Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-05-29 / 22. szám

egyház hívei is elsajátítván a magyar nyelvet, azoknak gyülekezetébe minden aggodalom nélkül beolvadhatnak. Az iskola állapotát, leszámítva, hogy a lelkész-tanító nem a modern tanmódszer szerint tanítja növendékeit, (kiknek létszáma jelenleg 7), jónak találta püspök úr, és csak hamar azután végzett az elöljárókkal is, kiket újólag buzdított a kitartásra, s a reményben való állhatatosságra. A székelyi németajkú egyház látogatására május 15-én reggel 8 órakor ment át püspök úr, hol is, miután már az általános és ünnepélyes fogadtatás az előző napon megtörtént, a helyi lelkész Keck Endre csakis néhány szóval üdvözölte magyar nyelven a főpásztort ; kijelentve egyrészről, mily nagy lenne öröme, ha püspök úr azok felett, miket ezen egyházban látni és tapasztalni fog, teljes megelégedését nyilváníthatna; és ígérve másrészről, hogy az esetben, ha ez nem történhetnék meg, sőt kénytelen lenne püspök úr egy s más az egyházban még észlelhető hiányok vagy bajok felett rosszalását kifejezni: ők, kik őrállók az egyházban, t. i. lelkész, tanítók és elöljárók, egyesített erővel fognak a netalántán jelzendő bajok orvoslásán a legszívesebb készséggel munkálkodni. Először az iskolába menve, hol három tanító tanít, püspök úr az állapotot általában véve jónak találta, s a gyermekek értelmes feleletei fölött tetszését nyilvánította. Leikökre kötötte azonban a tanítóknak, hogy a magyar nyelv tanítására több időt s gondot fordítsanak, hogy nemcsak olvasni és írni tudjanak a növendékek, hanem értsenek is magyarul, hogy így aztán már a 3. osztályban legalább egy tantárgyat, s a felsőbb osztályokban mindig több-több tantárgyat lehessen nekik magyar nyelven tanulni. Örömmel vette tudomásul püspök úr az elöljáróságnak a tanügy érdekében tett azon elhatározását, miszerint a jövő tanévben a 4. tanítói állomás is szervezve leszen, sőt hogy egy kisdedóvodának felállítása is a közel jövőben kilátásba van helyezve; továbbá azon intézkedését, miszerint jövő tavaszszal egy emeletes új iskolát fog építtetni négy — a törvény kívánalmainak teljesen megfelelő — tanteremmel, egy tanácsieremmel, és egy szertárnak szánt helyiséggel. A közel 13 ezer frtba kerülő épület tervrajzát megtekintve püspök úr az iskola s tanügy körüli vizsgálódásait bevégezte s templomba harangoztatott. A ritka szép stylban épült, magas boltozatú s díszes bútorzatú nagy templomban ájtatos csendben várták a hívek főpásztoruknak megérkezését, ki aztán német nyelven tartott beszéde elején mindjárt, megütközéssel szólott arról a különös s alig kimagyarázható tényről, miszerint a hívek, kik már 165 év óta laknak e magyar hazában, még most sem beszélnek azon nyelven, mely hivatalos nyelve nemcsak az államnak, mely nekik hazát és oltalmat adott, de egyszersmind hivatalos nyelve az egyházi hatóságoknak is, melyek őket gondozzák. Éppen ezért ő, hogy megérthesse magát velők, kénytelen német nyelven szólani hozzájok. Ez nagy mulasztás volt — úgymond — eddig a hívek részéről, de igyekezzenek e mulasztást helyre hozni az által, hogy mostantól fogva | kétszeres erővel iparkodjanak a magyar nyelvet magoknak elsajátítani. Dicsérőleg emelte ki ezután a híveknek vallásos buzgóságát, s általában mindazon erényeket, j melyek e népet a régibb időkben is már jellemezték, s most is teljes mértékben feltalálhatók az egyház tagjainál, mint a minők : a szorgalmas munkálkodás, a takarékosság, az öltözékben és háztartásban való tisztaság, a rend és a pontosság; de intette egyszersmind őket, hogy a szorgalmas munkálkodás mellett vagy annak folytán a földiekben való túlságos elmerülés és a minden áron meggazdagodni akarás bűnébe ne essenek. Ne feledjék, mit Jézus Marthának mondott Luk. 10:40—42; vagy a mit Jézus ama fő embernek mondott, ki azt kérdezte tőle, hogy mit kelljen cselekednie, hogy az örök életet vehesse? Luk. 18: 25 ; vagy a mit Pál apostol Timotheushoz irott levelében mond: »A kik pedig meg akarnak gazdagodni* stb. I. Timoth. 