Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-08-21 / 34. szám

tőitek (t. i. kötekedtek). Könyv kötőim bocsoztak. Még az ebek is az tyúkokat kergették és megölték, azokat egyfelől meghattam, hogy az vízbe vessék, más felől más dolgom érközett Az lovak elszaladoztak és edgymást annyira marták, hogy senki el nem érhetné, hanem ő maguk ledőlnének és az véres veriték lecsorgana róluk. Oskola mesterem és udvarló Dedkim (t. i. inaskodóim, felszolgálóim) étel fölött szomorítottak, Étel után hol felházamba mentem imátkozni, hol kertben, és azokat velem félbe hagyatták. Tanulni akartam, és barátim panaszolkodni hozzám jűttek, az város népe, az Gróff (t. i. Balassa Menyhért) az tisztartó reám izentek, hol egyről, hol másról. Mindezek edgynihány képpen egy nap háborgattak. Kikből eszembe vettem nyilván, hogy: egy ördög nem győzte volna ezeket, hanem ugyan seregvei futostak ellenem. De mindazáltal az Wr ennyi kegyelmességgel volt hozzám, hogy néha elbusúltam, néha elpanaszolkottam, kiáltottam és csaknem szítkozóttam is, de ismét magam megtartóztattam.* Majd a 824. levelen leírja fia halálát, és így sóhajt fel: »Végre elvevé (t. i. az Isten) tíz esztendős Peti fiamot. De miért hogy az gyermek jó tanuló vala, és az Egyházbann is Catechismust tanyított, és otthon is az több cseléddel (t. i. családdal) imátkozott; ezzel vigaztalá meg az Wr Isten, hogy noha gyermek volna, de száz esztendős ember is, még Dávid király is, és Szent Pál, is nem mondhatná szepben és ájtatosban ímez igéket : En édes Istenem bocsásd meg az én bűneimet, az te szerelmes Fiadért. Eey nap pedig többszer százs7

ornál kiáltotta édes szóval az Wr Istent, és az Mi Atyánkot is szépen elmondta, kinek halála mindazonáltal egy ideig igen nehéz volt.« Érne terjedelmes idézetet azért írtam ide, hogy megtudjuk belőle, mi zerint háromszor nősült, szép nagy családja volt, mert öt, majd más helyen hét gyermeke haláláról s némelyek meggyógyulásáról beszél. A felsorolt cselédek gazdagságáról tesznek bizonyságot, volt szakácsa, kocsisa, szolgái, inasa ; könyvnyomtató műhelye, jobbágyai, lovai. De ezeknél fontosabb az, hogy iskolamestere is volt; tíz esztendős Péter fia már az »egyházban « katechismust tanított, (hihetőn csak olvasott) és otthon is ez imádkozott családjával Beszél fogságiról is, melyekből hihetően főrangú pártfogói közbenjárására menekült ki, avagy talán — mint egykor Pál apostolnak római — úgy néki is hasznára volt magyar nemessége ? Lássuk most már az ő rendkívüli szellemi működését, kiadott könyveit, azok fogadtatását, hatását. Mint fentebb, a nagy-szombati tanácshoz intézett levelében, láttuk, már 1569 őszén szándékozott kiadni evangyeliumi magyarázatait, hogy mindenek olvashassák, valakik az eféle tanúságokat éhezik, melyből már akkor háromszáz ívnyi készen volt. Ily nagy munka kiadása sok költségbe 1 erűit s úgy látszik, hogy ő is lassan tudta előteremteni, a mit levelében felemlített: »az könünec pedig kiniomtatása töbre menne ezer forintnál«, mivel csak 1573-ban jelenhetett meg az első kötet 460 negyedrétű levélen, melynek első felét Huszár Gál nyomatta komjáthii nyomdáján, a másodikat pedig már maga Bornemisza nyomatta Semptén, saját nyomdájában; melyből azt következtethetjük, hogy Huszár Gál ez évben meghalt, s Bornemisza az ő örököseitől vette át nyomdáját, melyet igazolna eme megjegyzés is : »Nyomtatasa Comjatin keszdetet Huszár Gál által, vegesztefett Sempten. Mindszent hauanac első napian enni eszteíndeobe 1573. Kibeol dicertessec az. Vr Isten neue. Amen.