Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-06-19 / 25. szám

utóbbi mozzanatot sajnosan nélkülöztem a különben igen emelkedett szellemű predikátióban. Egy rendkívül bájos, kedves képet fest a szorgalmatos Mártháról és az egy szükséges dolgot áhitozó Máriáról Szász Károly, a » Testi és lelki gondok*-ban. Fennszárnyaló képzelete teljessé teszi az evangéliomi elbeszélés töredékes vonásait s az valóban felséges idyllé lesz költői alakításában. A maga közvetlenségével, egyszerűségével megragadó beszéd. Szász Domokos egy lelkész-avatási agendális beszédet közlött, melyben a lelkészi hivatásnak egész eszményi szépségét, nemességét, magasztosságát erőteljes, emelkedett, tömör jó felosztású valóban szónoki műben tünteti fel s szól a hitnek meggyőző erejével az emberek vallásos szükségeiről, melyek kielégítésére várnak éptn a lelkészek részéről. Bárcsak megtudnók valósítani ezt az eszményt 1 Kevésbbé kedvezőleg szólhatok a »Pred. tár*-nak az öt püspöki beszéd után közlött pályanyertes prédikációiról. Az elsőt Kis Albert illyefalvai reform, pap irta »Ne féltsétek a Krisztus anyaszentegyházát* — címmel. Ez 6o frankos jutalommal tüntettetett ki. Alapigéi I. Kor.: III. ii —13. »Mert más fundamentomot senki nem vethet azon kívül, a mely egyszer vettetett, mely a Jézus Krisztus. Hogyha valaki épít e fundamentumra aranyat, ezüstöt, drágaköveket, fát, szénát, pozdorját, mindennek munkája nyilván leszen ; mert a tűz által megjelentetik és mindennek munkája minémű legyen, a tűz megpróbálja.* Itt, egy ily nehezebb textusnál, melynek jelentése nem egyszerre nyilvánvaló, legelső kötelessége lett volna szerzőnek ezt előbb önmagának, majd publicumának megmagyarázni, s ha ezt tette volna, nem tévedett volna elmélkedésében egészen más és idegen mezőre. A bevezetésben semmi szükség nincs a tengeren elaluvó Jézus történetére. Valósággal hajuknál fogva odahuzott, beerőszakolt gondolatok s mert egyszer ezek útvesztőjébe tévedett, nem is tudott megszabadulni oly általánosságoktól, melyek mindenféle textus felett elmondhatók. Beszélnie kellett volna arról, hogy idők folyamán mennyi arany, ezüst, drágakő, fa, széna és pozdorja építtetett már az egyszer megvetett fundamentomon, a Jézus Krisztuson, de hogy mindennek munkája minémű volt, megpróbálja a tűz. E jelképes előadás aztán a maga való jelentésére felbontva felséges anyagot adott volna. Nem a Krisztus anyaszentegyházának szilárd voltáról kell itt beszélni (62. 1.); a mit megérzett szerző is, de csak a III. résznél, a hol meg ismétlésbe esik. Irálya egyáltalában nem népszerű. A »particularismus,« »fanatismus,« »morál.« »hierarchia,« »ultramontanismus« stb. kifejezéseket miként érti meg egyszerű hallgatóságunk ? Nem ellentétes és nem isigaz kép az, melyet a 63. lapon használ: »Az ó-szövetség morálja egy sötét, kemény szikla, melyen megtörik a beléje ütköző; Krisztus morálja pedig ragyogó napi stb. Ha így volna, akkor a szerves összefüggés az ó- és új-testamentom között csak agyrém volna. S aztán látszik mennyire nem ismeri a Mózes V. könyvének szellemét, mikor ebből idézi a zsidók türelmetlenségét jellemző parancsolatokat. Abból a könyvből, mely az Isten és ember szeretetét teszi a vallás alapjává. Szem elől téveszti szerző, hogy a menynyiben kegyetleneknek látszó rendeleteket is ad e könyv, ezt teszi tisztán didactikai céllal, hogy annál mélyebben vésse népe tudatába a fő törvényeket. Nézetem szerint a Kis Albert beszédénél többet ér a második pályanyertes mű, melyet Zsigmond Károly brassói s.