6:9; vagy pedig a mit olvashattok az evangyeliomi gazdagról, kihez — a mikor legjobban töprenkedett azon, hogy vájjon mit míveljen, s hova tegye sok esztendőre összegyűjtött javait — így szólott Isten: »Bo'ond« stb. Luk. 12: 20. Véssétek inkább szíveitekbe azon arany mondásokat, miket Jézus urunk ama felséges hegyi beszédében olvashattok : »Ne gyűjtsetek kincset e földön« stb. Máté 6: l9~34- A magvas és igen alkalomszerű beszédet a legnagyobb figyelemmel hallgatták a hívek, s hogy az elhintett jó mag sem az útszélre, sem a sziklára, sem pedig a tövisek közé nem esett: erről meggyőződhetett már ez alkalommal maga a püspök úr is, kinek az elöljáróság mindjárt a templom után tartott tanácskozás alatt a legmelegebb hangon köszönte meg az adott intést és utasításokat, s különösebben a magyar nyelvet illetőleg, mit ők a felnőttek különben is már mindannyian jól értenek, megígérték, hogy annak az iskolákban mindig nagyobb és nagyobb mérvben való tanítására a tanítókat utasítani fogják. (Vége köv.) A tiszántúli egyházkerület közgyűlése. A harmadik nap egyik legfontosabb, de csak az ülés végén felkerült tárgya volt még a jogakadémiák ügyében a konvent útján a kormányhoz terjesztendő felirat. Ez iránt a debreceni főisk. tanárkar a püspökhöz egy javaslatot dolgozott ki, mely a jogakadémiák hanyatlása okát a jelenlegi tanulmányi s vizsgálati rendszerben mutatja ki; e feliratot a gyűlés felolvasottnak tekintvén, a m.-szigetit kívánja csak hallani. A memorandumhoz Ritóok Zsigmond szólott először, felemlítve, hogy az említett csökkenés és hanyatlás a debreceni jogakadémián eddig nem észlelhető. A baj oka a központ kiváltsága, az ügyvédi vizsga előfeltételéül szolgáló doctoratusi vizsga, mely a jelen rendszer mellett leszállott az államtudományi vizsga színvonalára, s az egyetem ma nem az egykori s a külföldön ma is osztogatott doctoratust adja. Meg kell tehát változtatni a vizsgálat címét, illetőleg megszüntetni a doctoratust, szigorúbbá tenni az államtudományi vizsgálatot, melyre jogosítandók legyenek a vidéki jogakadémiák is. De első sorban az egyház oda törekedjék, hogy jogakadémiái mellett bölcsészeti szaktanfolyamokat szervezzen, melyek megadják a joghoz szükséges philosophiai előtanulmányokat. Felhívja aztán a figyelmet a jogi szemináriumokra. Beszédére dr. Kovács S. jogtanár válaszolt, utána ismét Ritóok, felolvasván határozati javaslatát, mely szerint a konvent sürgesse az államkormánynál az 1874. XXXIV. t. cikknek törvényhozásilag oly képen megváltoztatását, hogy az ügyvédi vizsga alapjául ne követeltessék doctoratus, hanem a szigorított államtudományi vizsga, mely letehető legyen az akadémiákon is. Mondja ki a gyűlés a bölcsészeti szaktanfolyamok szerveztetésének szükségességét, de addig is bölcsészeti s történeti tanszékek állíttassanak a jogakadémiákon is. A jogi szemináriumokat illetőleg a gyűlés a tanárkart javaslattétellel bízta meg. A negyedik s ötödik nap eseményei közül fontosabbak György Endre az iránti javaslata, hogy a fele-