« A műnek teljes címét ide iktatom Szabó Károly »Régi Magyar Könyvtárt- ából azon megjegyzéssel, hogy Bornemiszának ez már második nyomatott munkája; az elsőt még bécsi tanuló korában adta ki, de a melyből ma már egy példány sem ismeretes. (Folyt, köv.) Thúri Etele, fegyházi ref. lelkész. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. Szeberényi Gusztáv bányakerületi püspök f. hó 21-ikén kánonszerű egyházlátogatásra indul a bánáti esperességben hol 18 nap alatt 9 egyházat fog megvizsgálni. — A pápai főiskolában üresedésben volt német-nyelvi tanszékre Kermay Dezső felsőlövői volt tanárt a dunántúli egyházkerületi közgyűlés megválasztotta. — A tiszántúli egyházkeríi'etben az üresen állt egyházkerületi tanácsbiróságra általános többséget senki sem nyervén, újabb szavazásra Kovács Ferenc, Komjáthy Béla és Vállyi Árpád tűzettek ki, mint a kik legtöbb szavazatot nyertek az első választásnál. — A tatai egyházmegye újonnan választott esperese, őzike Lajos, a f. hó 9-én tartott tractualis gyűlésen foglalta el hivatali székét. — Pukánszky Béla, a pozsonyi theolog. akadémia újonnan választott rendes tanára szept. 7-én, a tanév ünnepélyes megnyitásakor, tartja székfoglaló beszédét. * Papi vizsga. A tiszai ág. hitv. ev. egyházkerületben az egyetemes gyűlés által elrendelt papi vizsga Eperjesen f. é. szeptember 8-án tartatván, felhivatnak azon tiszakerületi theologus ifjak, kik a szakvizsgát kiállva lelkészi hivatalt viselni akarnak, hogy ezen vizsgára f. é. szept. 1 sejéig a püspöki hivatalnál jelentkezzenek. Rozsnyón, 1887. aug. ló-án. — Czékus István, evang. püspök. * Figyelmezteles. Az ev. Tisza-keriiletben a papi vizsgálat a folyó évben szept. 7—8. napjain Eperjesen fog tartatni. Figyelmeztetik minden megjelenni jogosult, miszerint főtisztei. Czékus István püspök úrnál (Rozsnyó, Gömör) jelentkezzék. Kelt Eperjesen, 1887. aug. 13-án. — Hórk József, theol. dékán. * Érfesites. A bonyhádi algymnasiumban a behatások szept. 1 —4-ik napján történnek. A javító vizsgák aug. 31-dikén teendők le. Az igazgatóság a koszt, szállást és cserét-adókról jegyzéket vezet, s esetleges felszólításra szívesen ad felvilágosítást. A tápintézetbe valláskülönbség nélkül vétetnek fel a tanulók. Miután már több oldalról kérdés intéztetett valljon elkészül-e az új épület ; kijelentem, hogy jövő hó elsejére teljesen kész lesz. Bonyhád, 1887. aug. 13. — Marhauser Imre, igazgató. * Egy újonc esperes kérdése. Fölmerült eset alkalmából, jelesül egy tanító választási ügyben bátor vagyok a nagyérdemű olvasó közönség minden rendű tagját felhívni egy kis eszmecserére ; főként pedig azon igen tisztelt urakat, kik leghivatottabb magyarázói az általuk alkotott törvénynek, fölkérném, kegyeskedjenek szabatos értelmezését adni a köznevelési és közoktatási szervezet 47. §-ában foglalt amaz intézkedésnek, hogy a rendes tanítókat az iskolaszék meghallgatásával a presbyterium vá'asztja Involválja-e ez a fogalmazás az iskolaszék szavazási jogosultságát? vagyis azt, hogy a presbyterium s az iskotaszék tagjai egyenlő szavazati joggal bírnak tanítóválasztás esetében ? A kérdést feltevő egyúttal szabadságot vesz magának egyéni felfogása szerint igennel felelni a föltett kérdésre, egyszerűen így okoskodván : hogy az iskolaszék meghallgatása a választási