Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-04-10 / 15. szám

gyott iratai és levelezései, Pósa Lajos dalai és regéi az ifjúság számára. Végiil a »Nőnevelési Szemle* rovat böngészetet tart a nőnevelés terén felmerült egyes jelenségek között. Az érdekes és tartalmas folyóirat előfizetési ára egy évre 2 frt. Szerkeszti Sebestyén Gyula. Kiadja a VI. kerületi allami tanítóképző-intézet tanári testülete. KÜLÖNFÉLÉK. * A biblia átdolgozasa tárgyában a í. hó 4—6. napjain Szász Károly püspök úr elnöklete alatt újólag gyűlés tartatott. A gyűlésben résztvettek : dr. Ballagi Szilády Áron, Hunfalvy Pál, Badácsi György, Poszvék Sándor, Limberger István, Petri Elek, Dicső fi József, Erdős József, Németh István, Kenessey Béla és Szabó Aladár urak. Az átdolgozásban részvevők közül sajnálattal nélkülözte az értekezlet Keresztes József, Pukánszky Béla, Balthazár Antal, Fróhlich Bóbert és Szalay József urak távollétét. A mostani összejövetel célja egyes átdolgozási elvek megállapítása s a korábbi »Tájékozása-bán foglalt utasításoknak gyakorlati alkalmazása vo1

t. A »Tájékozásában adott elveken kívül az értekezlet néhány részletkérdésre vonatkozólag mérvadóul mondotta ki, hogy a »Jehova« név csak ott használtassák, hol azzal Izrael speciális istene, őt jellemzőleg neveztetik, egyebütt »Úr«-ral, esetleg »Örökkévaló«-val fejeztessék ki; az egyes fejezeteknek tartalma a Károli fordításában szokásos feliratokban a részeknek megfelelóleg, távol minden dogmatikai, vagy exegetikai tendentiától adassék ; a parallel helyek közül a főbbek jegyeztessenek csak nagyon gondos utánjárással a versek alá, cum grano salis. Majd megkisérlette az értekezlet egyes, benyújtott részek beható bírálatával s átnézésével gyakorlatilag is alkalmazni a kimondott elveket és három napi folytonos munkával keresztülment a Ruth könyve I. a Bir: V. Jób : XXXVIII. Zsolt: XXII. és Jer. L. fejezeteken. Végül a munkafelosztás történt meg ; de itt alig esett némi változás a már egyszer lapunkban is közlött kiosztáson. Az értekezleten uralkodott igazi nemes buzgóság, ügyszeretet, meleg érdeklődés úgy hisszük, hogy a nagy munka sikerülésének kezességeid tekinthető előre is. Mit a »Tájékozás« holt betűi soha meg nem adhattak vo'na, most megadta az élőszó tájékozásul. Szivünkből kívánjuk az Úr áldását a nehéz, de szép munkához l * A m. tudományos akadémia ápril 4-ikén tartott ülésén Láng Lajos a hazai középiskolai oktatásnak 1867—1885-ig terjedő adataiból érdekesen mutatta ki, hogy a középiskola nálunk igazi nemzeti feladatokat teljesít s hogy a mi költséget erre fordítunk, bőven gyümölcsözik, mert a középiskola magyarosító és beolvasztó erővel bír. Már a század elején találunk adatokat a középiskolákról, miután sokkal több gondot fordítottak azokra, mint a népiskolákra és sokkal nemzetibb irányú volt. Számilag a középiskolák szaporodása 1867-től 1885-ig nem nagy, 164 középiskolából lett 178 ; de ama 164 között sok csonka volt, míg a 178 teljes, úgy hogy ez idő alatt az osztályok száma 986-ról 1240-re gyarapodott. Az emelkedés az állami középiskolákban van. Volt 164 állami és 150 felekezeti, most van 178 állami és 105 felekezeti. Az állami 178 középiskolában 122-nél kizárólag a magyar a tannyelv ; 45-ben vegyes, de minden körülmények közt egyik tannyelv a magyar ; míg 11 nem magyar tannyelvű, és pedig 7-nél német (ágost. iskolák), 4-nél román. A tanárok száma 1632-ről 2900-ra ment. Azelőtt 22 tanulóra jutott egy tanár, most 14-re. A tanulók száma 1867-től (36,000) 1885-ig (40,000) nem igazolja azt az aggodalmat, hogy az ifjúság túlságosan elözönli a gimnáziumokat. A reáliskolákban 1875-ig emelkedőben volt a tanulók száma, de azután csökkent, mikor az érettségi viszgálatok itt is behozattak s a gazdasági válság szintén éreztette hatását a technikai pályán. A magyar nemzetiség örvendetesen van képviselve a középiskolákban s e tekintetben sokkal kedvezőbb a kép, mint Ausztriában a németségre nézve. Magyarországban az erdélyi részekkel együtt a magyarság száma az összes lakosságnak 46 százaléka. A gimnáziumokban 71 °0

