Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-03-06 / 10. szám

dékenység történt itt vagy a tárgyaláskor vagy a jegyzőkönyv fogalmazásakor, máskülönben ho­gyan egyeztethető össze a zsinati törv. 217. §-a a 3. §-sal?l Föltevésem annyival inkább jogosult, mert a főtiszt, konvent jegyzőkönyveiben, a hol csak ez ügyről említés tétetik, mindenütt „lelkészi és ta­nári gyámintézet"-rő\ van szó. Nem látom azért indokolva Szél esperes úr eljárását, mely szerint ő a gyám- és nyugdíjintézet köteles tagjai közé a tanárok közül csupán a lelkészi képesítettséggel birókat kívánja felvétetni. A zsinat 118. § a, melyre Szél úr indoko­lásában hivatkozik, semmi összefüggésben nincsen a gyámintézet ügyével. Az csak a nyugalomba lépett vagy állomásukról lemondott lelkipászto­roknak papi functiók végezésére való jogosultsá­gáról, illetve papi jellegüknek elvesztéséről szól, minélfogva a fennforgó ügyben irányadóul tekin­teni nem lehet. Es ha mégis annak tekintetnék, akkor gyámintézetünk tagjai közé igen sok olyan tanár kerülne — ha t. i. kényszeríthetők lenné­nek a belépésre — a kik papi jellegöket nem vesztették el, de nem is tartoznak az egyház hivatalnokai közé, mert az állami és a polgári községek adják nekik a kenyeret. Nyilván való ezekből, hogy a Sz. úr okoskodása nem állja ki a kritikát s hogy a zsinati törvénynek inkább csak betűit tartotta szem előtt, szelleméről pedig egészen megfeledkezett, nem jutván eszébe Urunk mondása, hogy ^a betű megöl, lélek az, ami megelevenít.* Ismételve is állítom, hogy a taná­roknak a gyámintézet jótéteményeiből való kire­kesztése a zsinati törvény céljával és szellemével ellenkezik s különben is igazságtalan és méltány­talan lenne. Szőts Sándor, (Folyt, köv.) dévai református lelkész. ISKOLAÜGY. A pápai főiskola köréből. Magyarországi ref. egyházunk iskolái között alig található csak egy is, melynek az újabb idők által te­remtett viszonyokból oly hatalmas ellenfelei támadtak volna, mint a dunántúli ref. egyházkerület pápai főisko­kolájának. Jogtani akadémiája szenvedett nem csak azon országos intézkedés miatt, hogy a jogi tudományok elő­adásának centruma teljesen az országos egyetem és így a főváros felé gravitál: de nyomatott különösen az által, hogy mint hatalmas versenytárs, létre jött alig 4 mért­földnyi távolságban a győri kir. jogakadémia. Theologiai akadémiáját hasonlóan a centralizálási törekvés fenye­geti, pedig itt az ország nyugati részén egy hittani intézet, ha nem volna, létre kellenne azt hozni. Gimnáziumának helyzete sem kedvezőbb, ennek falait is, dél, kelet, észak és enyészetről fújják az ellenkező sze'ek. Nyugaton, a tőle vasúton alig négy órányira eső, máskép is szerencsés helyzetnek örvendő szombathelyi gimnázium szedi kebelébe Vasmegye és Zala északnyu­gati részének gyermekeit. A pápai főiskolához oly hűséges Csallóköznek, ha hozzánk jőni akar, át kell hatolnia a tőlünk éjszakra eső Győrön, melynek tanintézete s így gimnáziuma is az újabb időkben egész szép hirre emel­kedtek. Keletre megszűnt ugyan a komáromi kis gim­názium, de annál életreválóbbá lett ugyanott a kath. kis gimnázium, alább pedig Fehérvár, majd itt a megyében Veszprém szedik és fogyasztják a pápai főiskolának egy­koron a Mezőföldről s Balaton mellékéről oly gazdag aratását. E főiskolanak határai egykor a Dráváig értek, most Csurgó és Kaposvár vetélkednek lebeszélni, ha valaki délről Somogy- és Baranyából Pápára akarná hozni gyermekét. Ázonban a pápai ref. főiskola még is áll; és hogy ily hata'mas versenyzés mellett is gimnáziuma nem kénytelen azt mondani »megfogyva bár, de törve nem«, sőt sem meg nem fogyva, sem meg nem törve él és működik, azt hivatása lélekismei etes betöltésének, életre­valóságának és tanárai jelességének köszönheti. Ezért azt hisszük, találko/nak többen, kiket érdekelni fog, csak részben is ismerése annak, a mi főiskolánk falai között történik. A főiskolai igazgató-tanács, László József és Ker­kapoly Károly elnöklete alatt Pap Gábor püspök jelen­létében február hó 24—25-ik napján tartotta üléseit ; a jegyzőkönyv hitelesítése után felvétetett i-ször az újonnan építendő gimnázium tervrajza. Ezen tervrajz a mult nyá­ron az államsegély nyerhetés szerencsés auspiciumainak lehellete alatt készült, fel is küldetett a vallás- és köz­oktatási minisztériumhoz ; honnan azonban lényeges ki­fogásokkal s új tervkészítésre felhívással érkezett vissza. Ezen tárgyra nézve az igazgató-tanács egyházkerületi ülés elé terjesztendő véleménye ez: kimondja legelsőb­ben is, hogy akár nyer államsegélyt akár nem, de új gimnáziumot az ó-iskola fundusra az egyházkerület ne építsen és így a kinevezett bizottság új tervet minden­esetre az új iskola fundusra készíttessen. 2. A tanári fizetés ötödéves pótlékára nézve azt véleményezi, hogy az az évi költségvetésbe felvétes­sék s a kerület szavazza meg mind addig, még annak kifizethetésére kellő fedezet mutatkozik. 3. Egy classica philologiát tanító tanári állásra pályázat hirdetését határozta, a megválasztandó egyelőre az 1. 2. és 3. osztályban tanítja a latin- és valamelyik­ben a magyar nyelvet. 4. Német nyelvtanszakra pályázat nem lesz hir­detve, jövő évben is a jelenlegi he'yzet marad. 5. Középtanodai növendékek számára készített tör­vények átnézés végett bizottságnak kiadattak. 6. Szóba jött egy alkalmasabb teli torna helyiség készíttetése. Bizonyos okoknál fogva ez ügy még I évig a jelenlegi minőségben hagyatik. 7. A részben változott tankönyvek sorozata átné­zés s véleményezés végett bizottságnak adatott. 8. A tankönyvek beszerzésére nézve a tanári kar által eléggé megokolt módozat ajánlva terjesztetik a ke­rületi gyűlés elé. 9. A tanári kar által készített szorgalom díj ki­osztást az igazgató-tanács csekély változtatással elfogadta s megerősítette. Kiosztatott 2051 frt. 10. Tandíj elengedtetett 15 szegény sorsú de szor­galmas theologusnak; értéke 70 frt. 12. A jogász segély-egylet segélye (70 frt) Halász Sándor budapesti joghallgatónak adatott ki. 13. A papnövendékeket kötelező törvények felöl-

Next

/
Thumbnails
Contents