Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-01-09 / 2. szám

pénzén elkészül, községivé teszik. S midőn én felfedeztem 1885-ben azt, a miről alesperes úr évekig hallgatott ; és felfedeztem azt is, hogy abban az új iskolában a fertelem tanyázik, hol söprű kell a szemétnek: nem hogy söpörni segítene alesperes úr, hanem megtámad, nepotismussal, hazafiatlansággal, igaztalansággal vádol, a hibát a kórógyi pap, sőt az én nyakamba is keríteni igyekszik. A bűnt szembeszökőleg takargatja, a bűnöst pártolja, mí lehet ennek oka? .... Az a tanító a papját folyvást bántalmazta, veréssel is fenyegette — az alesperes úr szomszédságában — honnét volt ez a vakmerőség ? Onnét, hogy alesperes úr az akna munkát Kórógyon a tanító kezével végezte, az administrátorért való kérvények is a tanító sugalmazására készültek korcsmai megbeszélések útján s nem a presbyteriumban ! »Elmondhatnék még többet is« stb. de kijelenti, hogy »velem ily tárgyban többé szóba nem áll.« Ugy tesz, mint a rosz katona, a ki egyet lő a csatában, aztán eldobja a puskát és elszalad. Én pedig kijelentem, hogy nem hátrálok meg, mert igazam van, s midőn a kórógyi egyház és papja ügyét védem, nem az atyafiságot védem, hanem igenis védem az egész tractusbeli közpapságot az intrikák ellen, mert hodie mihi cras tibi. Nt. alesperes úrtól saját szokott udvarias szavaival veszek bucsut : »kegyeibe ajánlom magamat,* ha tetszik, a viszontlátásig ; de az álcázott cikkírónak azt irom : Sí tacuisses, philosophus mansisses 1 Nagy Ignác, kölkedi ref. lelkész, KÜLFÖLD. Katholikus törekvések N.-Brittaniában. A Franciaországból kiűzött jezsuiták nagy része nemes és üdvös (?) működése szinteréül a britt szigeteket választá s kétségtelen, hogy mióta a hirhedt pápai bulla őket olyan nagy buzgalommal fehérre mosdatni igyekezett s az »apostoli« áldás kettős mértékéről is biztosítá, nem késtek ők sem hatványozott erővel hozzáfogni a dologhoz s működni Róma erdekében a hagyományos, jól ismert uton és módon. Általában a pápa »atyai* szíve meleg érdeklődéssel van a britt szigetek iránt s ha úgy néha-néha rosz kedvében Róma elhagyásával fenyegetődzik, az emlegetett többi boldogítandó helyek között a kedves és hű Irhon mindig ott van. Angliában 1829 illetve 1864 óta a róm. kathol. egyház hívei ugyanazon szabadsággal, illetve jogokkal bírnak, mint a többi egyházak s híveik, de hogy ezzel Róma nem elégszik meg s mint mindenütt, úgy itt is uralomra tör, ez az előtt, a ki tudja és látja, hogy a pápaság semmit sem feled, világos. Anglia és Skócia, ha geographiailag nem is, de szellemileg központja a protestantismusnak. Itt él és virágzik az igazi gyakorlati keresztyénség, teremve nemes gyümölcsöket s hozva nagy áldozatokat a keresztyénség terjesztése érdekében. A meddig a britt óriás karjai elnyúlnak, pedig ez szép kis távolság, civilizált és félvad népek között, nagy buzgalommal hirdettetik Krisztus evangyelioma Canadától Ausztráliáig. Jól tudja ezt s keserűen érzi a róm. katholicismus s ezért mondá Manning bibornok papjaínak közelebbről: »hogy nagy a feladat, mit betölteniök kell ; itt van a protestantismus feje s a jó katona arra a helyre tor, a mely ponton legerősebb az ellenség s leghevesb a harc; a protestantismus szálai itt futnak össze s meggyengítve, megtörve itt, paralyzálva van mindenütt.