Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-01-16 / 3. szám

HarmincadíDvfolyam. 3. sz Budapest, 1887. január 16. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: IX. ker. Kinizsy-utca 29. sz. 1. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. SKjT* Teljes szétxn-u. péld.éin.yokilsia.l rain-cLig* szolgáil!h.a.tum.l£_ A protestáns népirodalom. Míg a tudományok és ismeretek népszerűsítése és terjesztése a mai társadalom bámulatos leleményességgel megoldott föladatául jelentkezik lépten-nyomon; míg az irodalom a ,ponyván* hódít legtöbb erkölcsi és anyagi sikerrel; míg a középkor eldorádóját visszavágyó szellemirányzat is ellenfeleit a legmodernebb fegyverekkel s a népre támaszkodó harcrenddel támadja meg: magyar protestáns egyházunk passiv mozdulatlansággal látszik csak hatásra törekedni az egyháziasságot, a vallásosságot, a lelkiismereti szabadság szeretetét és a hitteljes fölvilágosultságot fenyegető ár ellenében. Kétségkívül a legimpozánsabb alakja, módja volna ez a — halálnak; de ha egyházunk még életévél akar hatni, életrevalóbb, activabb munkásságot kell kifejtenie mindazon téreken, melyek hitelveinek körébe esnek, vagy ezzel csak érintkeznek is. A vallásos népirodalomnaJc művelése, ponyván, colportage-zsal terjesztése a mai társadalom leghatékonyabb fegyvere, mit kezünkből kiejteni, vagy épen az ellenfeleknek kiszolgáltatni, hogy y

saját fegyverünkkel* verjenek meg, egyházunk és tanai létérdekét kockáztató török fatalismus volna. ySaját fegyverünk* a népies egyházi irodalom : magyar reformátoraink ezzel vívták ki legfényesebb diadalaikat, miknek zavartalan élvezetében maradtak mindaddig, míg a hatalmas ellenfél Pázmán Péter ugyanezzel övezte körül magát. Az volt az utolsó mérkőzés szellemi fegyverekkel, az után jött a nyers erőszak véres ostroma és az üldözöttek életmentő védekezése, majd a jogeljátszás kigyóöve, aztán a politika porondján mérkőzés, végre a lelkiismereti szabadság jogi megvédése és utána hosszú lethargiába merülés. Az első, ki a vitézkedő egyházak közül újra fölvette a mérkőzés életosztó fegyverét, fájdalom, nem a mi egyházunk volt. A nép összességét érdeklődésre ösztönözni egyházának tanai s ügyei iránt, a tudományt és ismereteket, az erkölcs és szépizlés tanait mind-mind a vallásos népirodalom szolgálatába fogni, a vallást ez által élő és cselekvő hitté nemesítni a nép összességében: Pázmán Péter utódai ismerték föl a szellemi harc e fegyverzetének el nem évülő, modern voltát és álltak csatarendbe a ,Szent István,* jSzent László* társulat s még számos más vállalat vallásos népiratainak millió és millió füzetével. Tisztelet nekik, mert a meggyőződésük szerint legjobbat adják a népnek már évtizedek óta, de legkivált az utolsó pár esztendőben. De hát nézzünk körül a mi táborunkban, mik történtek, miket találunk e téren ? Terjesztjük a bibliát. Kétségkívül a y

könyvek könyve*, e nagy mű, kétségkívül népies is, ekként súlyos fegyver védekezésre azok ellen, kik a bibliát iszonyodnak a nép kezébe adni. De épen súlyos voltánál fogva nem az egyedüli fegyver, mit a népnek nyujtanunk kell. Valamint a bibliaterjesztést, úgy a König Rudolf-féle vallásos népiratokat is az ángoloknak köszönjük, mi csak hálás (?) elfogadói vagyunk. Ez utóbbi füzetek vállalata az egyedülij mely hosszabb évek során tért foglal protest. népünknél és iskoláinkban. Ám nem foglalhat elég teret, miután a füzetkék tárgyuknál, nyelvezetüknél, jhőseik* és ezek leirt eseményeinél, sőt a ^tárgyalási módnál fogva is legnagyobbrészt idegenszerűek s így igazán népiesekké nálunk sohasem válhatnak. Hasonlókép ,nem leli honját e hazában* a Gusztáv-Adolf-egylet számos túlzó pietisticus népirata. A békés-bánáti reform, egyházmegye keresztyén népirati vállalata már közelebb ér a nép szívéhez, de magyaros szerkesztése dacára szintén hidegen hagyja népünk vallásos érzetét, gondolkodásmódját, jellemét, mert füzetei nagyon tanítói