Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-04-24 / 17. szám

magyar protestáns egyházi élet fejlesztése, jövőjének, felvirágzásának — a mennyiben erre a tudományosság is hathat — biztosítása. A magyar protestáns egyház történeti kútfői még nincsenek egybegyűjtve, annál kevésbbé kiaknázva, legkevésbbé feldolgozva ; a magyar protestáns egyház története még nincs megírva s nagyon messze vagyunk attól, hogy meg is lehessen irni. Pedig a mult a jelen alapja, a jövendő felvirágzás gyökere s a történelem — kezdettől fogva — az élet mestere volt. Azért a szemünk előtt lebegő társaság első céljául a magyar protestáns egyház keletkezésének, három -százados küzdelmeinek s fejlődésének irott forrásai összegyűjtését s közrebocsátását kell elismernünk és pedig az eredeti forrásokét, köz- és családi levéltárak fölkutatása által, mint ezt például a Magyar Történelmi Társulat vándorgyűlésein, évek óta már oly nagy sikerrel teszi; valamint az országgyűlések még eddig fel nem dolgozott aktáiból s egyéb, nyilvános és titkos levelezésekből. Minden egyházközség és iskola levéltára szolgáltathat egy-egy még ismeretlen adatot a magyar protestáns egyház történetéhez. Mindezek iránt a közérdeklődést felkölteni, a kiaknázandó forrásokra rámutatni: egyik legelső feladata az alakítandó társaságnak. De programmját a források felkutatása, gyűjtése s kiadása korántsem meríti ki még. Azok eredményét először részletenként — monográfiákban — feldolgozni: lesz második lépcsője a szükséges előkészületnek a Magyar Protestáns Egyház Történelme összefüggő megírásához. Az egyháztörténelmi szakmán kívül egyelőre — mivel ez a legszükségesebb és legsürgősebb, mert a tovább haladhatás leglényegesb feltétele — csak másod sorban veheti föl programmjába a társulat — az egyházat érdeklő többi: theologiai, egyházjogi és bölcsészeti tudományok mívelését. De már most sem szabad ezeket mellőzni, sem elhanyagolni, hogy működését — egyházilag s tudományilag — egyetemessé tegye. Ily célok lebegvén előtte, programmját úgy kell megalkotnia, hogy abban első helyen a kútfők, másodhelyen az egyháztörténeti monográfiák — harmadikon egy, az egyházi és iskolai, vallásos és tudományos élet minden mozzanatát figyelemmel kisérő s e részben a külföldi protestáns tudományos mozgalmakra is kiterjeszkedő Tudományos Szemle álljon s kiadványai, kezdettől fogva, e három irányban induljanak meg. Később önálló (eredeti vagy fordított) tudományos munkák kiadásával is fogja theologiai s általában egyházi irodalmunkat gyarapíthatni. Honnan vegye e nagy s nehéz feladatok valósítására a szellemi és anyagi erőt ? Tudósai buzgalmából s a protestáns közönség érdeklődéséből és pártfogásából. S ez utóbbira nézve mindjárt kimondhatjuk — és tájékoztatás végett s minden önáltatás elkerülése szempontjából ki is kell mondanunk — évenként néhány ezer forintról biztosan kell rendelkezhetnie, hogy célt érhessen vagy működését csak meg is kezdhesse. Mert inkább meg se kezdje, hogy sem folytatása s a kitűzött cél elérhetése biztosítva ne legyen s néhány — vagy pár évi kínos vergődés után, a protestáns tehetetlenség bevallásával szégyenletesen kelljen megszűnnie. Hogy ez be ne következzék: eleve úgy kell szervezkedni, hogy a cél elérése biztosítva legyen. Ne akarjon protestáns felekezeti akadémia lenni, a mit maga a- korszellem mindjárt visszautasítana s rövid időn megbuktatna, — de kövessen el mindent a maga és működése iránti érdeklődésnek minél szélesebb körben első sorban természetesen protestáns körökben, de azokon kívül is a hazafias és tudományos körökben fölébresztésére s folyton ébrentartására s lehetőleg kielégítésére. E végből kiván öt rendbeli tagokból szervezkedni, hogy egyesek és testületek anyagi erejükhöz képest sorakozhassanak a különböző tagsági kategóriákba. Erkölcsi testületektől, úgymint egyházkerületek és egyházmegyéktől, sőt népesebb egyházaktól, fő- és középiskoláktól, végre vagyonosabb egyesektől, a protestáns egyház nagyjaitól, remélheti s elvárhatja, hogy mint pártfogók legalább 500, vagy mint alapítók 100 frt tőkével, vagy annak megfelelő évi járulékok biztosításával járulandanak a társaság megalapításához s állandó fenmaradása biztosításához. A kik ezt nem tehetik, mint rendes tagok vagy pártolók, bizonyos számú évekre terjedő kötelezettséggel, évdíjak fizetésével, vagy legalább egyszer s mindenkori ado mányokkal hozhatják meg a magok egy tégláját, vagy homokszemét a magyar protestáns tudományos irodalom nagy épületének emeléséhez. A társaság viszont a hozzájárulás mértéke szerint fogja nyújtani tagjainak a megfelelő előnyöket, első sorban kiadványai által. S a közérdeklődés ébrentartására a társaság, évi gyűlések, esetleg vándorgyűlések tartásával fog folytonosan hatni, hogy a lelkesedés és munkálkodás jótékony tüze egyszer fölszítva, többé el se aludjék. Ime, a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság, a mint annak célja, eszközei, egész képe előttünk lebeg, a mint az a közrebocsátott alapszabálytervezetben kifejezést is nyert. Ha — mint erősen hiszszük — az eszme szélesebb körökben is visszhangra talál, ha a társaság létrejötte aláírások által biztosítva lesz, az önként vállalkozókból alakult előkészítő bizottság alakuló közgyűlést