Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-03-06 / 10. szám

családba, a templomba, az utcai prédikátorokhoz, a vasárnapi iskolákba, az előkelők szalonjaiba, a nyomorultak közé, a nyilvános étkező helyekre s ezeket pár vonással oly érdekesen rajzolta, hogy a közönség figyelmét teljes egy óráig egészen lebilincselve tartotta. Majd rámutatva a skót társadalmi élet alapjára, az élet minden mozzanatát átható mély vallásosságra, példákkal illusztrálta ennek külső nyilvánulatait, az ájtatossági gyakorlatok, házi istenitiszteletek, étkezési imádkozás, biblia olvasás, vallásos meetingek, a >revival«-ek stb. intézményeiben. »E nép között tanultam meg, mily nagy hatalom a biblia,« mondá többek között. Bibliával fekszik, bibliával kél, bibliával eszik, bibliával szórakozik, bibliával utazik, bibliával nevel, bibliáról társalog. S ez szüli nála az általánosan elismert szilárd, önálló és t'szta jellemeket s ez teremti azt a hatalmas, becsületes, humánus közszellemet és társas életet, mely páratlanul áll a föld kerekségén. Dapsy az angol faj nagy politikai és társadalmi erejét is ez intensiv vallásosságból származtatja s ezért előadása végén lelkes szavakban buzdított arra, hogy ha nemzetünket belsőleg erőssé, külsőleg hatalmassá s társadalmunkat egészségessé akarjuk tenni: kezdjük meg a társadalom reformálását az egyedül szilárd vallás erkölcsi alapon. A közönség kitörő éljenzésben fejezte ki helyeslését az előadás végeztével. — Jövő alkalommal Ballagi Mór és Petri Elek tartanak felolvasásokat. * Nyilt levél a szepességi evang. ág. hitv. lelkészekhez. Hát csakugyan nem találkozik a szepesi lelkész és tanító urak közül senki sem, a ki a Kolozsvárra távozott Grátz Mór által jelesen szerkesztett s máris beszüntetett »Nach der Schichtz című ev. prot. néplapnak folytatólagos szerkesztését átvenné ? A ki a mi német ajkú népünket s első sorban a szepességit csak némileg is ismeri, annak be kell vallania, hogy e lap általános művelődési és különös valláserkölcsi szempontból a múltban nagyon is hézagpótlónak bizonyult be. E mellett tekintetbe veendő az a körülmény is, hogy e lap az utolsó évfolyamokban már túl volt azon nehézségeken, melyekkel kezdetben annak is meg kellett küzdenie , volt állandó olvasó közönsége s sok nemes pártfogója, s az évi előfizetők száma 950-re rúgott. S azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az anyagi bajok és nehézségek enyhítését, a jótékonyságot is feladatává tette s ennyiben oly kulturális rendeltetéssel bírt, melyet minden igazhivő protestáns hivőnek s küzdő magyar hazafinak el kell ismernie és felkarolnia, s a mely a vallás- és közoktatásügyi magyar kir. miniszter figyelmét sem kerülte ki. A lap beszüntetésén leginkább örül az ismeretes rozsnyói Schopper hatósága alá tartozó 13 próbás ultramontán érzelmű szepesi papság, mert hogy arra nézve főleg az utóbbi években kellemetlennek bizonyult be e lap, erről az időnként szükségessé vált polémiák s néhány római fanatizált röpirat eléggé tanúskodnak. A lap számos külföldi cserepéldánynyal bírt, melyeknek címeit az előbbeni szellemi összeköttetés fenntartása és ápolása céljából szívesen közölné a lap volt derék szerkesztője. Értsenek meg kérem, mi a lapot Eperjesen nem szerkeszthetjük, s ki nem adhatjuk, mert annak nézetünk szerint első sorban a Szepességben van jelentősége, azonban — mint azt már e becses lapok 5. számában is mondottuk — részünkről a szellemi támogatás el nem maradna, s meg vagyunk győződve, hogy régebbi munkatársai, p o. Guggenberger, Weber s mások sem vonnák meg tőlünk a lap szellemi részének további támogatását, ha pedig tán vegyesen, magyar és német szövegen lehetne kiadni, ez esetben a magyar résznek szerkesztését szívesen átvennők. Valóban kár volna e fegyvert kiadni kezünkből! Az már nem Grátz, hanem a prot. nép lapja Magyarhonban. Szives elhatározásukat s az ügy iránti meleg buzgóságukat nagy érdeklődéssel s mély tisztelettel várja Eperjesen, 1887. febr 2 2-én. — Dr. Szlávik Mátyás, theol. tanár. * Nemes példája a vallás iránti^ szeretetnek azon egyszerű, de derék földművesé, kit Omoraviczán 1886. dec. 14-én általános részvét kisért sírjába. Iványos Sándor e tisztes és tiszte't ember neve, ki nemes életével és például állítható végrendelkezésével maga állított magának szép emlékoszlopot, 2000/

