Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-08-07 / 32. szám

elrendelt vizsgálat alapján a három izgatót consistorium elé állí'.otta s Beliczay Gyula ügyészt a vádeljárás megindítására utasította. Beliczay a vádiratot benyújtván, erre a vádlottak Dula Máté turócszentmártoni hírhedt pánszláv ügyvédet bízták meg a védelemmel. Dula védelme maga is megbotránkoztató, mert nemcsak a három vádlottat védelmezi, hanem kihivólag demonstrálgatja, hogy a pánszláv törekvések Magyarországon jogosultak, hogy a magyarosítás nagyzási hóbort, mely tébolydába juttat, hogy az istenitisztelet és szószék lealacsonyíttatnak, ha magyarosításra használtatnak, hogy a tótoktól magyarosodást követelni a legvastagabb vandaüsmus, minővel a zulu-kaffereket sem illetik hóditóik stb. A közgyű'és elé most érdemileg nem is tartozott ügynek az esperesi jelentés adott élességet, a mennyiben azt akarta bebizonyítani, hogy a vád alaptalan és az egész ügy folyama alatt a pánszláv üzelmeket legyezgette. A tapintatlan jelentés és hazafiatlan magatartás rendkívüli izgalomba hozta a közgyűlést, minek Prokopius Pál, Gáncs Jenő, Nehiba Lajos, Itcés Ferenc és Hollós Jenő közgyűlési tagok adtak kemény, de a helyzet által indokolt kifejezést. A pánszlávok által zaklatott derék tanitó, Pohánica Gyula, megunva a sok huzavonát, lemondott állásáról, de a hitközség által újból megválasztatott, miből az esperes és a gyülekezet, valamint az esperes és Pohánka között támadt konfliktus. Végül abban történt megállapodás, hogy miután a pánszláv főtanitó, Bartos is lemondott, s a hitközségből végkép eltávozott, válaszszanak az oroszlányiak egy másodtanitót. A többi határozatok között figyelemreméltók, hogy Karsay püspök úr jubileumára az egyházmegye diszküldöttséggel képviselteti magát s végül, hogy az oroszlányiak folyamodványára jóváhagyta az egyházmegyei közgyűlés, hogy Oroszlány községben jövőre minden harmadik vasárnap és sátoros ünnepeken minden délelőtt és délután magyarnyelvű istenitisztelelek tartassanak. * Iskolai értesítés. A rimaszombati egyesült prot. főgymnasiumban az 1887 —88-ik tanév szept. i-én kezdődik. Az e'ső 4 napon tartatnak meg a felvételi vizsgák s eszközöltetnek a beiratások, 5-én a tanítás veszi kezdetét. A javító- s pótvizsgák előlegesen aug. 28 — 30-án fognak megtartatni. A kiknek 2 tantárgyból van elégtelen osztályzatuk, azok az idő szerint mélt. s főtisztelendő Kun Bertalan tiszáninneni ev. ref. püspök úrnak engedélye mellett javíthatnak. Azok pedig, kiknek a tanodánkban előbb letett javító vizsga alapján jogukban ál'and szept. hóban az érettségi vizsgát letenni, vagy már is pótércttségi vizsga letevésére vannak utasítva, figyelmeztetnek, miszerint tanodánk növendékei ez évben Miskolcon az ev. ref. főgymnasiumban és pedig az Írásbelit szept. 1 — 5., a szóbelit 6—7-én fogják letehetni. A tápintézetbe felekezeti különbség nélkül 42 frt 40 kr évi fizetésért vétetnek fel a tanulók. Mindennemű kérvények legkésőbb aug. 20-ig a mélt. s nagyt. igazgatóvalasztmányhoz intézve, az igazgatóhoz küldendők. A tan- és tápdíjak félévi részletekben előre fizettetnek. A felvétel s beiratások az iskola helyiségeiben fognak eszközöltetni. — Az igazgatóság. * A hegyaljai ev. egyházmegye közgyűlése Miskolcon tartatott meg Zelenka Pál főesperes és lxadványi István felügyelő elnöklete alatt oly élénk érdeklődés mellett, hogy a hét vármegyére terjedő esperesség minden egyháza képviselve volt. A közgyűlést úrvacsoravétel, lelkészértekezlet és gyámintézeti istenitisztelet előzte meg, mely utóbbin Riszdorfer János nagybányai lelkész tartotta az alkalmi szónoklatot. A közgyűlést a felügyelő nyitotta meg, meleg hangú beszéddel és 100 frtos alapítvány felajánlásával. A főesperes a nála megszokott alapossággal s mindenre kiterjedő figyelemmel mondta el az év történetét egy valóban mintaszerű esperesi »Jelentés«ben, mely egyszersmind bölcs irányeszméket is tartalmaz. Felsorolta a mult évi ünnepélyeket Debrecenben, Diós-Győrben, Nyíregyházán, N.