Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-08-21 / 34. szám

kebb és érdekesebb vita keletkezett . Két pánszláv agitátor ügye került tárgyalás alá. Mind a két egyén tanító a kishonti egyházmegyében. Klementisz Lajost megválasztották tiszolci tanítónak. Ez az egyházmegyei gyűlésen állásában megerősíttetett. Czékus István püspök azonban arról értesült, hogy a nevezett tanító rajongó pánszláv; azért utasította az esperességet, hogy a tanítótól térítvényt (reversálist) vegyen. A tanító a térítvényt kiállította, a tiszolci egyháztanács azonban a térítvényt határozatilag semmisnek jelentette ki. A püspök ennélfogva elrendelte, hogy az esperesség vizsgálatot Índíf

son az egyháztanács ellen s vonja fegyelmi eljárás alá azokat, a kik a térítvényt megsemmisítő határozathoz hozzájárultak. Hanem az esperesség ezen meghagyásnak nem tett eleget. Szentivdnyi esp. felügyelő megbotránkozását fejezte ki a felett, hogy akadhat olyan egyháztanács, a mely a felsőbb egyházi hatóság intézkedését nemcsak hogy nem respektálja, hanem azt semmisnek meri nyilvánítani. Ez épen olyan, mintha a járásbiróság a kir. kúria Ítéletét mondaná semmisnek. Indítványozza tehát, hogy a közgyűlés a tiszolci egyháztanács eljárása felett rosszalását fejezze ki. (Altalános helyeslés.) Sőt, miután a kishonti esperesség sem járt el kellő erélylyel ez ügyben, annak elnöksége ellen a rosszhiszeműséget kéri kimondatni. Czéner János kishonti főesperes előadja, hogy az előtte szóló beszéde sértés, azt el nem fogadja, sőt az ellen óvást emel. Szentivdnyi felügyelő az egész dolognál, ha nem tényezőnek, de értelmi intézönelc a főesperest tartja. Péchy Tamás elnök a*t hiszi, hogy a közgyűlés a tiszolci egyháztanács ellenében kimondja rosszalását, de ennél 1 talán tovább ne menne. Most következett a másik, még feltűnőbb pánszláv ügy. Szalva Karoly klenóci tanító sDomovy Calenda« j cím alatt egyházi naptárt szerkesztett, melyben a magyar haza és nemzetiség ellen izgat s Hurbánt, Daxnert és társait vértanuk gyanánt tünteti föl. A hírlapok útján erről Czékus István püspök- tudomást vévén, u'asította ' az esperességet, hogy a nevezett tanító ellen a fegyelmi 1 eljárást indítsa meg. Az esperesség ez ügynél sem tett j semmit. Péchy Tamás elnök tehát újból utasítaná az espe- ! rességet, hogy záros határidő alatt a fegyelmi eljárást indítsa meg és a nevezett tanítót függessze fel. Szentivdnyi felügyelő előadja, hogy a főesperes pártolja a nevezett tanítót: tegnap is azt mondta róla, hogy egyike a legjobb tanítóknak. (Egy hang : maga a főesperes árulta a kalendáriumot.) Uzener János főesperes: Most is azt mondja, hogy Szalva Károly egyike a legjobb tanítóknak. Neki, mint tanító ellen nincs semmi kifogása. Az íróhoz pedig nincs semmi köze. Az a sajtóbiróság dolga. Sem ő, sem az egyházkerület nem sajtóbiróság. Hörk 1 József: Nagy vétség és mulasztás volna azt az embert tanítói állásában továbbra is meghagyni Hiszen szerencsétlen gyermekeket nevel az ilyen, a ki már gyenge korában beoltja a gyermekbe a haza és nemzet iránti gyűlöletet Az ilyen tanítót az iskolában megtűrni egy pillanatig sem szabad. Azután ő még ezzel nem elég szik meg, hanem a felnőttek számára — most már mint »író« — ilyen naptárféle eledelekről gondoskodik. Intézkedjék a közgyűlés, hogy az az ember az iskola küszöbét többé át ne lépje Klamarcsik Károly rozsnyói tanár a főespereshez fordulva, csak annyit mondott : Hiába mosakodik a szerecsen, nem moshatja magát