Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-04-17 / 16. szám

egyik nyilvánulását már csak azért is fen tar tan dónak véltem és fentartásán már csak azért is munkálkodtam, mert a halottak iránt érzett kegyelet ezen kiilső kifejezése voltaképen alapja volt egy másik szép és fokozottabb mértékben dicséretes szokásnak. — Ugyanis több esetet idézhetnék, melyben a két felekezet tagjai egymás egyházi céljaira kölcsönösen tettek végrendeleti hagyományt. Legutóbb is egy róm. kath. atyánkfia tisztelte meg egyházunkat éppen olyan összegű végrendeleti hagyománynyal, minőt saját egyházának juttatott. Nos, mindezekért, melyek utóvégre is a legkegyeletesebb dolgok, de meg az ezek alapját képező testvéries érzületért is, mindeddig kölcsönösen harangoztattunk egymás halottaira. De tetszett Csapek Károly plebánus úrnak a harangoztatást beszüntetni. Midőn legközelebb községünk egyik legelőkelőbb ref. nőtagja, egy nagy család tisztes matrónája: özvegy Vöröss Péterné nagyasszony meghalt, a család református tagjai, hivatkozással a régi szokásra és tekintettel a család összes kath vő- és unokatagjaira, felkérették a plebánus urat, hogy húzassa meg temploma harangjait. A kívánságot, illetőleg a kérelmet szokáson alapuló jog és a méltányosság indokolta. De a plebánus úr túltette magát mindakettőn és megtagadta a harangoztatást, azt mondva, hogy azt a kalocsai bibornok-érsek úr ő eminentiája megtiltotta. Ez a hír, melyet azonnal tudomásomra hoztak, rendkí- , vüli módon meglepett és bántott. Nemcsak egyik tisztelt családunkat láttam általa megsértve, hanem magát egész egyházamat is; bántott a régi szép szokás megbontása, bántott egyházamnak ezen arculcsapása; de legfőképen bántott és megfoghatatlannak látszott előttem az, hogy ; ez a tilalom állítólagosán felsőbb rendelet. Azonnal feltettem magamban, hogy fe'szólalok ellene, nyilt kifejezést adok megbotránkozásomnak, és a mennyiben lehetséges, a rendelet számának és szövegének velem való közlését kérni fogom, ''részint a magam miheztartása, részint egyházam felháborodott közvéleményének lecsillapítása végett. Szándékomban megerősített az, hogy a plebánus úr, talán tévedését észrevéve és belátva, hogy egy kissé elvetette a súlykot, a temetés előtt elizent a halottas házhoz és felajánlotta a harangozást, a mi természttesen nem fogadtatott el. Meghányva-vetve a dolgot, hogy ha a bibornok-érsek úr megtiltotta a reformátusokra való harangozást, — a mi hihetetlen, mert Kalocsán mindig harangoznak ref. halottainkra — hogy merte az utólagos harangozást felajánlani; ha pedig meg nem tiltotta, a visszautasítás oka egyedül a plebánus úrnak irántunk táplált érzelmeiben keresendő, a következő levelet Írtam hozzá: Főtisztelendő plebánus úri Bocs Gábor hívem, mint funerator jelentette előttem, hogy Vöröss Vince közgyám úr megbízásából arra kérte Főtisztelendőségedet, hogy a család tisztes matronájára — tekintettel a sok róm. kath. rokonra — szíveskedjék néhány verset elhuzatni. Főtisztelendőséged, mint előttem állítva van, e kérést azzal utasította vissza, hogy nem lehet, mert a kalocsai érsek O Eminentiája ezt megtiltotta. Nincsen jogom Főtisztelendőségedet — bármely hivatalos eljárásáért — felelősségre vagy csak kérdőre is vonni, ez nagyon természetes; de az igenis kötelességem, hogy a midőn 13 évi egymás kölcsönös becsülésére és tiszteletbentartására irányult munkám — nem, nemcsak az én munkám, hanem főt. Kurka Károly úrral közösen folytatott munkánk — eredményét tapintatlan kezekkel megsemmisítve látom : a vallásos közérzület e megsértéséért legnagyobb megbotránkozásomnak adjak kifejezést, annyival is inkább, mert ez már ismétlődő eset, a mennyiben egyik eltévedett hívemet csak azért, mert református, ördögnek méltóztatott titulálni, holott pedig voltaképen nem egyéb, mint egy szerencsétlen nő, a ki megérdemli a korholást, mert bűnös viszonyban él, de nem érdemli meg az ördög nevet azért, mert református. De állásom még több kötelezettséget ró rám. Főtisztelendő Kurka Károly úr mindig harangoztatott a mi halottainkra. Kalocsán a plébániai templom lebontása után magában az érseki főszékes egyházban harangoztak református halottra, kit én temettem; a kalocsai temetőkeit kápolnájában pedig — kívánatra — mindig harangoznak temetéseink alkalmával. Már most, feltéve, hogy sem Kurka Károly, sem pedig a kalocsai egyház intéző körei az állítólagos érseki tilalmat át nem hágták, következtetnem kell, hogy ez azóta adatott ki, mióta főt. úr foktői plebánus. Ebből folyólag hivatalosan kérnem kell, hogy a magam miheztartása és a mélyen megsértett közérzület lecsillapítása tekintetében szíveskedjék velem közölni az állítólagos érseki tilalmi rendelet számát és szövegét, mert míg ezt meg nem kapom, kénytelen leszek Főtisztelendőséged eljárását és magatartását olyannak tekinteni, — és lesz gondom rá, hogy a közvélemény is olyannak tekintse — mint a mely egyházhatósági köpenybe burkolva, hivatalos valótlanságon alapul és nem egyéb, mint saját titkolt, de most napfényre jött és bennünket sértő érzelmeinek kifolyása. Míg az állítólagos rendelet kezeim közé nem jut, fentebbi állításomat fentartom és fentartatom, mert eljárása mindnyájunkat mélyen sértett. Foktő, 1887. március 9. Hivatalos tisztelettel Feleld József, foktői és kalocsai ref. lelkészi (Vége köv.) Feleki József, foktői reform, lelkész. IRODALOM. Pfeifer Ferdinánd kiadásában megjelentek Ebenspanger—Haesters, német abéce es olvasókönyv a magyar népiskolák alsó osztályai számára. 3. kiadás. 66 lap. Ára 25 kr. — Ebenspanger — Haesters—Richter, német olvasókönyv a magyar népiskolák közép osztályai számára 216 lap. Ara tartós kötésben 55 kr. — Ebenspanger—Haesters—Richter, német olvasókönyv a magyar népiskolák felsőbb osztályai számára. 498 lap. Ara tartós kötésben 95 kr. — Ezen Haesters-féle tankönyvek annyira előnyösen ismertek, hogy azok további ajánlása fölöskges. A magyarországi kiadások annyiban különböznek a többiektől, hogy történelmi és földrajzi részek a viszonyoknak teljesen megfelelőleg vannak feldolgozva. Ez átdolgozás annyira szerencsésen sikerült, hogy azáltal a hazai németajkú népiskolák oly könyveket nyertek, melyek határozottan haszonnal használhatók. A felsőbb osztályok számára írt olvasókönyvet még felnőttek is élvezettel olvashatják. A magyarországi tankönyvirodalom ezen tankönyvek által mindenesetre előnyösen gyarapodott. A Franklin-társulatnál megjelentek : Ujabb emlékbeszédek és tanulmányok. Irta Trefor Ágoston. Ára? — Szerkesztéstan. A stilisztika második része. A középiskolák V. osztálya számára írta Góbi Imre gymn. tanár. Ára 1 frt. — A beteg-konyha. Gyakorlati úf

mutó ételek és italok legcélszerűbb készítésére, betegek és lábbadazók számára. Szerkesztette K. Beniczky Irma. Ára 40 krajcár.