frtot hagyva egyházának. Iványos S. 1824-ben született Omoravicán. Atyja elhunytával átvette kevés örökségét, melyet szorgalma és takarékossága által — hű nejének Kis Juliánnának segédkezése mellett — naponkint öregbített. Egyenes jelleme, igazságszerető lelke csakhamar kivívta a jobbak becsülését. Egyházfi, gondnoki, bírói és presbyteri tisztségeket viselt éveken át, s szíve lelke minden erejét a közjó felvirágzására szentelé. Már mint bíró megörökítette nevét az által, hogy az ev. ref. egyház részére egy ískolahelyiség vásárlását vitte ki és 100 frtot saját zsebéből adott az úgynevezett »Majortelek« megvételéhez. A közjó előmozdítása mellett meleg szeretettel csüngött gyermekein. Az Úr keserű próbára tette hitét, midőn növendék leánykáját visszahívta az angyalok sorába. — Ezentúl egyetlen fia képezte örömét, reményét, büszkeségét; de ez öröme ís síralomra fordult ezelőtt három évvel, midőn szeretett fiát gyilkos kéz elejté. — Azon időtől fogva a bánat, e titkos féreg, naponként fogyasztá életerejét, gyakran sóhajtott a patriárcha szavaival: >sírva megyek az én fiam után a koporsóba.« Mult év december 15-én oda is tétetett. 1887. január 27-én felolvasott végrendeletének 14, pontja így hangzik »Az ómoravicai ev. ref. egyháznak vallásom iránti ragaszkodásomból kifolyólag, örök emlékül hagyok 2000 azaz kétezer frtot o. é. mely összeg »Iványos Sándor alapítvány« néven soha el nem költhető és meg nem csonkítható alapot képezzen és e tőkének csupán kamatait használja az egyház közszükségeinek fedezésére, egy szóval úgy kezeltessék e tőke, mint a Nagy József-féle hagyomány.* •— Legyen könnyű a föld koporsója felett, emléke áldott. — Omoravica, 1887. február 24. — Tatay Lajos, h. lelkész. * A nagybecskereki templom javára nagyon szépen gyűjti az adományokat Szalay Józsej lelkész kőrútjában. A két utolsó héten gyűlt: R.-Palotán 38 frt 31 kr. Pécelen 42 frt 79 kr. Gyömrőn 52 forint 45 kr. Monoron 91 frt 43 kr. Vasadon 12 frt. Gombán IO6 frt 90 kr. J.-Berényben 46 frt 26 kr. Sz.-M.-Kátán 31 frt 76 kr. Bőcsön 56 frt Szederkényben 13 frt 62 krajcár. Palkonyán 31 frt 74 kr. T.-Kesziben 33 frt 4 krajcár. Igriciben 33 frt 44 kr. M.-Csáthon 95 frt 34 kr. * A tolna-baranya-somogyi ev. egyházmegye sióvídéki papi köre f. hó 2-án Györkönyben értekezletet tartott, mely alkalommal a megüresedett esperesi székre Bauer Adolf hidegkúti, a kerületi e. főjegyzői tisztségre Sántha Károly .c

ár-sz.-lőrinci, a kerületi e. aljegyzőire Horváth Sámuel téthi lelkészeket hozta javaslatba és a kör tagjai megígérték, hogy gyülekezeteikben ez irányban fogják befolyásolni a választásokat. * A „Thabitha" jótékony nőegylet Budapesten, mely valláskülönbség nélkül nyújtja a szegényeknek az emberbaráti segélyt, kéréssel fordul a nagyközönséghez. Anyagi támogatást: pénzadományt, ruhát, fehérneműt kérnek. Az egylet meg is érdemli a pártfogást, mert sok jót tesz. A folyó évben már négyezer kilogramm kenyeret osztott ki s azonkívül kelmére 200 forint, cipőre 400 forint, fára 48 frtot költött. Jótékony adományokat