Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-07-31 / 31. szám

servabit odoréin testa diu.« Tartsa tehát szeme előtt az intézet magas és nagy hivatását ; az egyházkerületek pedig igyekezzenek a tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület példáját követni, mert ha fontos felekezeti fiú-iskoláink fenntartása, még százszor fontosabb volna prot. nőnöveldék felállítása s nem fordulna elő az az eset, mi most nem szórványos, hogy a sacré coeuröknél s más apácáknál nevelteti nem egy előkelő prot. ember a leányait. A legjobb esetben az ilyenek buzgó katholikusokká, vagy pedig teljesen közönyös, a vallást és egyházat teljesen megutáló nőkké lesznek, de semmikép nem lesznek protestánsok. Vegyék ezt intézőink figyelembe 1 9. A budapesti ág. hitv. evang. magyar-német gyülekezet nép- és polgári iskolájának értesítőjét Falvay Antalnak a »Gyermeki hibák és azoknak orvoslása« cimű, tartalmas és igen sok melegséggel, szépen irt értekezése nyitja meg. A tanulók létszáma összesen 689 volt, a fiúké 281, a leányoké 408.. A tandíj fejében befolyt 13,089 frt 50 kr, mely összeg 871 frttal több, mint tavaly. Az egyházi közös pénztár 1415 frt 41 krral j pótolta az elemi iskolai pénztár hiánylatát. A tanítói testület 18 tagból állott. Az ev. hitoktatás 4 hitoktató kezében van s a főváros IV—X. kerületeiben levő különböző tanintézetekbe járó evang. tanuló ifjúság összes létszáma 1158-at tett, 139-el többet, mint a mult iskolai évben. Az 1887—88. tanévben a polg. leányiskola Ill-ik osztálya is már megnyílik. A tanév szept. i-én kezdődik, a tanítás pedig 7-én. 10. A bajai m. kir. állami tanítóképző intézetben, melynek értesítőjét dr. Bartsch Samu igazgató adta ki, működött 8 rendes tanár és 3 hitoktató. A növendékek létszáma 57 volt. A közokt. minisztérium 4500 frt ; segélyt adott szegény tanulók számára. A mult évben tanképesítő vizsgára jelentkezett 20 ifjú, tényleg pedig vizsgázott 18, köztük 2 kitűnő, 3 jeles, a többi pedig jó és elégséges osztályzatot nyert. Az új tanév szept. 4-én I kezdődik. 11. A kassai állami főreáliskola értesítőjét Mauritz \ Rezsó' igazgató közli. Az értesítő néhány megjegyzés kíséretében közli a vallás- és közoktatási miniszternek a latin nyelvnek a reáliskolákba való bevitelére vonatkozó rendeletét ; azután Dergács Sándor tanár ismerteti a . kassai »kapós magyartalanságokat,« végigpillantva egyszersmind a nyelvújítás történetén. Majd Görög Gyula tanárnak egy alkalmi beszéde közöltetik. A tantestület tagjai közül az irodalom és művészet terén működtek : MysJcovszJcy Viktor, kitől számos cikk jelent meg különböző hírlapokban és folyóiratokban és dr. Schalc Béla (Vezérfonal a francia nyelv beszélésére stb.) ; — míg dr. Lúcz Ignác, Mauritz Rezsó'és Vadász József tanárok népszerű felolvasásokat tartottak. Meglepő melegséggel — s ezt örömmel emeljük ki — szól az igazgatói jelentés a vallásoktatásról. *Azon arányban, a mint a szülői házban a vallásos érzület gyengül, szigorúbban kell az iskolának őrködnie, hogy a fogékony gyermeki kebelbe a hit magvai elhintessenek és ápoltassanak* stb. A kath. tanulóknak minden vasár- és ünnepnapon külön prédikáció tartatott az iskolában ; a prot. és izraelita növen- j dékek