Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-03-13 / 11. szám

j) éneklés; k) testgyakorlat; l) a gazdaságtan legfontosabb ágaiban gyakorlati előadás. Ehhez a leány-gyermekeknél a női kézimunka és bevezetés a háztartásba. 5-6. §. A mindennapi iskolában szerzett ismeretek ismételtetnek és kiszélesbíttetnek az ismétlő-iskolában, mely egybe van kötve minden ilyen iskolával. 57. § Ismétlő tanfolyam két évig tart. 64. §. A népiskolák tanítói az ismétlő-iskolában -fizetés nélkül tartoznak tanítani. 102. §. A magánjellegű (privát) népiskolákról. Magánjellegű népiskolákat, melyekben taníttatnak az iskolaköteles gyermekek, valamint intézeteket, melyekben a gyermekek a tanításon felül szállást és kosztot is kapnak, jogában áll mindenkinek felállítani és tartani következő feltételek alatt: 0) Az igazgató és a tanítók kötelesek kimutatni, hogy annyira képesítettek, mint a mennyire kötelezvék a nyilvános népiskolai tanítók. b) Tananyagnak legkevesebb annyinak kell lenni, mint a mennyi taníttatik a nyilvános népisko'ában. c) Az intézet tulajdonosa és tanítók magaviselet és erkölcs tekintetében fedhetetlenek tartoznak lenni. d) A magánjellegű iskolák helysége és építkezése az egészségi igényeknek tartoznak megfelelni s ehhez még az iskola ellátandó alkalmas berendezésekkel (bútorokkal) és kellő tanszerekkel. e) Engedélyt keresve, úgy azok kik a magánjellegű intézetet a tanítás végett keresik, mint azok is, kik a tanintézettel még a tápintézetet is összekötik, tartoznak azt a hitfelekezetet bejelenteni, melynek érdekében az intézetet létesíteni óhajtják és nem szabad nekik más felekezetű tanulókat bevenni engedély nélkül, melyet mindig minden egyes esetnél az országos kormány ad meg. f) minden változás a tanító személyét, a tantervet és iskolai épületet illetőleg a megyei tanfelügyelő útján az országos kormányhoz terjesztendő fel. 103. §. Előadási nyelv magánjellegű iskolákban az, mely azon községbeli nyilvános népiskolának előadási nyelve. 104. §. A magánjellegű népiskolákra az engedélyt az országos kormány adja meg és keresendő a megyei tanfelügyelő útján. 105. §. Magánjellegű népiskolák az országos kormánytól valódi nyilvánosságot nyerhetnek, ha legalabb 3 év lefolyása alatt kitűnő sikerrel elérték azon tanitóí célt, mely törvényileg az ily kategóriájú nyilvános iskoláknak elébeszabatott. 108. §. Azon szülék vagy helyetteseik — kik gyermekeiket magánjellegű iskolába járatják — ez által nincsenek feloldva azon áldozatoktól, melylyel a nyilvános iskolára tartoznak járulni. 109. §. A nyilvános népiskolák tanítói nyilvános tisztviselők. 110. §. Kinevezett népiskoiai tanító csak az lehet, ki az osztrák-magyar monarchia akármelyik nyilvános tanítóképezdéjében nyert tanítói oklevelet, sőt a ki úgy fegyelmi, mint erkölcsi tekintetben fedhetetlen. Másvidéki, ki a tanítói hivatalra az orsztrák-magyar monarchia akármely tanító-képezdéjében kapta képesítését, melyen előadási nem a horvát nyelv, alávettetik a horvát nyelvből vizsgának. Ha pedig a horváton kívül valamely más nyelv az anya-nyelv azon iskolában, melyen az ilyen megerősíttetni óhajt, azon nyelvből is vizsgát kell tennie, ha ugyan arra képesítést nem bír előmutatni. 