Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-09-25 / 39. szám

BELFÖLD. Pap Gábor püspök egyházlátogató körútja. G.-Vezekényről, a vizsgálat megejtése után, Barsmegye Agó községébe vette útját a püspök, kit egész a községig elkísért a vezekényi fiatalságból álló bandérium. A falu haf

árán a község elöljárósága fogadta, a községben pedig az egyház részéről Kis Károly g.-vezekényi lelkész üdvözölte. A püspök nagy tömeg kíséretében vonu't a templomba, itt egyházi beszédet tartott, melyet vizsgálat követett. Agóból az esztergommegyei Kéty községbe indult szintén bandérium kíséretében Kéty község diadalívet állított »Isten hozott!* felirattal, az üdvözlő beszédet Molnár Dénes tartotta ; a püspök atyai válasza után következett az istenitisztelet, melyen ismét szónokolt a kitűnő főpap. Istentisztelet után megtörtént a vizsgálat, mely az egyház jólétéről, a lelkész és elöljáróság rendszeretetéről győződtette meg a püspököt. Ezután Nagy-Olvedet látogatta meg a püspök. A község határán Iring Ferenc fogadta bandériummal és impozáns kocsisorral. A bevonu'ás mozsárdörgés és harangzugás közt történt. A templom előtti téren a lelkész és gondnok fogadták nagy közönség és fehérruhás lánykák élén. Pólya Lajos lelkész jeles beszéddel üdvözölte a püspököt, ki meghatva mondott köszönetet; azután az ünnepi díszbe öltözött leányok egyike csinos alkalmi költemény elmondása után díszes virágkoszorút nyújtott át a főpásztornak. A püspök a lelkész-lakban szállt meg. Következő nap istenitisztelet volt püspöki beszéddel, aztán megejtetett a vizsgálat, mely mindent rendben talált, a miért ís a püspök elismerését fejezte ki a lelkésznek és gondnoknak. A vizsgálatot pompás lakoma követte a lelkésznél; a lakoma alatt a fiatalság cigányzene mellett járta a lelkész lakása előtt. A püspök Ölvedről folytatta körútját Fámádba. A fogadtatás itt is ünnepélyes volt : bandérium, kocsikiséret, üdvözlő beszéd itt sem hiányoztak. A község lelkészének, Csekey Dávidnak meleg üdvözletére hasonló választ adott a főpásztor. A templomi beszéd, a gyülekezet viszonyaihoz mérve, kedvező benyomást tett, a megejtett vizsgálat mindent rendben talált. A hivatalos teendők elvégeztetvén, a vizitáció díszes menetben, bandérium és nagyszámú kocsik kíséretében Málas kisközségbe ért, hol Mares László nagysallói birtokos üdvözölte fopásztorunkat. Rövid időzés után, tetemesen megszaporodott kisérettel Nagy-Sallóba indult az impozáns menet, melyet a nevezett helyen diadalkapu előtt várt a nagyszámú közönség. Juhász Béla emelkedett szellemű üdvözlő beszékben tolmácsolta a hitsorsosok örömét, mire a püspök szép választ adott. E történeti nevezetességű helyen a szabadság-hősök hamvai fölött, nemzeti dicsőségünk emlékei újultak föl elméinkben az üdvözlő beszéd s a ráadott válasz hatása alatt. A templomban tartott püspöki beszéd hatásos tanítás volt, mely a vallás-erkölcsi élet tisztaságára, a munka, szorgalom és takarékosság erényeinek gyakorlására buzdította a híveket. »Becsüljétek meg, úgymond, a vagyont, melyet őseitektől örököltetek, mert a vagyon, ha szellemi-erkölcsi erővel párosul, oly hatalom, mely hazánk és egyházunk jóllétét megalapítani, felvirágozását előmozdítani legsikeresebben képes; becsüljétek meg a vagyont, mert ha egyszer kisiklik alólunk a föld, el van veszve önállóságunk s vele idővel hazánk.