pedig templomaikba küldettek. Ilát ezeknek miért nem taríottak hitoktatóik külön istentiszteletet?! A tantestület állott 15 rendes tanárból, 1 helyettes- és egy próbaéves tanárból, 1 tornatanitóból és 5 hitoktatóból. A növendékek száma a tanév végén 237 volt. A tanári könyvtár szaporodása 104 kötet, az ifjúsági könyvtáré pedig 174 kötettel. Több száz forintra rúg a különböző szertárak gyarapodása. Az ifjúsági segély-egylet tiszta bevétele 2928 frt 92 kr volt, a vagyon növekedése a mult évihez képest 228 frt 73 kr. Az ifjúság kebelében működött az »Eötvös önképző-kör«, melynek 61 tagja volt. Az iskolai takarékpénztárba 246 tanuló közül 119 tett be összesen 570 frt 82 krt. Ösztöndíjakban kiosztatott 242 frt. A mult évben 12 tanuló tett érettségi vizsgát, köztük 1 jeles, 3 jó és 8 elégséges eredménynyel. A jövő tanévre a tanulók felvétele már aug. 29—31. napjain megkezdődik. (Folyt, köv.) Lector. TÁRCA. Feltételes halhatatlanság a biblia szerint. Előadta a párisi általános lelkész-értekezleten Byse károly, brüsszeli íef. lelkész. (Folytatás.) II. A jövő élet. I. Hades. Az ó-testamentum gyakran szól H^^-ról, mely se sír, se pokol, hanem egy föld alatti üreg, a hol minden eltemetettnek ta'álkozni kell, és a hol a jók és roszak minden különbség nélkül egy lethargiába vannak merülve, mely nagyon hasonlít a semmihez. Ez a szerintem nagyon szegényes felfogás a régi héberek részéről a tudatlanság bevallása nem pedig kijelentett dogma. Az új-szövetség némely helyein a Hades egészen megfelel a Sheolnak. Ez a »láthatatlan hely* (Lausanne), a » halottak tartózkodása* (Segond). Mikor Jézus Kapernaum városának azt hirdeti, hogy a pokolig (hades) fog aláztatni, azt mélyebb megaláztatással fenyegeti, mintha végkép leromboltatnék. Mikor az általa alapítandó egyháznak azt igéri, hogy azon a pokol (hades) kapui se veendnek diadalt, azt akarja mondani, hogy a szellemi társaság teljes egészében feltalálható lesz a jövő világban, vagyis az újjászült emberiségnek tagjai diadalmaskodnak a halálon, feltámadván abból miként az ő fejük. E két magyarázat különben összeegyeztető. Hanem a mi előttem nem látszik lehetőnek az az, hogy a hades kapuin az »eretnekséget és üldözéseket* (Martin), a pokol hatalmát* (francia akadémia), vagy az »ördög uralmát* (Diodati) kell érteni. A rosz gazdagról szóló parabola még kevésbbé tanít a hagyományos pokolról. Világosan Hades-ről van szó, mely a farizeusok nézpontja szerint két részre van osztva. Az egyikben, mely másutt paradicsomnak neveztetett, a hívek már a jelen élet bajairól megvigasztalva vannak, a másik kegyetlen szenvedéseknek helye, a láng által symbolizálva, mely az önzőket gyötri, anélkül hogy őket megemésztené. Az eszmék, melyeket az Úr itt tekintélyével támogat, előttem a halottak túlélését és egy közvetlen Ítéletet tüntetnek fel, a megváltottaknak és a megátalkodottaknak végleges jutalmazásokról mintegy előizt szolgáltatván. Vagy legfeljebb azt kell hinnünk, hogy a gonoszok által kiállott gyötrelmeknek a halál és a feltámadás között még azon isteni céljok van, hogy megtérésök és idvességök elősegíttessék. 2. Gehenna. A görög Géenna, a hébereknél azt a Jeruzsálemtől délre eső völgyet jelentette, mely a Moloch-