Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-04-24 / 17. szám

győződve mindenki, hogy úgy a központi, mint az egyházmegyénkénti közalap közigazgatási költségét magának kell a közalapnak fedezni. 3. Határozatilag kimondatott, hogy az egyházmegye nagyobb községeiben állandó segédtanítóságok áilítandók fel az 1887—88. iskolai évre, a konventi díjra. Ilyen egyház van 8. Az esperes felhatalmaztatott arra, hogy ezen helyekre okleveles segéd-tanítókat alkalmazzon, végszükségben a tanítói oklevéllel bíró segéd-lelkészek közül is. 4. Révész Kálmán theologiai tanár úr az egyházmegyébe bekebleztetvén, letett vizsga bizonyítványai alapján felszentelésre ajánltatik. 5. Elintéztettek a közalapi kérvények úgy az egyes egyházak, mint a lelkészeket il'etőleg. Bizony ha a mult évben kevés volt a kérvényező, most több, mivel templomot, íelkészlalkot több helyen kell építeni. 6. Megoldást nyert az a kérdés is: compatibilis-e a leikés'i s tanítói állás a postamesterséggel ? Az egyhangú felelet az, hogy nem. 7. Liszkai József volt pápai lelkész úr alapítványi kamata özvegy Szabó Mihályné lelkésznőnek Ítéltetett. 8. Meghagyatott több gyülekezetnek, hogy templom, illetve lelkész és tanítói lakaikat mielőbb megépítsék, ilyenek : Réde, Dudor, Tevel, Mezőlak, Ajka, Padrog, Mihályháza, Náráp. 9. Örvendetes tudomásul vétetett, hogy Taap-Szt-Miklóson templomtetőzet építtetett, B.-M -Szentkirályon pedig díszes lelkészlak. 10. A Baldácsí-alapítványra az alakulás nehézségeivel küzdő varsányi fiókegyház ajánltat'k. n. Megoldást nyert a szórványok gondozása is, úgy hogy a Sopron-, részben Győr-, részben Veszprém megye északkeleti szélén levő szétszórt hitrokonok gondozása az esperesi káplánra bizatik, a vas-zalamegyei rész pedig a n.-pércsi lelkész úrnak adatik át, míg segédet tart. A missziói alapnak kérnie kellene az elsőre 400, utóbbira 200 frtot. 12. Kimondatott, hogy Lajos Pál ászári tanító, egyházmegyénkben pályázatképes, mivel távoztakor a beléphetés meg lett neki igérve. 0. * A jogakadémiák helyzetéről szomorúan érdekes képet nyújt a debreceni reform, főiskolai tanári karának püspökéhez, Révész Bálint úrhoz intézett hosszabb előterjesztése, melyben számot ad a vidéki jogakadémiák tizenkét év óta tapasztalható hanyatlásának okairól s elősorolja azoknak az intézkedéseknek szükségességét, melyektől a jogakadémiák kívánt felvirágzása függ. A baj főokát abban leli a nevezett előterjesztés, hogy az ügyvédek doktorátusi kényszere miatt a joghallgatók általában az egyetemeket keresik föl, hol tú'népesedést okoznak, miből újabb visszásságok erednek. Panaszolja továbbá, hogy a vidéki jogakadémiák önállósága teljesen megszűnik a kultuszminisztérium amaz eljárása miatt, hogy sem a tanterv megállapítására, sem annak időnkénti módosítására az autonom hatóságok be nem folyhatnak. Ehhez képest az előterjesztés szükségesnek mondja, hogy a jogakadémiák ügye törvényhozás útján minél előbb rendeztessék s legyen vége a mostani törvényen kívüli állapotnak, midőn a felső oktatás e fontos tényezőjét merőben miniszteri rendeletekkel kormányozzák. Hasonlókép kívánatosnak mondja az előterjesztés, hogy az ügyvédek ne kényszeríttessenek a doktorátusra, a mi úgy sem eredményezte a jogi pálya hallgatóinak alábbszállítását, a mit pedig vele elérni céloztak, s ha előbb az ügyvédi proletariátus miatt hangzott fel a panasz, félő, hogy most a tömegesen kreált doktorok fogják képezni azt a »veszélyes osztályt*, mely hazánk szerény keretű kulturális és gazdasági viszonyai közt nem találja meg felcsigázott követelményei számára a