-Bányán, hol részint templomszentelések, részint lelkészi jubileumok tartattak. Elmondta a végzett főbb hivatalos teendőket, referált a nagyszámú személyi változásokról és felolvasta a 16 anya- és 4 leányegyházban történt szép adományozásokat, melyek között főként Nyíregyháza városát emelte ki, mely az evang. elemi iskolákra 4000 frt évi segélyt és egy házat szavazott meg. Az egyházrajzi rész végeztével így folytatá a derék jelentés: »Sokasodó bajainknak kútforrása nem a hangoztatott kiáltó szegénység, hanem a kiáltó rendezetlenség. Vajha a hatóságok ezen sorvasztó hatású rendezetlenségnek erős kézzel ellenállani akarnának. Reform volna ez, alapvetés, a mely nélkül senyved az egyházi élet, pusztul az ősi erő, fogy a jókedv és nemes büszkeség, szaporodnak az erkölcsi és anyagi tartozások mindenütt. Megvonandók az egyes egyházak közt a határvonalak oly módon, hogy hazánk minden politikai községe osztassék be valamely evang. egyház jogkörébe.« Ennek indokolásául kimutatja, hogy egyházmegyéjében 6000, az egész országban 180,000 evang. lélek él egyházias életközösségen kívül, a hit és lelkiek dolgában elhagyatva, elfeledve és a véletlenre bízva. — A közgyűlés határozatai között általános érdekűek az egyetemes alap, a supplicatio és a papjelöltek ügyében tett nyilatkozatok. Az egyetemes alap létesítését melegen óhajtja, de zsinat nélkül kivihetőnek nem tartja. Az egyetem mint ilyen nincs szervezve, az alap célja nincs kijelölve, e nélkül pedig a közönségben adakozási kedvet ébreszteni nem lehet ; tartassék tehát zsinat, a mely szervezze az egyetemet, meghatározza az alapot, annak célját, s a hozzájárulás módját. A supplicatio eddigi módját nem kívánja megváltoztatni, mert a gyűjtő-ívek alapján való kéregetést nem tartja célravezetőnek. A papjelöltekre nézve kimondandónak tartja, hogy kellő kápláni gyakorlat nélkül ne lépjenek önálló lelkészségre, de szükségesnek tartja, hogy előzőleg megfelelő számú segédlelkészségek szerveztessenek. * Édes Albert temelese nagy részvét mellett s az elhunyt végakaratához képest puritán egyszerűséggel ment végbe Tisza-Tarjánban julius 31-én. Kemény átok alatt meghagyta minden temetési pompa mellőzését, elrendelvén, hogy fenyő deszka koporsója a legolcsóbb, úgynevezett »schirding«-szövetlel vonassék be. Prédikáció, oráció ne tartassék, s a lelkész csak egy egyszerű imát mondjon koporsója felett. Siiba bocsáttatása alkalmára maga készítette szövegét és dal'amát a következő éneknek: »0h atyám, oh én egyetlenem! Hamvaid közé hadd elegyedjem Lelkem könnyeimben kiárasztám Porodon, de föl nem támaszthal ám. Dűljön romba hát már kiköltözött Lelkem háza, sír rögeid között. A beküldött gyászjelentésben 4 fiú (Ábrahám, Vince, Dezső és E'ek) s ezek feleségei és gyermekei szomorodott szívvel tudatják közeli, s távoli rokonaikkal s barátaikkal Kdes Albertnek, a tisza-tarjáni ev. reform, egyház egykori lelkészének s az alsó-borsodi egyházmegye nyugalomba lépett esperesének, a jó édes atyának folyó hó 29-én d. e. 9 órakor életének 83-ik évében hosszas sinlődés után történt gyászos kimúlását.