-pap irt, s mely 40 frankos jutalmat nyert. Á beszéd textusához hű marad s vallásos melegséggel van irva. Hiányos s illetve töredékes több helyütt azért, mert rendkívül nagy kört ölelt fel s e körben jóformán egy-egy mozzanat elég volna egy prédikáció anyagának. Legsikerültebb része a 73. lapon, midőn a bűnösöknek hirdeti a karácsonyi nagy örömet. Fentebb már megróttam, hogy Isten igéjének lévén sáfárai, nem szabad így szólanunk: »ha az én beszédemet megtartjátok,* »az én övendetes üzenetemet vigyétek el* stb., mert nem magunkat prédikáljuk. Igen jó texlusmagyarázatot ad Cseresznyés Ödön b.-bocsárdi pap »Az Istenben való bizalom hatása miben nyilatkozik?* című beszédének bevezetésében sinnen van, hogy textusa természetszerűleg megadja a tárgyalás teljes anyagát. A felvett alapige (És. : 40. 28—31.) nagy s több gondolatot tartalmaz, mint a mennyit egy prédikáció keretében teljesen kifejthetni s innen, hogy csakis annak utolsó mondatára látszik szerző súlyt fektetni, bár a bevezetésben a többit is felölelte. Elég lett volna hát csak az utolsó mondat, mert az első úgyis inkább Istennek soha meg nem szűnő gondviselésére, tehát Isten egy örök tulajdonságára vonatkozik, s nem ránk, ez csak nekünk bátorításunkra hozható fel, hogy ne essünk kétségbe, hiszen »az Úr nem fárad és nem lankad meg.« stb. A második tételt gyönyörűen magyarázza szerző s mint búvár szállott le Ésaiás e remek szavainak mélységeibe. Irálya emelkedett, vallásos melegségtől áthatott. (Vége köv.) Kenessey Béla. BELFÖLD. A dunamelléki egyházkerület közgyűlése. Csaknem egy egész napot fordított a közgyűlés az iskolaügyi dolgok elintézésére, melyek a tanügyi bizottság különböző szakosztályainak jelentései alapján kerültek tárgyalásra. A népoktatási szakosztály jelentése most majdnem kizárólag iskola-rajz és tanügy-statisztika volt. Az egyházkerületben van 53,152 tanköteles s közülök tényleg iskolába jár 48,403 ; van 425 tanterem, melyeknek legnagyobb része a törvény kívánalmainak megfelel; az iskolai vagyon tesz 1.428,740 forintot; van 255 iskolafenntartó egyház, míg 32-ben az iskola községi; van 24 tanító-lelkész; a tanítás eredménye jeles 102, jó 194, kielégítő 121, nem kielégítő 10 iskolában; képesített tanító van 384, nem képesített 25 ; a tanítók fizetése — lakást nem számítva — 400 frtnál csak 93 állomáson kevesebb; a tanítói fizetések összege 189,743 forint. Ez adatokat tekintetbe véve, egyházi népiskoláink állapota — mondja a jelentés — haladást mutat, s a községi iskolaügy fölött határozott előnyben van. Némely fogyatkozásokon segítendő, a közgyűlés elhatározta, hogy az oly gyülekezetek, melyeknek tantermei a törvény követelményeinek nem felelnek meg, egyházmegyéjük útján felhivassanak, hogy e hiányon segítsenek; hogy a hanyag tanítókat szorgalomra, a nem képesítetteket oklevélszerzésre szorgalmazzák stb. — A nagykőrösi tanítóképezde építkezési ügyében, melyet a tanfolyam 4 évessé tétele követel, elfogadta a közgyűlés a n.-kőrösi egyház azon halasztási indítványát, melyet ez azon okból terjesztett föl, hogy gymnasiumát és tanítóképzőjét közösen s némi állami segítségre való kilátással szándékozván építeni, még az ügy nincs oly előhaladott stádiumban, hogy az építési tervezet a kerülethez fölterjeszthető lett volna. Az új épület elkészüléséig a praeparandia egyik tanterme tovább is bérházban marad. A tanügyi bizottság gimnádumi szakosztálya a je-