Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-03-27 / 13. szám

IRODALOM. A „Protestáns Népkönyvtár" címen megindított havi folyóiratból a napokban már a II. szám hagyta el a sajtót. A három íves füzet a következő tartalommal jelent meg: »Gyermekről szülőknek» címen Scholcz Gusz­táv értekezik ama kérdések felett: »Mi legyen fiamból?« és »Mi legyen leányomból?« Az értekezésnek e máso­dik kérdés feletti elmélkedése sokkal hozzáférhetőbb, vi­lágosabb, mint az első, melyben a »hivatás«, »hivatal«, »munkakör® fogalmai ugyancsak össze vannak keverve. Az egész egy teljesen elméleti, vallásos elmefuttatás min­den határozott gyakorlati tanácsok nélkül. Stylusa is sokkal választékosabb, minlhogy szépsége mellett nép­szerű lehetne. Az efféléket pedig határozottan kerü'ni kell, hogy jó magyar falusi prot. népünk nyelvét holmi »fi-donc«-ok kiejtésével kínozzuk (72. 1.). A második cikket Szeberényi Lajos írta »Luther az erfurti zárbában*. címmel. Luther életének ez időszakáról alig vannak ada­taink ; Szeberényi sem fedezett fel hozzájuk semmit, mi ez időt világosabbá tenné. A tárgy rendkívül csekély. Stylusát pedig majdnem teljesen élvezhetetlenné teszi a tömérdek nyomdahiba. Népies iratokban a sajtó eme lidérfceire tízszeresen kell vigyázni. A gyakorlott olvasó ki tudja javítni e hibákat; de nem tudja ezt az az egy­szerű falusi ember megtenni. Egész szavak, sőt több szó kétszer van szedve (74. 1., s másutt a szórend fel­forgatva stb. Nem tudom a sajtónak, vagy az iró tollá­nak tulajdonítsam-e ezt a fatalis hibát: »Az öreg Luther mansfeldi barátainak és rokonainak kíséretében 20 lovon jött Erfurtba, hogy azokkal együtt jelen lehessen fia első miséjén.« (78. 1.) Azután Eötvös K. Lajos írt »Kis Nagy Sándor históriája vagy száz vétek burjánzik egy botor tetten* címmel egy igazán népies s a népélet majd mindennapi jeleneteiből vett verses elbeszélést hat énekben, jó falusias kántori rigmusokban. Ez a mos­tani füzet legjobb darabja »A martonmezei kincsein-kel együtt; az utóbbit Almási Péter írta. Legjobb e kettő azért, mert határozottan jó magyaros zamattal, népsze­rűen, világosans népünket jellemző bizonyos józan, egész­séges világnézettel vannak írva. Annál betegesebb, sen­timentalisabb s szinte émelygős »A jó Isten küldötte« című elbeszélés Váradi Antaltól. Jó hogy oda írta szerző a cím alá, hogy »elbeszélés a magyar nép számára*, mert különben azt hittük volna, hogy valami Hoffmann­féle egészségtelen kedélyű, túlzott pietistikus s nem »e világból való« elbeszélést olvasunk. Az egészen keresz­tül valami oly természetellenes, hamis felfogás vonul át épen magáról a főszereplőről Gábor Paliról, hogy a helyett hogy gyönyörködni tudnánk abban a többi jelle­mekben még meglevő némi kis igazban, folytonosan bánt a szerző amaz eljárása, hogy mi jogon merészel minden emberi tapasztalat ellenére egy 12 éves gyer­meket 50 esztendős észszel, kedélylyel, eszmékkel stb. festeni. E gyermek egy torzszülött; olyan, mintha üde, viruló arc, gyermeteg, szelid vonások, nyájas szemek, kicsiny teljesen gyermekies, kifejletlen termete fölé ta­pasztalatok által megőszített fürtöket tennénk s elrútí^a­nánk a gondtalan homlokot egypár erővel odavont ba­rázdával, mi csak akkor szép és tiszteletreméltó, ha az »élet ekéje« szántotta oda. Beszél ez a gyermek olyan dolgokat, mely csak nngy és hosszú tnpnsztalatok árán szerezhetők meg s ezekhez is még a sok gondolkozás­nak kellett járulniok (112. 