Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-07-03 / 27. szám

veket. Igen természetes, hogy a könyvtár használata I szemle 1885-ik évfolyam 136. 1.) egyenesen kimondja, igen csekély. A nyilvános könyvtárakról szólva kimu- hogy e város közönsége nem érdeklődik a könyvtár tattuk fentebb, hogy nagy könyvtárainkból mily sok iránt. Leglátogatottabb könyvtárunkról, a budapesti van, hol valóban ritkaság az olvasó. Dezső Adolf, a egyeteméről, 1885-ről a következő adatok mutatják a nyitrai egyházmegyei könyvtárról szólva (Magyar Könyv- forgalmat: Hány Olvasók A használt Az olvasók Legtöbbe n L e gkevesebb e n XI ó nap volt müvek átlagos nyitva szama s-áma száma voltak voltak Január . . " 30 4,190 4 946 140 24. szombaton 200 6. kedden 4o 4 089 4,997 146 14. szombaton 210 15-vasárnap 70 • Március 28 4,006 4.871 '43 21. szombaton 202 iS-vasárnap 34 24 2,345 4,818 97 IÓ. pénteken 133 15-vasárnap 58 Május . . . . . 26 2,348 2,746 90 20. szerdán 140 15. péntek 27 12 470 573 39 9-hétfőn 77 '3-szombat 20 — — — — — — "Augusztus — — — — — — Szeptember ..... 16 M'4 1,814 82 30. szerdán 138 20, vasárnap 42 Október 31 4,883 5-703 166 22. csütörtökön 239 4-vasarnap 26 November 29 4,919 5-5°<> 164 16. hétfőn 245 1. vasárnap 33 December 29 4 '53 4.929 148 15-kedden 156 23-vasarnap 40 253 32,917 38,903 130 november 16-án 245 junius 13-án 29 *) Házon kiviil 1,518 kikölcs.önző 3,524 mfívet használt. A könyvtár olvasó-terme junius 14-től szeptember 14-ig volt bezárva. Kétségen kívül igen tekintélyes s örvendetes szám, különö.-eii, ha figyelembe vesszük, hogy kimutatásunk szerint az összes hazai közkönyvtárakban 1884-ben 176,547 o'vasó 624,269 könyvet használt. De ha tudjuk, hogy a melbournei nyilvános könyvtárban, melynek kötet száma csak 143,000, naponként átlag ezer olvasó fordul íreg, hogy a bostoni nyilvános könyvtárban naponként átlag 3700, néha tízezernél is több kötetet adnak ki, egész évben rí milliót s 480,000 lapot, a budapesti egyetemi könyvtár látogatottsága (hiszen 200 tanár s 3000 et meghaladó tanuló lehetne rendes látogató), nagyon csekélynek mondható. S ez a szám az új könyvtári helyiségben lényegileg állandó. Volt ugyanis : olvasó használt művek az olvasók száma átlag száma 1880-ban 37,'97 45,375 140 188 i-ben 32,638 38,476 130 iS82-ben 27,44' 31,977 106 1883-ban 29,277 34.585 "3 1884-ben 37,179 43; 5 5o '43 A kikölcsönzők száma még most is igen csekély s e bajon jelentékenyen lehetne segíteni az által, ha, nrként a német egyetemeken történik, minden tanuló külön kezesség nélkül kapna haza könyveket. Az egyetemi bizonyítvány visszatartása a könyvtárnok által adandó mentességi nyilatkozatig elég kezesség ily könyvtáraknál s általában véve is elmondhatjuk, bár paradoxonnak látszik, hogy a könyvek elveszése s vissza nem adása főkép a könyvtár csekély használatától függ; rendezett s kellően látogatott könyvtáraknál az elveszett könyvek száma O'i— 0'2%-nál, azaz ezer könyvből egykettőnél több az általános tapasztalat szerint nem lehet. Könyvtáraink használatának megkönnyítésére legtöbbet tett hazánkban Barna Ferdinánd muzeumi könyvtárőr, ki álta'ában legtöbbet foglalkozott nálunk a könyvtártan elméletével. A nemzeti muzeumi könyvtárnak általa vezetett rendezésénél a müncheni udvari könyvtár terve volt irányadó s ezt a tervet több nagy könyvtár fogadta el. Mindamellett a kimutatásunkban közkönyvtáraink lajstromozásáról felsorolt 728 könyvjegyzéknek alig egy pár századrészét képezi a tudományos jellegű cédulajegyzék s igen tekintélyes könyvtárak ismertetésénél láttuk, hogy a rendezési alapot kizárólag a könyvek nagysága teszi! A weimari nagyhercegi könyvtárban Wertheim-szekrényekben őrzik a cédulajegyzékeket, a british muzeum igazgatósága több millió forintot költ arra, hogy rengeteg könyvkincse a jegyzék kinyomatása által is minél használhatóbb legyen ; nálunk a cédulajegyzékek készítése, melyről a külföldi irodalmakban már egész tekintélyes könyvtárt képező irodalom van, tanulmányozás s megbeszélés tárgyát is alig képezte valaha. Mind e hiányok mellett is már fentebb örömmel emelhettük ki az iskolai s egyes szakkönyvtárak jelentékeny fokú fejlődését. A könyvtáraknak az a csoportja, melyet tudományos jellegűnek lehet nevezni. Magyarországon sem áll nagyon hátul. Sőt bizonyos fokig hasonló dicsérettel kell szólanunk a nemzeti muzeum nagy könyvtáráról is, mely buzgalommal igyekszik megvalósítani a nemzeti jellegű nagy könyvtár eszméjét, bár nem hallgathatjuk el, hogy a köteles példányok megsürgetésénél nagyobb pedánsság volna szükséges. Az oly fontos népies könyvtárak is, miként azt fentebb bővebben fejtegettük, a kezdetlegesség fokán túlhaladtak s fejlődését biztosítottnak látszik, különösen ha az olvasószobák berendezése az ily könyvtáraknál is jobban elterjed. Leghátrább állunk a gyakorlati irányú könyvtárak tekintetében. Az udvari könyvtár, mely más országban a gyakorlati irányú könyvtárak élen áll, épen úgy, mint az egyetemi a tudományos irányúaknak, sajátságos közjogi viszonyainknál fogva nálunk nem létesült. De nem létesültek elenyésző csekély kivétellel, mint annak helyén kimutattuk, a hivatalos könyvtárak