Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-06-26 / 26. szám

Harmincadik évfolyam. 26. sz. Budapest, 1887. junius 26. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLÁI LAP. SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: IX. ker, Kiniisy-utca 29. sz, 1. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. WBtT Teljes számú pélcLáuri-y-okikisil mindig szolg-étltLa-txmlc. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS a „PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP" 1887. évi második félévi folyamára. ÜElŐfxZjetésI clij : Egész évre 9 forint félévre 4 forint 50 kr., negyedévre 2 forint 25 kr. Az előfizetési pénzeket lapunk kiadó-hivatalába (Kinizsy-lltca 29-dik Szám alatt) kérjük küldeni. Szőts Farkas, Dr. Ballagi Mór, főmunkatárs. lap tulajdonos és felelős szerkesztő. A socialismus és az egyház. (Vége.) A római ethika által táplált világ- és munkamegvetés nyomasztó érzetétől szabadult meg a XVI. században Németország iparos és kereskedő polgársága, midőn Luther fennhangon hirdette, hogy a keresztyén tökéletesség épen abban áll, hogy mindenki becsülettel dolgozzék a maga pályáján. Ma már a katholikus országokban is ugyanaz a törekvés uralkodik a természeti erők kizsákmányolására, mint a protest. államokban, s a nagy verseny-küzdelemben a katholikusok is szintoly részt vesznek, mint a protestánsok. Ebben a tekintetben tehát az összes mívelt népek lutheriekké lettek, s túltették magukat a tulajdonról való ama szerzetesi ideálon, mely a római egyház alapnézete a tulajdonról. Hiszen az egész középkor Ambrosiusnak ebből a tételéből indul ki: ^a természet alkotá a közös birtok jogát, s a visszaélés változtatá azt a magánbirtok jogává/ Az ős állapot tehát a communismus, s a magánbirtok a bűn szerzeménye. A középkor egyik ethikai compendiuma szerint ^a fösvénység hozta létre az enyémet és tiédet ama természeti jog ellenében, mely mindent közössé tett.* E szellemben mondja ma a paderborni püspök, hogy a birtok, a bűn következtében, többé-kevésbé önzővé tett, és kizárólagossá, mely durva alakját kisebb-nagyobb mértékben ma is megtartotta. Ketteler püspök, ez a kathol. Lassalle még tovább megy és azt a kommunisztikus elvet mondja ki, hogy az embernek nincs joga a földi javakat tulajdonának nézni, hanem csak közös javaknak szabad tekintenie. Ám a mint a demokrata socialismus nem állapodott meg Lassallenál, szintúgy a kathol. socialismus tovább ment KettelernéL A socialclemokraták keresztyénségnélküli socialismust akarnak, ellenben a katholikusok egy hierarchikus, sőt igazabban egy államellenes u. n. theokratikus socialismust. E végből a kath. egyház rendkívül merész játékot játszik; a tömegeket socialisticus érzülettel tölti el, proklamálja a népuralmat, rontja az állam hitelét, sőt a social forradalmat is dicsőíti; s mindezt a keresztyén kath. érzület cautelája mellett azzal a feltevéssel, hogy elvégre az egész mozgalmon uralkodni fog. De hátha