Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-05-15 / 20. szám

KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. A debreceni theol. akadémián üresedésben volt exegetikai tanszékre 6 pályázó közül egyhangúlag Dicsőji József h. theol. tanárt választotta meg a tiszántúli kerület és debreceni egyház tanárválasztó bizottsága. — A szikszói egyházközség (Abaujmegye) lelkészévé közfelkiáltással Láng Károly andrásfalvi (Bukovina) misszionáriust választották meg. — Tóth János karancsi lelkész, az alsó-baranya-bácsi egyházmegye újonnan választott esperese f. hó 4-én tette le a hivatali esküt s vette át a tractus administratíóját. — Ko vács Ferenc hódmezővásárhelyi birtokos s a békésbánáti egyházmegye tanácsbirája a Debrecenben fölállítandó tanárképző-intézetre 2000 frtot ajánlott föl. — Lengyel Zsigmond a debreceni főgimnázium egyik legidősebb tanára súlyos betegségbe esvén, helyettesítéséről kellett gondoskodni, s mint az utolsó pillanatban értesültünk, tegnap meghalt. * Az „Irodalmi Társaság"-ba való belépésüket a hét folyamán bejelentették : II. Alapítokul: 7. Doctor Szlávik Mátyás, theol. tanár Eperjesen, 8. Thúri Etele, fegyházi ref. lelkész Sopronban, 9. A kecskeméti reform, egyházmegye, 10. Mayer Endre, theologíai tanár Eperjesen, mindenik 100—100 frttal. Egyúttal fölemlítjük, hogy Vályi János tiszántúli kerületi főgondnok úr 500 forinttal a Pártfogók, Révész Bálint tiszántúli püspök úr IOO frttal az Alapítók sorába léptek ; továbbá hogy a tiszántúli egyházkerület közgyűlése a Pártfogók sorába való belépését elhatározván, költségvetési bizottságát javaslattételre utasította az iránt, hogy a kerület mint testület 2, avagy 3 pártfogó tagsági díjjal lépjen-e be a Társaságba; az ^Evangélikus egyház és iskola« szerkesztőségénél pedig Zsilinszky Mihály és Tresztyénszky Ferenc urak 100—100 frt az alapítók közé iratkoztak. Többi laptársaink még nem hozták nyilvánosságra a náluk jelentkezett tagokat, de a tervezetre figyelemreméltó észrevételeket tettek. E tárgyban a mi szerkesztőségünk fiókjában is érdekes cikkek várnak közlésre. * A halasi reform, főgymnásiumban a folyó 1886/7-dik tanév végén a vizsgák a következő napokon fognak megtartatni: május 13-án a VIII. osztály kozvizsgája; május 16, 17, 18, 20, 21-én írásbeli vizsga; junius 12-én zárünnepély, rajzkiállítás és tornavizsga; 13-án a magántanulók szóbeli vizsgája, 14-én a magántanulók szóbeli vizsgája; 15-ikén délelőtt az I., délután a II., 16-án d. e. III., d. u. a IV., 17-ikén d. e. az V., d. u. VI., 18-án d. e. a VII. osztály közvizsgája; 21 s 22-én szóbeli érettségi vizsga. Halas, 1887. május 10. — Az igazgatóság. * Tankönyvbirálat. A vallás- és közoktatási miniszter ápril 3-án kelt rendeletével közhírré tette, hogy »minden engedélyezés végett eddig benyújtott vagy ezután benyújtandó nép-, polgári-, alsofokú-ipar és kereskedelmi tankönyvért a benyújtó bírálati díj címén 5 frtot fizessen be az állam valamely pénztárába, mert csak o'y könyvek biráltatnak meg, melyekről a felterjesztett nyugtatvány az 5 frt befizetését igazolja. — Ugyancsak ezen minisztérium a közpiskolákra vonatkozólag a napokban szintén elrendelte, hogy a közoktatási tanácshoz bírálatra benyújtott középiskolai tankönyvekért birálati díj szedessék. E díj minden egyes bírálatért 10 frtban, lényeges változtatás nélkül megújított kiadásokért 5 frtban állapíttatott meg. * A tiszántúli egyházkerület tavaszi közgyűlése május 9. s kov. napjain Révész Bálint püspök és Vályi János főgondnok urak elnöklete alatt