Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-10-09 / 41. szám

A nagy tetszéssel fogadott megnyitó után felolvastatott az egyet, felügyelő szokásos évi jelentése}

melynek pontjaira külön határozatok hozattak. — íme a főbbek: Karsay püspök megtartott jubileuma örvendetes tudomásul vétetvén, az ősz püspököt lelkes ovációkban ré szesítették a jelenvolt ak. — Mosóczy Lajos pozsonyi felügyelő és Jákobéi József egyet, pénztárnok elhunyta fölött jegyzőkönyvileg részvétét fejezte ki a közgyűlés. Az eperjesi kollégium segélyezése ügyében az állammal kötött szerződést véleményadás végett a tanügyi bizottsághoz tették át. Nagy érdeklődéssel tárgyaltatott a brassói magyar esperesség ügye. Felolvasásra került ugyanis a miniszteri leirat, mely megengedi, hogy az ismert községek az erdélyi evangélikus egyház kötelékeiből kiváljanak és a tiszai egyházkerülethez csatoltassanak. Azt azonban nem engedi meg, hogy ezek a községek a magyarországi egyházi törvények alá tartozzanak. E miniszteri leirathoz hozzászólt Czékus püspök és csalódásának adott kifejezést. Az evangélikusok remélték, hogy mint megengedték a magyarországi unitáriusoknak, hogy az erdélyi törvények alá tartozzanak, úgy az erdélyi evangélikusoknak is megengedik, hogy a magyarországi törvények bírjanak rájuk érvény nyel. E reményükben most csalatkoztak az evangélikusok. Prónay báró indítványára ezután a köz gyűlés tudomásul vette a miniszteri leirat első részét, a másik részre vonatkozólag pedig még nem nyilatkozott. Ezután a protestáns irodalmi társaság ügye került megbeszélésre. Elnök lelkes szavakban emlékezett meg a társaság nagy jelentőségéről, mely hivatva van a protestáns szellemet megerősíteni s a protestáns öntudatot emelni. A társaságnak nemcsak erkölcsi, hanem anyagi támogatásra is van szüksége. Ezért tehát elnök indítványára az egyetemes egyház 500 frttal belépett az irodalmi társaság alapítói közé. Az államsegély fölemelése ügyében felolvasásra került egy miniszteri leirat, mely tudatja az egyetemes egyházzal, hogy miután a képviselőházhoz érkezett hasonló tartalmú kérvény elutasíttatott, a miniszter is elutasítja ez újabb kérvényt. Tudomásul vétetett. Kolatschek Gyula dr. zágrábi ev. lelkész értesítette az egyetemes felügyelőt, hogy a zágrábi egyház nem csatlakozott a bécsi püspökséghez s ama téves állításnak, mintha a zágrábi egyház a bécsihez csatlakozott volna, jegyzőkönyvileg helyreigazítását kéri. Helyeslő tudomásul vétetett. Élénk vita indult meg amaz indítvány fölött, hogy az egyetemés tanügyi bizottság alapszabályai megváltoztassanak. Ez indítványt a tiszai kerület tette s maga a tanügyi bizottság is hozzájárult. A javaslat szerint ezentúl ne a tanügyi bizottság határozzon a rendes tantárgyak alóli felmentés, a javító vizsgálatra való bocsátás, a más intézetben való vizsgálattétel, a pótvizsgálat, a több osztályból való vizsgálat stb. ügyében ezentúl a püspökök intézkedjenek az ily kérvényeknél. A javaslat felolvasása után sorra felállott a négy püspök és védte a javaslatot. Czékus püspök szerint ez a javaslat nem a püspökök érdekében történik, sőt még több munkával halmozza el őket. Szeberényi püspök utal arra, hogy a tanügyi bizottság ugyan 20 tagból áll, de azért többnyire maga a jegyző kénytelen a kérvényeket elintézni. Gyorsabb és egyszerűbb volna, ha ez a püspökökre bízatnék. így kívánja a tanulók érdeke is. Miután még Karsay és Qeduly szólaltak fel a javaslat mellett, végül