113. és 114. §. A tanítókat a nyilvános népiskolákra pályázat hirdetés útján — az illető község, iskolaszék, magánszemély, intézet tulajdonos és tanfelügyelő okadatolt előterjesztésére az országos kormány nevezi ki. 185. §. A hitvallás tanítását önállólag vezeti s arra felügyel az illető egyházi hatóság. 188. §. A nyilvános népiskolában az illető lelkész köteles a gyermekeket a vallástanból oktatni vagy segédje kinek azért az illető községi hivatal illő jutalmat nyújthat-De a tanító mégis köteles lelkészét a vallástanításban kiségíteni, sőt ha dolgai nem engedik vagy másként is akadályozva van, őt helyettesíteni. A szlavóniai ref. iskolák, melyek ma községi jellegűek: Tordince, Kórógy és M.-Rétfalu az illető helyi iskolaszékek által vannak községivé téve s nem ez vagy amaz tanító tette azokat azzá, mert annyi hatalma egy tanítónak nincsen s az a megyei kir. tanfelügyelő is, már ha horvátországi is, nem oly tökkelütött fő, hogy egy tanítótól magától vegye át a felekezeti iskolát s azt községivé tegye. A fennt nevezett gyülekezetek iskoláinak átadása, specifice a tordinceié és kórógyié 1876. év május havában volt, hogyan ? Ezt alább látandjuk s ezt én Tordíncére nézve (a kórógyi lelkész ekkor már beteg volt) még 1882-ben az egyházmegyei gyűlésen jelentettem s ez ügyben az egyházmegye az ez évi gyűlés jegyzőkönyve 40. pontja alatt ezt határozta : A torclincei ref. egyház jelenti, hogy felekezeti iskolája a kir. tanfelügyelő által 1876-ban anélkül, hogy az azt fenntartó egyházi^előljáróság megkérdeztetett volna, községívé tétetett. Az egyházközség támaszkodva a zágrábbi országgyűlési tanács cultusiigyi osztályának 1879. évi január 16-kán 6606. sz. alatt kelt rendeletének 6-dik pontjára, melyszerint azon községek, melyek felekezeti iskolát akarnak saját költségükön fenntartani, az új iskolai év kezdetéig jelentkezzenek: még 1880 ik év julius havában tette meg ebbeli jelentését, azonban onnan — azt is csak sürgetésre — oly értesülést nyert 188 I ik május havában : hogy a szerémmegyei alispáni hivatal utasítva lett a helyszínén megjelenendő bizottság által új előterjesztés felküldésére. Ezen bizottság megjelent. Az egyházközség a felekezeti iskola mellett küzdött (zárjel közt meg kell említenem, hogy e bizottság Kórógyon is volt, mert azok is már akkor a fennti rendelet alapján beküldötték protestatiójukat a községi iskola ellen), a válasz azonban, bár már több, mint egy év telt el, ez ideig nem érkezett le. Mindezeknél fogva, különösen a vallás és nemzetiség érdekében, azon kérelemmel járul az egyházmegye elé : hogy ügyüket a fennti kerületi közgyűléssel megismertetve, hathatós közbenjárásuk által eszközöljék ki, hogy iskolájuk felekezetinek nyilváníttassák ; továbbá : hogy az esetben a községi kath. iskola terheinek viselésétől felmentessenek és a 20 hold legelő, mely egyenesen a ref. felekezeti iskola fenntartására adatott, vissza adassék. Ez alkalommal Kelecsényi Mihály alesperes úr felhozza, hogy a rétfalusi ref. felekezeti iskola is a formák mellőzésével tétetett községivé és véleményezi, hogy az orvoslás felette szükséges volna. Határozat. Mindkét iskola ügyének, illetve azon módozatoknak megvizsgálására, miként lettek a felekezeti iskolákból községi iskolák, egy bizottság küldetik ki: Cseh Ervin tanácsbiró, Kelecsényi Mihály alesperes és Kelecsényi László vukovári mérnök személyében, utasíttatván : hogy a vizsgálatot behatóan megejtvén, véleményes jelentésüket az egyházmegyei közgyűléshez beterjeszszék.