Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-10-09 / 41. szám

hol érdekes maradványok vannak a régi Guanchoktól, a Kanárik őslakóitól, kiket a spanyolok kiirtottak. Láthatók ott csodálatos halaknak alakjai, honnan érthető e felkiáltás : »Uram, mily nagyok és sokak a te munkáid U De a sziget csodáival csak akkor ismerkedtem meg, mikor órák hosszáig kocsikáztam Arrucas városa felé, hol hegyen-völgyön túl mindenkor a kék óceán és nyűgöt felől a Teneriffa csúcsa köszönt minket a felhők közül, vagy hol pálmák közé rejtve, fekszik előttünk Arrucas. Ez egy csodálatos kert, melyben minden megterem. Ott találtam először a királyi pálmát, sima derékkal, melyen szép sárga karikák jelzik az éveket. Nevezetes rajta az is, hogy bunkó módjára ül a földön. Van ezenkívül e szigeteknek egy különleges faj pálmája, mely csak ott található és levélbőségével s üde zöldjével tűnik ki. De a sárkányfa és más ritka növények egyenesen csak a kanári szigetek számára látszanak teremtve lenni, úgy hogy ezeknek flórája csodás szépségű. Terem ott kávébokor is, melyből néhány zöld bogyót vittem el muzeumunk számára; terem ott nagy magnólia, madronofa, melyek különben csak bokrok szoktak lenni, s láttam ott virágokat, bokrokat, fákat, melyeknek neveit sohasem hallottam. Mily gazdag és szép Istennek világa! | De a ki a nagy Kanáriát jól akarja megismerni, annak a »Vega«-ba, a valódi földmívelői vidékre kell mennie. Ott a legelbájolóbb egy kiégett kráterbe való kilátás. Ez egy valóságos tölcsér, a milyenekkel sem a Vezúv, sem az Aetna kráterei nem bírnak. E kráter alján, középpontján — honnan egykor a tüzes folyam bugyogott fel — néhány, kissé fáktól eltakart ház áll, melyeket körülvesznek szántóföldek és szőllők. Ugyanis, e szikla katlan oldalai, hamuban termő szőllőket képeznek, úgy hogy bámulva vallhatjuk: »Uj élet sarjad a romokból 1« Hogy e szigetek másik- nagy csoportjához Teneriffához juthassak, hol Santa Cruz, a kormány székhelye fekszik, a »Fiatal Mártonra* egy vitorlás dereglyére kellett szállnom. De ennek leírását mellőzzük, hogy madridi ügyeinket elbeszélhessük. Árvaházunk folyton növekedik. Két kis leányról szólok, kiknek szülei kezdettől fogva tartoztak gyülekezetünknek leghívebb tagjai közé. Az atya hosszas betegsége miatt ezen meglehetős jómódú család hanyatlásnak indult. Az anya Viktor nevű fiát árvaházunkba adta fizetés mellett, utóbb erre sem volt képes és rövid idő alatt elhalt. Meghalt azon hitben, hogy az Úr gondot viselend gyermekeiről. Távollétemben nőm egyikét a lánykáknak óhajtotta volna árvaházunkba felvenni, s írt is nekem eziránt, mire én fe'elém : »Fogadd be Isten nevében !« S íme, holott eltartásához nem volt alap, egy leány-egylet vezetőnője Coblenzből jelenté nekünk, hogy egyletük szívesen gondoskodnék egy árva gyermekről, s kiköti, hogy egy neki megnevezendő gyermekről kiván folytonosan gondoskodni. Megneveztük tehát nekik a fentirt szülők árváját Júliát, kérve őket, hogy necsak gyűjtsenek részére szorgalmasan, hanem imádkozzanak is érte, hogy Isten dicsőségére és mindnyájunk örömére növekedjék-. Egy másik, Ignátia nevű lányka cholerában vesztette el atyját és anyja öt gyermekkel maradt öz ! vegyen és szegénységben. E lánykát azután egy angol nő adta árvaházunkba s ngyanakkor felhívta a manchesteri árvagyermekeket, hogy érdeklődjenek e lányka iránt. Manchesterben van nem kevesebb, mint hat kis árvaház, 12—20 