Batizfalvy, a tanügyi bizottság jegyzője nyilatkoztatta ki, hogy szívesen lemond az említett teendőkről. A javaslat elfogadtatott. Legélénkebb vitára adott alkalmat az evangélikusok sérelmeinek ügye. A katholikus papok folyvást számos visszaéléseket követnek el a kereszteléseknél s a temetéseknél. Az evangélikusok hiába fordulnak sérelmeik orvoslása végett a minisztériumhoz, a kath. papok tovább is végeznek illetéktelen kereszteléseket és temetéseket evangélikusoknál. Ez ügyben a közgyűlés tavaly kérvényt nyújtott be a miniszterhez, hogy vagy a fennálló törvények alapján védje meg az evangélikusokat, vagy pedig a törvényhozás útján intézkedjék. Az egyetemes egyházi közgyűlés kérvényére mindeddig válasz nem érkezett s a sérelmek egyre tartanak. Ismét sorra felállottak erre a püspökök és előadták a sérelmeket. Czékus szerint egyházkerületében egy év alatt nem kevesebb, mint 14 keresztelési és 10 temetési ügyben történt sérelemről érkezett jelentés. Karsay nagy szomorúsággal tapasztalja, hogy a sérelmek egyre szaporodnak az ő kerületében is s vannak kathol. papok, kik még csak tudomással sem látszanak bírni arról, hogy ha már egy más felekezetű gyermeket megkeresztelnek, azt az illető felekezet lelkészének kénytelenek bejelenteni. Geduly püspök szerint az ő kerületében ilyetén sérelmek nem hozattak tudomására, de meg van győződve arról, hogy történtek. Okvetlenül szükséges a baj mielőbbi orvoslása, s a miniszterhez beadott kérvényt sürgetni kell. Végül Szeberényi püspök panaszolta el egyházkerülete e nemű bajait és fejtegette, hogy mint eddig, úgy ezentúl is minden egyes sérelmi ügyet a miniszter tudomására hozzanak, hogy ily módon meggyőződjék a minisztérium a baj igaz voltáról. Gyurácz Ferenc pápai lelkész azt fejtegette, hogy az ily sérelmi politika nagy gyengeségre mutat. Hagyja fel az ág. hitv. evangélikus egyház az örökös sére'mi panaszt, támaszkodjék a törvényekre s minden előforduló sérelmi esetnél forduljon a törvény oltalmához. Hasonló álláspontot foglalt el Bognár kir. ügyész is, ki hangoztatta, hogy csak az esetben, ha a bíróságok nem tennének igazságot, forduljanak az egyházkerületek panaszszal a miniszterhez. Hogyan tehetnének igazságot a biróságok, ha nem is fordulnak hozzájuk, hanem egyenesen a miniszterhez mennek panaszra ? Hazánkban vannak törvények s azok igazságot szolgáltatnak. Végül Prónay báró összegezte a véleményeket s határozatba ment, hogy az egyetemes egyházi közgyűlés ismét felír a miniszterhez és sürgeti a sérelmi ügy rendezését. (Vége köv.) Az ág. hitv. ev. bányakerület közgyűlése. A gyűlést szept. 29-én estve értekezlet előzte meg, melyen Fabiny Teofíl előre bejelentette, más téren való elfoglaltsága miatt, a kerületi felügyelőségtől visszavonul, de a megdöbbent szeretet számos nyilatkozatának hallatára és azon igéret után, hogy helyettesítés útján kész a kerületet e kényszerűségen segíteni, késznek nyilatkozott a maradásra. Az értekezleten azután megbeszéltettek a gyűlési főbb ügyek. Szept. 30 án reggel 9 órakor a templomban rövid istenitisztelet tartatott, s ezt követé a pesti ev. egyház belvárosi dísztermében a közgyűlés, melyet a kerületi felügyelő távolléte miatt a legidősebb esperességi felügyelő Sembery Imre nyitott meg. Utána Szeberényi Gusztáv püspök olvasta fel nagyérdekű évi jelentését, melynek nagy részét a bánáti esperességben végzett kanonika visitatióról szóló jelentés képezte. ,., ^gpetorn Kf 12 PÁPA