* S csakugyan e »kényes« ponton hihetetlen számmal és gyorsasággal nőtt meg s növeltetik folyton a papi hadsereg. Skóciában, hol a katholikusok száma csekély s jóformán teljesen Írekből áll, ezelőtt 30 évvel 47 templom és 67 pap volt, ma 260 templom s 280 pap van; az ország legtávolabb zugában, minden helyen, hol csak 2—3 hivő van, felkerestetnek ezek, a papok szorgalmasan látogatják a kórházakat, kaszárnyákat és börtönöket. S a fennebbi számadatokból következtetést lehet vonni az angliai mozgalmakról. A jezsuiták és az apácák egész serege működik ezen felül iskolában és társadalomban a hercegi palotától le a kunyhóig. Csakhogy Rómának minden törekvései, mint a múltban annyiszor, úgy most és a jövőben is bizonyára hajótörést fognak szenvedni, az angol és skót protestánsok éberségén s őseik hitéhez való törhetlen ragaszkodásán. S bár ezeknél fogva a veszély itt nem nagy s mondhatni semmi a continensen levőhöz képest, mégis az említett.körülményeknél fogva dee. hó 15. és 16-ikán a protestánsok Glasgowban hatalmasan demonstrálták, hogy ébren vannak s készen várják a megindított harcot minden téren. Képviselve voltak itt az összes egyházak a püspökitől le az anabaptistákéig Anglia-, Skócia- és Irlandból megmutatva, hogy a közös ellenség egyesülve találja és láthatja őket. Hogy itt nem valami hízelgő hangokkal lőn ostromolva a »modern bálványimádás* s a »fekete hadsereg*, az képzelhető. Erélyesen tiltakoztak azon intentiók ellen, melyek a curiával való diplomatiai összeköttetés felújítását, a mi jóideje, VIII. Henrik óta szünetel, célozták. Sőt egy szónok panaszkodott még a francia ex-császárnénak a királynénál tett gyakori látogatásai felett is, mert az szerinte mindig a jezsuiták eszköze volt. A protestántismusnak nincs mit félnie a katholicismus hódításaitól ez országban, mert itt mindenütt erős és törhetlen bástyákra talál. A nép buzgó, vallásos, a papok híven és buzgón teljesítik a reájuk bizott feladatot templomban, családban, társadalomban. Legnagyobb erejük a rendkívül gondos cura pastoralisban van, mit itt a kath. egyház is gyakorol, s mi nélkül bizonyára nagyon könnyű volna a katholicismusnak tért hódítani. S hogy mily kevés népszerűségnek Örvend Róma itt, azt a következő statisztikai adatok is bizonyítják. N.-Brittániában a század elején 16 millió lakos közül 5 millió róm. kath. volt, mely szám csaknem egészen Írországra esik. Most a Britt szigetek lakossága 3 5 millió ! 246 ezer, ebből kath. 5 millió 150 ezer s ez így oszlik meg: 3 millió 950 ezer esik Irhonra, 340 ezer Skóciára, 860 ezer Angliára. Az összes angol nyelvet beszélő népek száma 101 millió, ebből 89 millió protestáns. — Nagy-Brittaníában a protestánsok száma 80 év alatt megkétszereződött, a katholikusoké nem változott. A számok beszélnek. Edinburg. Pap István. IRODALOM. A Franklin-társulat kiadásában megjelenő Olcsó könyvtár legújabb 11 füzete a következő : Művészek csarnoka, irta Planche, ford. Szász K. Ára 30 kr. — Tibullus elégiái, ford. Csengeri J. Ára 40 kr. — Petrarca összes szerelmi szonettjei, ford. Radó A. Ára 80 kr. —Schiller. Élet és jellemrajz, irta Szász K. Ára 30 kr. — A kastélyban. Beszély, irta Storm, fordította Balla M. Ára