fehérre. Péchy Tamás nem tartja veszélyesnek az egész dolgot, meit hiszen ezek a szegény emberek — ha még szócsövei lennének is a hátuk mögött álló nagy marti- j roknak — nem igen fognak ellenünk forradalmat csinálni és nem igen fognak bennünket a mi édes magyar hazánkból kiszorítani. Hanem az eszme maga üldözendő s kimondja a határozatot, hogy a kishonti esperesség Szalva Károly tanító ellen záros határidő alatt a fegyelmi eljárást indítsa meg s Őt állásától rögtön függeszsze fel. Ruthényi Béla kishonti esperességi felügyelő kérdést intéz a közgyűléshez, hogy mit csináljon ő akkor, ha a főesperes vonakodni fog a kimondott határozatot végrehajtani? Mayerszky Béla nyiregyházi felügyelő azzal felel, hogy ő ellene is meg kell indítani a fegyelmi eljárást. A bács-szerémi esperesség közgyűlése. E hó 9—io-én tartotta évi rendes közgyűlését a bács-szerémi ág. hitv. ev. esperesség, mely igen látogatott volt. A lelkészek közül csak azok nem jelentek meg, kiket vagy betegség, vagy egyházi teendő tartott otthon, és a világiak is nagy számban gyűltek egybe. Nemcsak a kiskéri peres ügy és a Stelczer lelkész felett hozott ítélet, hanem az esperességnek elintézendő rendes tárgyai is szaporították a közgyűlés közönségét. Egy pár úri hívünk, kik először jelentek meg a gyűlésen, kitartó érdeklődéssel kisérte a tárgyalásokat egészen a gyűlés bezártáig. Az esperességi közgyűlés előtt az esp. gyámintézet gyűlése tartatott. Ez után az esperességi közgyűlést nyitotta meg Scultéty Ede, esperességi felügyelő üclvözlő beszéddel, melynek folyamán felkérte az egybegyűlt egyházi és világi tagokat, hogy tárgyilagosan és higgadtan vennének részt a tárgyalásban, annál inkább, mert egy pár fontos és komoly ügy intézendő el. Következett azután a főesperes évi jelentése, mely sok szép vonásban tüntette fel az egyes egyházak fejlődését és hitbuzgóságát, bevezetésében pedig erélyes hangon rosszalja ama nálunk elharapódzott sajnos viszszásságot, mely szerint ügyes-bajos dolgaink orvoslását nem az illetékes hatóság útján, hanem a lapokban közölt kifakadások által akarjuk elérni. Mi annál szomorúbb dolog, mert ez által nemcsak az elkeseredést szítjuk, hanem egyházunk tekintélyét Ís a nyilvánosság előtt meghurcoljuk. A főesperesi jelentés eme része általános helyeslésre talált, és én a magam részéről is hozzáteszem, hogy vajha elvalahára a jelzett anomalia esperességünkben végképen megszűnnék és helyébe az őszinte testvéri szeretet lépne. A közgyűlés tárgyai közül legtöbb időt vett igénybe a kiskéri peres ügy, mely tudvalevőleg abból áll, hogy Koch lelkész nemcsak istentagadással, hanem úgy ő, mint a kiskéri tanítók is, különféle kötelesség-mulasztással voltak vádolva. Az ezen ügyre vonatkozó vizsgálati jegyzőköny vek, vádiratok és védekezések felolvasása után a közgyűlés, kü'önösen Sztehló József, glorsáni lelkész és Rohonyi Gyula esperességi ügyész és országgyűlési követ remek és tárgyilagos felszólalásai után azon meggyőződést nyerte, hogy az istentagadási vád alapján bizonyító okok hiányában Koch József lelkész ellen közkeresetet megindítani egyáltalában lehetetlen és így eme vád alól a vádlott teljesen felmentetett. Konstatálható volt azonban több rendbeli kötelesség-mulasztás, valamint viszálykodási hajlam, mely okoknál fogva a közgyűlés azon határozatot hozta hogy Koch lelkész az esp. elnökség által hivatalosan megrovassék és szigorú kötelesség teljesítésére, valamint csendes és békülékeny életre utasíttassák.