Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-06-12 / 24. szám

ben tartani, s tette ő azt minden díj nélkül, intézetünk, s ennek ifjai iránti jó indulatból, mely tettéért kötelességemnek ismerem e helyütt is a tanári kar köszönetét kifejezni. Az önképző kör ezen évben is megalakult, s az ifjúság jelentékeny része Szőts Farkas tanárelnök úr ve- s zetése alatt ezen az úton is igyekezett magát válasz- I tott életpályájára tökéletesíteni. Az eredmény, melyet az önképző kör a közelebbi mult évben felmutatott, nem ' a legfényesebb ugyan, legalább a beérkezett s jutalomban részesített pályamunkákat tekintve, de annak egyik oka ezen kör felettébb korlátolt anyagi helyzetében, a pályadíjak kevés és csekély voltában is keresendő és épen ezen oknál fogva bátor vagyok eleve is ifjúságunknak egy ez ügyre vonatkozó, de később előterjesztendő kérvényére nézve a főtiszt, közgyűlés becses figyelmét felkérni. Vasárnapi iskolák vezetésével ez évben is foglalkozott az ifjú=ág egy része, segédkezet nyújtván a fővárosi újabb nemzedék nagy fontosságú, de sok tekintetben fogyatékos vallás-erkölcsi neveltetésén fáradozóknak, de egyszersmind önnön vallási kedélyét is fejlesztve, nemesítve. A 2-ik félévi szigorlatok folyó hó 4—16., az évzáró vizsgálatok pedig folyó hó 17—19-ik napjain fognak megtartatni, a melyeken való megjelenésre e helyütt is felkérem a főtiszteletű közgyűlés minden tagját, de különösebben is kérve a mult évi intézkedéshez hasonlólag, legalább egy-két tagnak vizsgáló biztosokúi kiküldetését.^ Az anyagi segélyezést illetőleg örömmel jelenthetem, hogy növendékeink közül lakásdíj fizetésére csak három • volt kényszerítve, a többi vagy mint nevelő az illető i családoknál, vagy az intézet helyiségében kapott ingyen lakást, a 2-ilc félévben pedig a fentebb említett három növendék is beköltözött az intézeti lakásokba. Élelmezési segélyben egy-két ifjú kivételével — a kik tudniillik vagy kedvező anyagi helyzetben vannak, vagy tisztességes mellék jövedelmet élveztek, mindanynyian részesültek, anyagi helyzetükhöz s tanulási szorgalmukhoz mért arányban. Jelesen 3 ifjúért a convictusi pénztár fizette az egész élelmezési díjat, vagyis havon ként 14—14 frtot, egyért fizetett 2

/„ rész díjat, 19-ért fél díjat, 1 ó-ért egyharmad rész díjat, összesen convictusi díj fejében kifizettetett a mult 1886-dik évben 2200 forintot. Ezen kívül fűtési, tisztogatási, gyógyszertári költségek fejében kifizetett mintegy 900 frtot.« A közgyűlés a jelentést tudomásul vette, s egy- j szersmind általános helyesléssel fogadta Tisza főgondnok azon nyilatkozatát, melylyel az ifjúságot a német nyelv tanulása iránti közönyeért megrótta. A német nyelvet — mondá főgondnokunk — a theologusnak már csak azért is el kellene sajátítania, mert a német ajkú gyülekezetek tagjait csak úgy fogjuk megmagyarosítani, ha velők a hazafias érzelmű lelkész a saját nyelvükön beszél, Helyesli, hogy az ifjúság angolul is tanul, de a német nyelv tudását irodalmi, társadalmi és a jelzett hazafias tekintetekből fontosabbnak tartja; elvárja az ifjúságtól, hogy jövőre e mulasztását kipótolja, az igazgatóságtól, hogy a német nyelv tanítását nagyobb szigorral eszközöltesse. A Theologiai Választmány intézkedései helyben hagyattak, így többek között az énekóráknak 3 ról 4-re fölemelése s a díjazásnak ehhez arányítva 50 frttal való javítása elfogadtatott, felhivatván a gazdasági bizottság, hogy a fedezés módozatját kimutassa, s az elnökség, hogy az 50 frtot utalványozza. Az angol nyelv tanításáért Sikó Ernőnek elismerő köszönet szavaztatott s ezen kívül a gazdasági bizottság és az elnökség hasonló