élénk érdeklődés mellett folyt le. Sok és fontos tárgyban hozott határozatokat s a tárgyalásnak nem egy elvi jelentőségű mozzanata volt. A gyűlés lefolyásáról szóló rész'etes tudósítást nagy sajnálatunkra, csak a jövő számban közölhetjük, mert nyomdánk jubileuma miatt a Lapot a szokottnál korábban kellett zárnunk. * Segítség a tűzkárosultaknak. Három város lett a napokban porrá, romokká : Eperjes, Nagy-Károly, Torockó. Templomok, iskolák, középépületek elhamvadtak; Isten háza, múzsák háza és a szegény ember háza mind egyenlő rom lett. Isten próbára kívánta tenni a nemzetet : tud-e önmagán segíteni. A » Segítsége-et szerkesztő bizottság koszorús írójának e szavaival hívjuk fel mi is lapunk olvasó közönségét közelebbről az eperjesi tűzkárosult egyház és iskola érdekében, melyeknek nagy veszedelmét egész iszonyában tárja elénk a más helyen közölt leirás és felhivás. Ha a koronás király meghozta a maga 10 ezerét s a honatyák a maguk harmadfél ezerét, ha az iró- és művész-világ tollát és ecsetjét értékesíti a kárvallottak javára: a keresztyén könyörület és részvét hivata'os szolgái legyenek lelkes apostolai a gyülekezetek templomaiban és társaságában a vészsujtotta szerencsétlenek ügyében. — A könyöradományok közvetítésére lapunk ís készséggel vállalkozik. * Esperes választás. A VII bányavárosi evang. ág. hitv. esperesség legközelebb 4 szavazattal 3 ellenében Philippi János krompachi lelkészt, a lelkészi kar egyik buzgó tagját emelte az esperesi tisztségre. Már évek óta viselte Grátz Mór volt főesperes vezetése mellett az esperesi teendőket, (sz.) * Nyilatkozat. Kókai Lajos fővárosi könyvárüs kívánatára kinyilatkoztatjuk, hogy a bizományunkban megjelent : »Magyarországi ev. ref. egyházi egyetemes névtárt előlapján lévő könyvárusi hirdetésünkbea Ozelder, Fábián, Fordó's, Dobos, Filó, Gerok-Kovács, Győri, Kecskeméti lelkész-tár, Kul'fay, Madarász és Nagy-féle művek a mi sajátunk gyanánt tévedésből csúsztak be, holott e művek Kókai tulajdonát képezik, s azokat ő nekünk el nem adta. — Budapest, 1887. május 6. — Hornyánszky Viktor, akadémiai könyvkereskedése. * Barátságos helyreigazítása a ^Figyelő* legújabb vezércikkének. A »Magyar prot. egyházi és iskolai figyelő« f. évi III—IV. füzetében Czelder Márton barátom »Egyet nem értésünkről« cím alatt vezércikket ír, melynek egyik pontját helyre kell igazítanom. A pont így szól : > Még irodalmilag sem bírjuk erőnket tömöríteni. Avagy nem ezt mutatja-e a Luther-társaság, mely nem vesz be tagjai közé reformátusokat; külön imakönyveket ad ki most, holott eddig közösen használtuk a protestáns irók által kiadott imakönyveket*. Tudnia illik Czelder barátomnak, hogy a »Luther-társaság« megalakítása a Luther születésének 400-0S ünnepélye adott impulsust és hogy azt Trsztyénszky Ferenc pozsonyi ev. theolog. tanár s az »Ev. egyház és iskola« szerkesztője oly időben indítványozta, mikor még egy, a prot. felekezetek közös actiójával megalapítandó prot. irodalmi társaság szóba nem hozatott, szemei előt t lebegvén az ág. hitv. ev. egyház irodalmi szükséglete. Avagy nem különös-e, hogy barátom e társaságnak sem keletkezése, sem megalakítása alkalmával nem szólalt fel ily szűkebb körű, csak egy prot. felekezet érdekeit képviselendő társaság megalakítása ellen és hogy a megtörtént dolgot a még csak megtörténendővel —• szerintem nem helyesen — összekötve, neheztelni valót lát a »Luther-társaság* létezésében ? Viszont szerkesztőhez nem illő dolog egy társaságról olyat állítani, a mi annak alapszabályaiban nem