Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-05-22 / 21. szám

Úr Jézus Krisztus. Hisszük, hogy nincs purgatórium, mert a biblia tanítása szerint a lélek sorsa a halál után azonnal elválik. Búcsujárásokat nem tartunk, mert nem hiszünk szentekben; papjainkat megházasodni engedjük, hogy előttünk és velünk együtt példányszerű családi életet éljenek. Örömmel valljuk, hogy az anyaszentegyháznak, mint testnek tagjai vagyunk, és abban a bibliai és zsinati törvényeink szerint tanítóinknak és lelkipásztorainknak, espereseinknek és püspökeinknek — a törvény korlátai között — feltétlen engedelmességgel tartozunk. Elismerjük és valljuk, hogy egyházunk csak úgy lesz erős, ha mi is erősek leszünk a bibliai hitben, a feddhetetlen erkölcsben, elöljáróink iránti engedelmességben. Megismerjük és valljuk, hogy egyházi életünkben az igaz hit, tiszta erkölcs és értelmes engedelmesség mellett az országos közalap az az intézmény, mely egyházunknak belülről erősödést, kivülre súlyt és tekintélyt fog adni. Éppen ezért kötelezzük magunkat, hogy bibliai hitünket megtartjuk, tiszta erkölcsiségünket megőrizzük, iskoláinkat, egyházunkat és a közalap által egyetemes anyaszentegyházunkat mindenkor tehetségünk szerint támogatjuk.* Felvetem a kérdést tiszt, lelkésztársaim előtt, hogy érzik-e konfirmációi káténk ama fogyatékosságát, melyet röviden érintettem és ha igen, elfogadják-e alapelveiben — nem zárva ki természetesen a módosításokat — közlött közbeszurásomat, mely positiv, teljes képét adja vagy legalább akarja adni egyházunknak, és a mely hitigazságaink általános ismertetésén kivül növendékeink fogékony lelkébe az országos közalap intézményét is idejekorán bevési ? Foktő, 1887. május 9. Feleld JózseJ, .. ev. reform, lelkész. KÖNYVISMERTETÉS. Egészségi, erkölcsi és illemszabályok. Irta Ruttkay Sándor Salgótarjánban. Második bővített kiadás. Szerző sajátja. Kis 32-ed rétű 36 oldalas verses művecske. Ára 6 kr. Kevés olyan népiskolai tankönyvet lehet találni, mely eszmemenetre s kivált irályra nézve a gyermek felfogásához, értelméhez alkalmazkodván, e címet: népiskolai tankönyv, méltán megérdemelné. Az ismeretek elsajátítását többnyire a tankönyvek gyarló szerkezete, nagyzó stylusa nehezítik és lehetetlenítik. A bemagolás utóvégre sikerülhet, de az sem nem tanulás, sem nem elsajátítás, hanem inkább lélekgyilkolás. Ilyen, nem egészen a gyermek kezébe való munkának tartom Luther Márton kis kátéját is, ezt a különben igen tiszteletreméltó jeles művet, melyet talán kis terjedelménél fogva vélnek némelyek alkalmasnak az iskola számára, persze a nem szakférfiak, a nem paedagogusok. Hiszen e kis könyv tulajdonképpen az érettebb elméjű felnőttek számára volt irva, és éppen nem a gyermekek számára, mégis 300 év óta gyötrik vele a gyermek elméjét, azon kegyeletes meggyőződéssel, hogy a benne foglalt tételeket világosabb, gyermeknek megfelelőbb kifejezésekkel megmagyarázni határos volna a szentségtöréssel. Oh, dicső emlékű Luther Márton, úgy-e, hogy te a szellem felszabadításán s nem annak láncraverésén fáradoztál ? A kis káté legfeljebb az elemi iskola 6-ik osztályába való csak, a hol az eddig tanult vallásos ismeretek rendszerben adatnak elő. A vallástanítást a kis kátéval nem kezdjük, hanem végezzük a népiskolában. Sajátságos tapasztalat az, hogy a prózánál mennyivel könnyebben tanulja, mennyivel inkább szereti a