1.). Bészél e 12 éves fiú olya­nokról, mikről még a tiszteletes »sem tud s ha meg a tiszteletes* beszél, annak körmön font, cikornyás sza­vait bölcsen megérti (114. 1.). És ír e 12 éves fiú egy levelet a városból nevelő apjának, melyben indítványt tesz egy polgári olvasókör és egy takarék- és hitelegy let alakítására. Ig-iz, hogy ez indítványhoz az eszmét Borsos Mihály collegiumi professor úrtól veszi a gyermek. Hanem furcsa egy professor lehet az, ki első vagy má­sodik" gymnazista gyermek előtt effélékről beszél. Ol­vassák el e levelet a »tiszteletes« urak nehogy meg­előztessenek ily hasznos indítványok tételénél az önök falujából is kikerülhető Gábor Pálok által ! Az elbeszé­lésben magyar c-ak annyi, hogy a Duna fel van benne említve; hogy a papnak »tiszteletes« a címe s tajték­pipából pipázik ó kegyelme (a német pap »Bu;schen­pfeifebol szivna); és hogy a koc-is az »alkalmatosságod készíti el az útra: a lobbi mind-mino idegenszerű. Ilyen e'beszélésekke' olvasókört s takarék- és lv'telegyletet nem csinálunk. A füzet ára 20 kr. — K. B. Tizenhét év Erdély történelmebői (1849 —1866) c'mű műre hirdet előfizetést Urmössy Lajos Kolozsvá tt. Erdély történetének a szabadságharc lezajlása utáni kor­szaka mind e mai napig még nincs öná'lóan megirva, tehát azon időszaké sincs még, a midőn a győztes ha­talom Erdélyt teljesen elszakította nz anyaországtól, s ugy bánt el ez országrészszel, mintha soha se tartozott volna Magyarországhoz. Az elnyomatás e gyászos kor­szakát akarja szerző részletesen, tárgyilagosan, szemé­lyeskedés nélkül és szókimondólag megismertetni. Az összhang kedvéért Magyarország, Ausztria és a külföld politikai eseményeire is kiterjeszkedik, de csak annyiban a mennyiben ezt a történelem fonala megkívánja. A po­litikai mozzanatok mellett a társadalmi mozgalmak, ipar, kereskedelem, irodalom és művészet ismertetésére is gondot igér fordítani. Történelmében azért terjeszkedik csak 1866 elejéig, mivel ez évben Erdély is meghivatott a közös országgyűlésre és ezzel külön történelme is megszűnt A mű 9 — IO füzetben jelenik meg és füzeten­ként 50 krért kapható. A megrendelések Ormós Ferenc kiadóhoz int ezen dők Kolozsvárra április közepéig. KÜLÖNFÉLÉK. * Szémélyi hírek. Jókai Mór a pápai főiskolát azon kitüntetésben részesítette, hogy életnagyságú olajba festett arcképét az ifjúságnak ajándékozta emlékül; a becses emléket egyelőre a főiskolai könyvtárban helyez­ték el — Révész Kálmán theolog. tanár a pápa-vidéki közművelődési egyesület egyik közelebbi felolvasó dél­utánján érdekes felolvasást tartott. — Kapossy Lucián pápai főgimnáziumi tanár nyerte meg a sárospataki irodalmi kör pályadíját »Poétiká«-jávai és ahhoz alkal­mazott »Olvasókönyv«-ével. — Hodzsa András turóci volt esperes és szuesányi evang. lelkész 41 évi működés után nyugalomba vonult. — Király Pál budai paedag. tanár iránt tanítványai azzal fejezték ki tiszteletüket és halájukat, hogy egyszerre százan rendelték meg a kitűnő tanár arcképét. * A valláserkölcsi felolvasások ötödik estéje e hó 24-én kiválóan fényes s a tágas helyiséget zsúfolásig megtöltött közönség jelenlétében tartatott meg. A díszes hallgatóság, melynek sorában két miniszterné (Tiszáné és Fabinyiné) s több magasrangú nő és férfi volt látható, mind végig nagy figyelemmel hallgatta György Endre orsz. képviselő kiválóan érdekes szabad előadását a Balkán-félsziget lakóinak valláserkölcsi viszonyairól. —

Next

/
Thumbnails
Contents