árvával, kik most Ignatia részére összegyűjtik az élelmezési díjat. Ezenkívül karácsonkor az angol árvák megemlékezvén spanyol társnőjükről, gyűjtöttek maguk közt egy csodaszép bábúra, melyet egy barátunk épségben hozott Madridba. Nagy volt e felett az öröm nemcsak Ignatia, hanem az Összes leányárvaház részéről. A mi karácsoni ajándékozásunkról is van mit jelentenem. Ez rendesen bazárral veszi kezdetét, megjegyezve, hogy e bazár nélkül alig bírnánk létezni. És mégis nem az örvendeztet meg minket főképen, hogy Soo márkát jövedelmez, hanem a mindenfelül nyilatkozó részvét, a vevők és eladók, köztük madridi hölgyek, buzgalma és a mindenféle országokban folytatott türelmes munka, melylyel a bazár tárgyait éven át szaporítják. A meghívást a bazárra versben szoktuk szerkeszteni spanyol, angol és német nyelven. Végül még megjegyezzük, h >gy a spanyol misszió részére Madridból és más országokból befolyt bevétel: 45,1 rí márka 12 fillér és kiadatott 47,008 m. és n f., melynek következtében i89Ö-89 fedezetlen. Az adakozóknak pedig szívére köti Fliedner az 50-ik zsoltár utolsó versét. — Adományokat e szent célra alulírt is kész közvetíteni. Tápió-Sz.-Márton, (Pestmegye). Láng Adolf, pestmegyei ev. főesperes. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. A szaporcai egyház (felső-baranyai egyházmegyében) lelkészévé közelebb Szigethy Bálint volt h. lelkész választatott meg szavazattöbbséggel. — Szász Domokos erdélyi püspök a csíkszeredai missziói egyház temploma fölavatására és új lelkésze beigtatására Szász Gerő egyházkerületi főjegyző társaságában Csík-Szeredába utazott. * Lelkész-jelölés. A pesti egyházmegyébe kebelezett Bugyi egyházközség lelkészi allomására az újabb candidatió alkalmával kijelöltettek: Farkas Sándor ercsii és Szűcs Sándor iregi h. lelkészek, Szabó Elek ó-budai hitoktató, Hnjdu Ignác szabadszállási tanító-káplán és Molnár Albert bugyi-i h. lelkész. * Az Irodalmi Társaság ügyében folyó hó 6-kán aláírók és más érdeklődők részvételével értekezlet tartatott Budapesten. A jelenvoltak, reformátusok és ágostaiak, számszerint 14-én, miután örömmel konstatálták, hogy az irodalmi társulás eszméje az egyházi körökben élénk visszhangot keltett és a tényleges pártolás úgy a magánosok, mint különösen a testületek részéről Örvendetesen mutatkozik, egyértelműleg oda nyilatkoztak, hogy elérkezett az idő a tényleges megalakulásra. A megindulást nagyon megkönnyítette volna az a körülmény, ha mint az első értekezlet idején tervezve volt, az evangélikusok és reformátusok egyetemes konventjei egyidejűleg tartják vala gyűléseiket, a mikor a Társaság tagjai tömegesen megjelenhettek volna az alakuló gyűlésre. De bár a két gyűlés egyszerre nem volt összehozható, mégis az értekezlet, az ügy iránti érdeklődést tekintve, egyértelműleg abban állapodott meg, hogy a Társaság formaszerű megalakítására alkalmas időben külön gyűlés hivassék össze még ez évben Budapestre. A meghívás eszközlésére a Felhívást kibocsátott püspök és főgondnok urak kéretnek fel, valamint arra is, hogy a Társaság tagjaiból egy előkészítő bizottságot szervezzenek, mely a közgyűlést minden tekintetben előkészítse, a tagul jelentkezőket nyilvántartsa, a testületeket képviselők küldésére felszólítsa, a vidéki tagoknak az alakuló gyűlésre való feljutását megkönynyítse, az ügynek az egyházi és politikai sajtóban ismertetője és népszerűsítője legyen stb. A hazai protest.