Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-05-15 / 20. szám

Harmincadik évfolyam. 20. sz. Budapest, 1887. május 15. PROTESTÁNS r SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: IX, ker. Kiniisy-ufca 29. sz, 1. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos pétit áor* többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr, sorja. — Bélyegdij kiilqn 30 kr. HT Teljes számú példányokkal rn.iri.cLig: szolg-éiltLa-i:"uinlc. "^BK A szórványok. A hazai reform, egyháznak nagy munkával kiállított egyetemes névtára e hó elején hagyta el a sajtót, pótolandó egy már régóta érzett nagy hiányt s kifejezést adandó ez által is a hazai reform, egyház megtörtént egyesülésének, egy testületté lett összeolvadásának. Nem célunk e helyütt ezen munkát ismertetni, melynek nem tagadjuk lehetnek hibái s hiányai; de mindenesetre vannak oly érdemei s előnyei is, melyek ennek maradandó értéket biztosítanak s mikor már rég porrá töredeztek az e névtárban elősorolt gyengébb s erősebb oszlopai egyházunknak, az unokák egy némelyike akkor is érdekkel lapozgat e majdnem foliánsnak mondható műben. No de hagyjuk ez úttal a bírálatot. Én ez úttal csupán a névtár első rovatára kívánom az ezt forgatók figyelmét felhívni. E rovatban vannak sorrendben az anya-egyházak nevei, de egyszersmind elő vannak itt sorolva az illető anyaegyházhoz tartozó összes leány- s fiókegyházak, puszták, majorok, korcsmák stb. Rövidebb vagy hosszabb, de mindenesetre száraz sorozata is a sok furcsa s nagy részt ismeretlen helyneveknek. És még sem száraz. Ha valaki akár a magyar haza, akár a protestáns egyház történelmének a szemüvegén keresztül olvassa azt a sok hely nevet, megelevenülnek azok előtte. Hazánk és egyházunk több szá? éves történelmének sötét betűi azok. Ezrivel vannak e névtárban oly hely nevek, melyek után ez van irva: puszta, vagy major, malom, korcsma stb. Egykor virágzó községek, városok valának.,A tatár- s török-dúlás, a kuruc s labanc küzdelmek históriáját tartalmazza egy-egy ily helynév. Mennyi pusztulás, szerencsétlenség, kül- s bel ellenség hirdetői azok a szórványok! Vannak ismét helynevek a szórványok között, melyekben a lakosok száma százakra, ezerekre megy, de közöttük a reformátusok száma alig egy-kettő. Ha pedig kezünkbe vesszük Lampét vagy a 16. s 17-ik századokban tartott zsinatokról szóló jegyzeteket, az azokon megjelent lelkipásztorok, ekklézsiáik névsorát, úgy látjuk, hogy azokban ezelőtt két-három száz évvel éppen megfordítva állt a világ; a tiszta református lakosság között talán volt egy-két nem részünkről való. Vannak helynevek, tősgyökeres magyar hangzásúak, helyek, melyeken századokon át tiszta magyar nép lakott; a helynév megmaradt, a magyarságból pedig egy-két kálvinista maradt fenn, vagy talán ezek is csak újabban költöztek oda, hanem lakozik most ott oly nép, mely a nevét sem tudja, becsületesen kiejteni ;

az általa lakott helynek. Ha azok a névtárban elő sorolt fiókegyházak s szórványok beszélni tudnának, beh sok szomorú históriát regélnének. A Barbianok, Básták, Karaffák, Heisterek, a P'ázmánok, Szelepcsényiek, Bársonyok, Kolomcsok és sok ilyenek árnyképei (mert fényképeknek nem merem nevezni) verődnek vissza azon .kálvinista szórványokról, s. felmutatják -előttünk" azon okokat s viszontagságokat, melyek, miatt úgy is mint protestáns egyház, úgy is mint magyar.nemzet tudományban, műveltségben, anyagi s szellemi jóllétben messze hátra maradánk azon népektől, melyekkel egykor lépést tartva haladánk. Ezer csoda, hogy él még nemzetünk! sóhajthatnának e szórványok is. Gazdag thémákra talál a történész hazai reform, egyházunk szórványaiban, ha merengeni, ha mult idők romjain búslakodni akar. De- hat a mi elmúlt, az elmúlt, az eltűnt . időket az Istenek sem hozzák vissza többe, — monda a pogány költő. Korunk nem a ség kora. Ne az elszórtan heverő élettelen csontok felett írjunk elégiákat, hanem tőlünk "telhetőleg iparkodjunk, hogy az elszórt csontókat összeszedhessük, feleleveníthessük. de "a tev