* Szept. n-én délután népes bandérium, beláthatlan kocsisor kisérte .tovább a felkoszorúzott díszkocsin vitt püspököt Bajkáig. A lelkészlakon Gőbel Ernő lelkész ezen örömteljes hangon üdvözölte őt: »Kicsiny ugyan ez egyház, de a szeretet és tisztelet annál nagyobb mérvben él lelkünkben s nekem jutott az a szerencse, hogy e kisded egyház őszinte óhajtásának kifejezést adjak, kérve az egek Urát, hogy főtisztelendő püspök urat az emberi kor legvégső határáig éltesse.« — Mely meleg szavakra a főpásztor következőleg válaszolt: »Tisztelendőséged kicsinek nevezi ez egyházat, előttem se kicsi, se nagy nincs ; engem minden egyházba, legyen az nagy, vagy kicsi, egyenlő érzés hozott, sőt a kicsinyekért még nagyobb tevékenységet kell kifejtenünk, hogy azok nagyokká legyenek. Itt azon hely, hol 39 év előtt megfordultam, azon időben ifjúi erővel, karddal kezemben s magas lelkesedéssel, a hazaszeretet szent tüzétől lelkesítve, ma azonban őszbe borult fővel, de élénk lelkesedéssel és a szeretet fegyverével jövök. Ma az isteni eszmék megerősítése célom s figyelemmel kisérem, hogy vájjon híveim között magvan-e a vallásosság s őseinktől átvették-e ezen nemes tulajdont; lenni, élni, küzdeni tudnak-e azon nemes célért, mely egyházunk, felekezetünk, hazánk jóléteért való küzdelemben kell, hogy kifejezést nyerjen. Különben fogadják tőlem azon határo zott Ígéretemet, hogy Bajka anyagi s szellemi emelésére mindent elkövetek.* A lelkészlakról gyalog az összes közönség a vidéki intelligentia vezetése mellett az ősi Pély Nagy-család ódon kastélyába ment, melynek verandáján két hölgy várt reánk; az egyik a 85 éves Pély Nagy Andrásné, a másik Kürthy Józsefné, szül. Pély Nagy Berta úrnő, az anya és leánya, kiket ekként köszöntött a főpásztor : »Mélyen tisztelt Nagysád I Eljöttem ide, hogy felkeressem az ősök erényeiben ez oly gazdag család kiváló tagját s lelki szemeimmel látom az ősök szellemét, kik életükben hazánk, egyházunk felvirágzásáért vagyoni áldozattal is törekedtek s kik magyar nemzetiségünk e véghelyéért is annyi áldozatot hoztak.* Az üdvözlés után az anya kezet fogva, leánya megölelve főpásztorát, zokogó hangon kérte őt, hogy áldja meg. Bajkáról másnap, lo as bandérium és sok uri fogat kíséretében, harang/.úgás között Kelecsényi Rafael hivása folytán, annak látogatására, Baracskára ment. Itt az ősfák árnya alatt Barsvármegye alispánja, Máriássy István, a következő emelkedett szellemben adott kifejezést örömének : »Méltóságos főtisztelendő püspök úr 1 Engem, mint Barsvármegye alispánját ért azon szerencse, hogy Méltóságodat megyém nevében üdvözölhetem. A mily megtisztelő küldetés ez reám nézve, ép oly kitüntető Barsmegyére, a mennyiben a megye lett oly szerencsés, hogy legelső apostoli és hazafiúi kőrútjában magas látogatásával, íme szerencséltetett bennünket. Üdvözlöm tehát Méltóságodat, ismerem magas tevékenységét, melyet kifejt saját felekezete vallási és iskolai ügyei körük; tudom, mennyire lelkesül azon magasztos eszmékért, melyek az egyenlőség, testvériség s hazaszeretetben nyernek kifejezést; tehát úgy üdvözlöm itt, mint főpásztort, mint főrendiházi tagot, s mint a társadalomnak oly magas tagját, kinek hatásköre, tevékenysége ismeretes, csodálatos munkaereje, valódi apostoli buzgalma és lángoló hazaszeretete köztudomású.* Erre a püspök következőleg válaszolt: » Törvényeinkből kifolyólag e kedves kötelességet nagy lelki örömmel teszem, mert látom azt, hogy a megye mind egyházi, mind politikai hatósága karöltve jár, s örömmel tapasztalom, hogy mind a két testület a hazaszeretet s testvériesülés magaslatán állva, azt megtestesíteni törekszik. Köszönöm a szívélyes fogadtatást, melyben részesítének.* Ugyanitt még a besei