utasítást, illetőleg felhatalmazást nj'ertek méltányos tiszteletdíj utalványozására. Az évi závizsgákra a theologiai választmányból Baksay Sándor és Koncz Imre esperesek, valamint a központban lakó vál. tagok küldettek ki. A theolog. ifjak kérvénye, hogy az önképző körnek könyvtár gyarapítására és pályadíjak kitűzésére segély adassék, javaslattétel végett pártolólag a gazdasági bizottságnak kiadatott. Az ii'és legnagyobb részét a theologiai és lelkészi vizsgálati rendszabály tárgyalása foglalta el, melyet a mult évi konvent által kiadott szabályzat alapján a Theol. Választmány készített és Szőts F. előadó terjesztett elő. A terjedelmes munkálat részletesen szabályozza a tanfolyam alatti időközi és félévi colloquíumokat, az alapvizsgálatot, az I-ső és Il-ik lelkészképesítési vizsgálatot és a theol. magántanári képesítés ügyét. Fontosabb újításai: az alapvizsgálat meghonosítása, melyet a IÍI-ik évi tanfolyam megkezdése előtt szeptember elején kell letenni; az I-ső képesítő vizsgálatnak mindjárt a tanfolyam végzését követő szeptember hónapban való letehetése, a mi csaknem háromnegyed év előnyt nyújt a candidátusoknak az eddigi rendszerrel szemben; állandó lelkészvizsgáló bizottság szervezése, a mi bizonyára emelni fogja a vizsgálat színvonalát; az írásbeli vizsgálat módozatának szabatos körülírása, mi szintén üdvös javításnak Ígérkezik az eddigi szokással szemben ; a theol. magántanári intézmény behozatala stb — A nagyfontosságú javaslat tárgyalása elég simán folyt le, nagyobb vitát csak két pont keltett. A Theol. Választmány az alapvizsgálattal kapcsolatban a vita tárgyát képező kérdésre nézve azon eddigi rendszer további fenntartását javasolta, mely szerint a theologusok a III. év elején az előadott neveléstani tárgyakból »paedagogiai vizsgálatot® tegyenek s államérvényes néptanítói oklevél megszerzésére csakis utólagosan és azok köteleztessenek, kik tanító-lelkészi vagy tanító-kápláni állásra szorulnak. E rendszer fenntartása mellett szólaltak fel Filó Lajos és SzilddyJános fanácsbirák is, kik a néptanítói oklevélnek átalános megszerzése ellen részint a theologusok túlterheltségét, részint pedig azt hozták fel, hogy a mennyiben a papi pálya úgyis jórészt a folytonos tanítás gyakorlása, tehát nem szükséges, hogy egy magasabb pályán működő egyén a kisebb qualificatiót igénylő hivatal tudnivalóiból kü'ön vizsgálatra is kényszeríttessék; ezek mellett azt is hangsúlyozták, hogy az iskolára való felügyeletre és kormányzásra szükséges paedagogiai szakismeretet a fenná'ló paedagogiai vizsgálat eléggé biztosítja. De ellenkező nézetnek is adatván erőteljes kifejezés maga az előadó, de főként Kerkapoly Károly gondnok által, a közgyű'és e tárgyat, a püspök indítványára, alaposabb megfontolás céljából visszatette a Theol. Választmányhoz, ennek újabb előterjesztéseig pedig meghagyta a mostani rendszert. A lelkészképesítő vizsgálatok rendszabályának tárgyalásánál a vizsgadíjak kérdése támasztott vitát. A javaslat mind az I-ső, mind a Il-ik képesítő vizsgánál 10—10 frt díjat indítványoz, mi ellen Filó Lajos és V. Balogh Lajos emeltek szót a gyűlés kisebb felének élénk helyeslései között, javasolva, hogy inkább a traktusok vagy a superintendentia közpénztára fedezze a vizsgálati költségeket, míg Kovács Antal esperes a szegények számára a vizsgadíjak elengedését indítványozta. A választmány javaslata Kerkapoly és Tisza gondnokok meggyőző felszólalásai után, melyek különösen azfhangsúlyozták, hogy vizsgadíj más kerületekben is szedetik, hogy a tanítói oklevélért is fizetni kell, hogy a theologusok az egész tanulmányi időszak alatt sem tandíjat, sem bennlakásért