a magyar, I40

/o a

német; a reáliskolákban 71°/0

magyar és 24°/0

német van. A többi nemzetiség nagyon alant marad. A középiskolákban ezer tanu'ó közül 967 tud magyarul. A lutheránus iskolákban ezer közül 897, míg a görög keleti felekezeti középiskolákban 454 beszél magyarul. Az előmenetel statisztikai adatait is vizsgálva, Láng arra az eredményre jut, hogy az első osztályból alig negyedrész jut el a 8 ikba, a reáliskolákban meg kevesebben, mert itt a kevésbbé vagyonos szülők gyermekei időközben más pályára lépnek. A vizsgákat ezer közül 772 állja meg. Az autonom felekezeti iskolákban kedvezőbb az arány, valószínűbb mert nagyobb fokú az elnézés, (? 1 Szerk.) viszont az érettségi vizsgát szerencsésen letevők száma a kormány felügyelete alatt álló iskolákban kedvezőbb. A felekezeti iskolák csökkenése és az államiak terjedése magyarosodási szempontból is örvendetes. A középiskolákat végzett tanulók 85 percentjét magyarnak vagy legalább magyarul beszélőnek lehet vallani. Ausztriában az összes lakosság 36°/0

van németnek föltéve. A gimnáziumokban 42°/0

a német, a reáliskolákban pedig 6o°/0

- A csehek és morvák (a lakosságból 23°/0

) a gimnáziumban 28, a reálban 25, a lengyelek (a lakosság 14%) a gimnáziumban 16 százalékkal van képviselve, tehát a csehek és lengyelek a gimnáziumokban számosabbak a németeknél. Láng szerint Magyarországon a magyar faj uralma a középiskolákban rejlik ; s hasznosabb beruházás alig képzelhető, mint a melyet a középiskolákra fordítunk. Ausztriában 251 középiskola közül német a tannyelv 158-ban, nem német 85-ben és vegyes nyolcban. (* Egyetértés*) * A tiszántúli ev. reform, egyházkerület tanügyi bizottsága a mult hó 28 — 29-ikén tartott Révész Bálint püspök és Vályi János főgondnok elnöklete alatt gyűlést. Itt tárgyaltatott a theologiai szakvizsgák rendezése s úgy az egyháziak, mint a világiak egyhangúlag fenntartani véleményezték a hittanhallgatóknak tanítóképesítését. A bö'csészeti tanfolyam és tanárképezde szervezése ügyében a. bizottság a kerületi gyűlés elé oly értelemben terjesztend javaslatot, hogy ez egyelőre 12 tanárral szerveztessék, kik közül 6-nak fizetéséről, valamint a dologi kiadások felének fedezéséről a tiszántúli egyházkerület, a másik felekről a többi egyházkerületek gondoskodnának. Nagyon érdekes volna e javaslatba előre is közelebbről betekinteni. * Egyházmegyek köréből. A mult hó 24 és 25-én tartotta ez évi tavaszi közgyűlését a nagybányai ev. ref. egyházmegye Ombodon, Bencsik István esp. és Ujfalussy Sándor elnöklete alatt. Az esperesi jelentés eléggé meg volt elégedve az egyházmegye vallás-erkölcsi viszonyaival. — A lelkek száma s/.ületés és áttérés által 545-tel szaporodott; házasság 84 gyei kevesebb köttetett; de a vadházasságok 12-vel szaporodtak. A megyében van 51 iskola s ezekben működik 38 rendes tanító, 7 ideiglenes stb. A levéltár rendezése Gergely Károly nagybányai lelkészre bízatott. Krassónak, mely 2200 frtnyi adósságát mielőbb lefizetni kívánván, azért folyamodott,