerűnek, hogy papnöveldénkben oly tanszabadságféle honosíttassék meg, mely néhány hallgatónak remélhetőleg talán szabadabb és jobb fejlődéséért az intézet túlnyomó többségének készültségét. kockára tegye, sőt veszélyeztesse. A fiatal embernek nem árt a folytonos sarkalás s a társas együttlakás természete is gyakori számonkérést és utánnézést követel, mert különben hivalkodás tanyájává stilyed a bennlak ás. Az alapvizsgálat mint új intézmény a kerületnek különös figyelmére méltó, mert a szabályzat csak általános keretet ad, melyet az akadémiáknak, illetőleg azok fenntartó testületeinek kell kitölteni. A keretbe illesztendők: a tárgyakból kivánt ismeretek mértéke, az Írásbeli dolgozat körüli eljárás, a vizsgálat módja és ideje, a vizsgálatot vezető bizottság összeállítása és végre ö o & az eddig szokásban volt ^paedagogiai vizsgálat.<<: Az ismeretek mértékét azért volna helyes meghatározni, hogy készület és kérdezés biztosan tájékozva legyen a teendők felől. A részletek nem tartoznak ide. — Az Írásbeli dolgozat körüli eljárás a megbirálás tekintetében követel körülményesebb meghatározást, mert a szabályzat által kiemelt > különös súly-fektetés^ csak úgy érhető el, ha a dolgozatok nemcsak gondosan elkészíttetnek, hanem ha alapos bírálatban is részesülnek. — A vizsgálat módjára nézve meghatározandó a kollokváló modor és a kérdezés időtartama, hogy a felmondatásnak és gyors lejáratásnak még árnyéka is elkeriiltessék. — Az alapvizsgálat idejéül a Il-ik évi tanfolyamot követő szeptember első fele tűzendő ki. Több okból óhajtanám ezt az időpontot és nem a Il-ik év végét. Először, mert szeptemberig több és alkalmasabb idő marad a készületre; másodszor, mert a szabályzat szerint a lelkészi vizsgákat is szeptemberben kellvén tartani, ugyanazon bizottság egy költséggel elvégezhetné a munkát; harmadszor azért, mert a szeptemberi terminussal a ^paedagogiai vizsgálatc

is könnyebben kombinálható. Ugyanis az alapvizsgálatnak 3 vagy (ha a két Bevezetést külön vesszük) 4 tárgya mellé minden komolyabb nehézség nélkül oda csatolhatok volnának a paedagogicumok, míg ha az alapvizsgálat juniusban tartatnék, a készületi idő az alapvizsgára külön is nagyon csekély volna. Minthogy a dunamelléki kerületben a theologusoktól nem külön néptanítói oklevél, hanem csak a néptanRoi-vizsga paedagogiai tárgyaiban való egyenértékű jártasság kívántatik: én azt hiszem, hogy az alap-és paedagogiai vizsgálatnak jelzett összefoglalá sem az erről mitsem szóló szabályzat intentiój val nem ellenkezik, sem maguknak a vizsgákns vagy közelebbről az alapvizsgálatnak értékét nem fogna levonni. Az alapvizsgálatot veze bizottság ugyanaz lehetne, mely a papi vizsgák fölveszi. Hogy egy bizottság legyen, a melle nemcsak az egyszerűség és a költségkiemel számba jövő tekintete szól ajánlólag, hanem alap- és papi vizsgák belső összefüggése áll követelt egyenlő mértékkel való mérés fonti elve is, melyet bizonyára inkább meg tudna val sítani az egyazon vizsgáló bizottság tudatos köve kezetessége, mint a más egyénekből alakult tehát öntudatlanul is másként mérő külön pa és külön alapvizsgai bizottság. Az egy bizottsí alakítása ellen legfölebb a theologiai akadém önállóságát féltő aggodalom támaszthatna nehé séget, a mennyiben az alapvizsgálat termész ténél fogva iskolai vizsgálat, melyen a kerül mint fenntartó testület csak felügyelőleg ve: részt, ellenben a papi vizsgák a kerület vizsga melyeknek a theologiai tanárok csak megbízat; által tagjai. Úgyde e féltékenységnek a Dun; melléken semmi helye nincs, mert itt a thec akadémia a kerületnek nemcsak fennhatóság alatt áll, hanem egyenes és közvetlen tulajdon; A szabályzat Il-ik fejezete a „Lelkészképesí vizsgák" ügyét rendezi: kiván két vizsgát, kijelc a tárgyakat, megszabja a vizsgatétel idejét, (I-sc a végzés őszén, II ikat egy év múlva) 4 — 6 évei ként változó bizottságot rendel stb. . . Mind ol intézkedések, melyek kerületünkben vagy mii ismeretesek, vagy könnyen meghonosíthatok. -Csupán a kerületek belkörű intézkedésére bizo néhány pontot kellene rendszabály-alakba önten hogy ez a fejezet is életbe léphessen. Körűimé nyesen meg kell határozni itt is a tárgyakbc kivánt ismeret minimumát, (különösen a gyakor lati biblia-magyarázatnál kivánatos a minél sza batosabb mérték-kitűzés), a vizsgálatok modora stb., de mindenek fölött az Írásbeli clolgozatol elkészítése és megbirálása körüli eljárást ke szabatosan körvonalozni. E tekintetben a Iegna gyobb szigor és lelkiismeretes ellenőrzés alkalma zandó, mert a mily igaz, hogy az Írásbeli dolgo zat a képzettség egyik legbiztosabb fokmérője épen annyira köztudomású, hogy az irásbe vizsgák körül legkönnyebb s leggyakoribb ; visszaélés. Legyen tehát az intézőknek kivált gondjuk rá, hogy a kerületi rendszabályok mindé nütt a legpontosabb utasítást nyújtsanak az irás beli dolgozatoknak mind elkészítésére, mind meg bírálására. A Ill-ik fejezet a „Theologiai magán-tanár ságu

intézményét honosítja meg hazai egyházunk