megélhetési alapot. Az előterjesztést, melyet Baczoni Lajos jogtanár nagy gonddal irt meg, a tiszántúli egyházkerületi tanügyi bizottság is elfogadta s elhatározta, hogy felterjeszti az egyházkerületi közgyűléshez. — Egy szakférfiú szívességéből lapunk ismét hozand egy cikket a jogakadémiák kérdésében. * A nagybecskereki egyház f. hó n-én húsvét másodnapján t-^rtá egyházi közgyűlését, melynek tárgyai voltak többek között a Zaboreczky építész-mérnök által készített s a presbyterium által elfogadott mintegy 25 ezer frtba kerülő csinos gótli stylü templom bemutatása s a helybeli gyűjtésről való intézkedés. A terv bemutattatva, mindenkinek tets/.ését igen megnyerte s kivitelre elfogadtatott. Mielőtt azonban a gyűjtésről történt volna intézkedés, Szalay leikésröviden élőszóval jelenté, hogy legközelebbi másfél havi kőrútjában a jó Isten rendkívüli szép sikerrel megáldotta, amenynyiben 1727 frt 16 krt adott össze az Isten népe önként tiszta szívből a n.-becskereki ref. templom felépítésére, s kérte a híveket, hogy mi magunk is, ez évben is hozzunk áldozatot, mert így mutathatjuk ki leginkább hálánkat Isten, egyházunk és szerető embertársaink iránt. Erre Vécsey István főgondnok úr indítványozta, hogy nyissunk aláírási ívet, s egy 24 óra alatt 2305 frt gyűlt be 25 aláírással. A gyűjtést Szalay József lelkész tovább folytatja. — A templom-alap javára az egyháztanács indítványára oly szelvény- és gyűjtő-könyvecskéket bocsátott ki, amelyeknek minden példánya 100 drb 10 kros adomány-szelvényt tartalmaz. A kiállítás igen csinos: nemzeti szinű papirun, bibliai szép mondatokkal van ellátva minden szelvény. A címlapot az építendő templom csinos rajza díszíti. Ajánljuk e szép célú, csinos kiállítású könyvecskéket, a n.-becskereki ref. templom érdekében nemesen buzgólkodók szíves figyelmébe. Könyvecskéket nagy örömmel küld a n -becskereki ref. lelkész Szalay József. * Az eperjesi ev. ág. hitv. kerületi theologián f. hó 17-én 2 végzett theoiogus tett a régi rendszerszerint candidaticumi vizsgát, u. m. Schulze Ottó Göllnicbányáról és Lipták Tivadar Kézsmárkról. A két jelölt, különösen az előbbi, sikeresen állotta meg a vizsgát, s mindkettő magyar és német nyelvű egyházi szolgálatra képesíttetett. A vizsgáló bizottság elnöki tisztét Sztehló János VI. szab. kir. városi főesperes vitte a tiszakerület püspökének megbízásából. Melegen ajánljuk a két hitjelöltet lelkésztársaink szíves figyelmébe s hathatós pártfogásába! — (sz.) * Az eperjesi ev. ker. collegium 1887. ápril hó 16-án tartott állandó igazgató választmányi gyűlésén Hörk József collég, igazgat ó-tanár jelentvén, miszerint : nt. Török József ceglédi ev. lelkész és alesperes úr a collegiumnak egykor volt tanítványa hozzá 1877. márc. 24-én 140 forintot küldött azon célból, hogy abból 30 frt az alumneumi alapra, 33 frt 60 kr a tandíj alapra, 63 frt 60 kr a tanári nyugdíj-alapra, 12 frt 80 kr pedig azon alapra fordíttatik, melyből a szegény tanulók ruháztatnak, az ülés a collegium ezen kegyes jóakarójának s hálás volt tanítványának ezen nemes szívű adományáért jegyzőkönyvi meleg köszönetet szavazott. A nemes szívű adakozó ezen szép tette nem szorul magasztaló szavakra, mert hiszen a hol *facta Ioquuntur«, ott a legékesebben szóló száj is elnémúl, de a collegiumnak jól esik, hogy így — a nyilvánosság terén Ís constatálhatja, miszerint vannak hálás tanítványai', miszerint Isten a collegium tanárainak működését a legszebb sikerrel koszorúzza, mert a legszebb siker az, ha a hazának, az egyháznak, a társadalomnak nemes szivű, képzett tagokat nevelheti