gyermek a verset. Ez marad meg nála, ezt tartja meg híven sokszor vén korára is. Miért van mégis, hogy némely szakférfiak aristokratikus kicsinyléssel itélik el és tiltják ki a verset a tantermekből, ezt a kedvencét a gyermekkedélynek ? Vagy ha már teljesen nem is itélik el, miért ellenzik az erkölcs- és egészségtani vagy az ildomosságra oktató szabályoknak versben tanítását ? * Bármilyen okokkal és érvekkel vívjanak, a tapasztalás, az élet igazát eldönteni nem birják. Miután tény az, hogy a megfelő jó versekben tárgyalt igazságot a gyermek könnyen készséggel tanulja meg, s úgyszólván életére meg is tartja : mi természetesebb, mint odahatni, hogy különösen azon igazságok, melyek az ember testi és lelki életére nézve boldogító hatással vannak, milyenek az egészségi, erkölcsi és illemszabályok is, könnyű és zengzetes versekben közöltessenek a növendékekkel. A józan paedagogia eszményi célja : az ember minden jóravaló tehetségének kiművelése: testileg egészséges, lelkileg ép, eszes, becsületes, erkölcsös, modorában művelt generatio megteremtése. Manap már annyi a tantárgy az iskolában, hogy a tanítónak alig van ideje a legszentebbet a szívet művelni, nemesíteni, innen van, hogy az erkölcsi nevelést elhanyagoló iskola növendéke, kilépvén az életbe, csakhamar a rosz példák martalékaivá lesznek. Tehát a gyermekek erkölcsi nevelésére kellene nagyobb gondot fordítania a népiskolának ! És a szerző, kinek művét e sorokban ismertetjük, éppen e magasztos célt tartotta lelki szemei előtt műve megírásánál. S valóban a benne tárgyalt igazságok nagyon ís alkalmasak a gyermek erkölcsi nevelésére. Nézzük tartalmát. Az egészségi szabályok 9 szakaszban vannak tárgyalva. A szakaszok címei: levegő, lakás, ruházat, étel, ital, alvás, tisztaság, indulatok, gyógyítás. Itt találkozunk Szeberényi Lajosnak idevágó verseivel is. Az erköcsi szabályok szakaszainak címei : vallás, isten, haza, szülék, testvér, embertársak, önmagad, ártatlanság, hallgatagság, igazság, rend, szorgalom, tanulás, takarékosság, elégültség, szerénység, jellemszilárdság, bátorság, önuralom, pihenés, részvét, könyörület, hála, kötelességek egyéb teremtmények iránt. Idézzük a »Szülők « cím alatti versecskét: »Szeresd mindenekfelett — Isten után szüléidét — Légy irántuk engedelmes — Háládatos, szíves, kedves — Kicsiny gyermekséged óta — Életed jó szüléd óvta — Érted fárad, táplál, szeret — Viraszt betegágyad felett — Ki becsüli apját, anyját — Megnyeri az Úr irgalmát — De Isten sújtja kezeivel — Ki roszúl bán szüleivel. A illemszabályok a gyermek magaviseletét, teendőit határozzák meg a következő címek alatt: Templomban, reggel, utcán, iskolában, asztalnál, este, látogatás, társaságban. Álljon itt a >Társaságban* című szakaszból néhány sor : »Ha valaki megszólítna — Tudakolna, kérne, hína, — Vagy a kérdést nem értenéd — Ne mondd »no«, »mit«, hanem »tessék*. — Bárkiről ha kell beszélned — Rágalomtól megkíméljed — »Érti ? hallja ? tudja maga ? — Oktalannak járó szava —• Közel ahhoz ne vidd arcot — Kivel beszédedet tartod — Ne köhögj másnak szemébe stb. v Ilyen formán hangzanak e könyvecskébe foglalt szabályok. Maga a nyelv általában eléggé folyékony, tiszta és szabatos: egyes nehézkesebb helyeken nem akadunk fenn. Kerülendők gyermekverseknél az ilyen gúnyos, gyöngédtelen kifejezések: »Csak ne bízd magadat kuruzsló banyákra (10. lap) Öltözéssel ne pisi-