Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-02-27 / 9. szám

Az 1003 frt egyházi adóhátrányra vonatkozva pe­dig meg kell jegyeznem, hogy az azon hat évről maradt fenn, a meddig közvetlen elődöm volt itt a lelkész. Ez időben pedig az egyházi adó nagyon kevés volt itt, mert a legvagyonosabbak is 40 krt, 1 véka búzát s 1 véka aljgabonát fizettek, tehát legfeljebb 2 frt 90 krt. 1868-ban meghozván az országgyűlés a népiskolai nagyfontosságú törvényt: az ágyai egyház elöljárói csak­hamar a legnagyobb készséggel foganatosították e tör­vény azon rendeletét, hogy a gyermekek rendesen is­koláztassanak és hogy egy tanító vezetése alatt ne le­gyen több 80 iskolás gyermeknél. 1870-ben megvette az egyház a kisjenői uradalomtól, a község legszebb helyén levő úgynevezett cselédlakot 1500 írtért. A kö­vetkező évben átalakíttatott ezen épület, a mi 1100 fo­rintba került. Ez az iskola tehát 2600 írtjába van az egyháznak. Tehát ez az egy épület maga tízszerte érté­kesebb, mint volt a régi iskolaépület. Ekkor lett második tanító is választva. A második tanító fizetése úgy lett megállapítva, hogy a régi egy tanítói fizetés inkább emeltetett, mint csonkíttatott s mindkét tanítónak tökéletesen egyenlő, legalább is 500 fo­rintra menő fizetése lett. A második tanítói állomás felállítása s azon körül­mény, hogy sok más tekintetben is megszaporodtak az egyház kiadásai: elkerülhetetlenül szükségessé tették az egyházi, adó felemelését s az eddigi adózási rendszer megváltoztatását. A vagyonosabb egyháztagok e téren tanúsított áldozatkészsége minden dicséretre és a legnagyobb el­ismerésre méltó. Eddig minden egyháztag párbért fize­tett. Most az osztályozott vagyonaránylagos adózás lép­tettetett életbe. E szerint fizet: r. Egy özvegy lakó 60 krt. 2. Nem özvegy lakó I frt 20 krt. 3. Féltelkes házzal biró 1 frt 60 krt. Ilyen van 31. 4. Egész telkes házzal bíró 2 irtot. Ilyen van 45. 5. Zsellér (a kinek háza s 5 vékás földje van) So 1 <rt, I v. búzát, 1 v. aljgabonát vagyis 3 frt 30 krt. Ilyen van 89. 6. 2, 3, 4 hold földdel biró 1 frt 20 krt, 1 és ®/8 v. buzát, ugyanannyi aljgabonát vagyis 4 frtot. Ilyen van 38. 7. V8 telkes gazda (6 hold föld) I frt 60 krt, egy és 3 /g v. buzát, ugyanannyi aljgabonát vagyis 5 frtot. Ilyen van 42. 8. 1 ji telkes gazda 2 frt 40 kr, 1 és 5 /s v. buzát, ugyanannyi aljgabonát vagyis 6 frt 40 krt. Ilyen van 45. 9. 2 /4 telkes gazda 2 forint 80 krt, 2 és 4 /8 véka buzát, ugyanannyi aljgabonát vagyis 9 forintot. Ilyen van 19. 10. 2 /4 -nél több földdel biró 4 frtot, 3 véka buzát, ugyanannyi aljgabonát vagyis 12 forintot. Ilyen van 5. Ezek tehát épen tízszer fizetnek többet, mint a mennyit egy nem özvegy lakó fizet. Minden földes egyháztag veje vagy feleséges fia, ki vele együtt lakik, fizet 2 forintot; a zselléré pedig 1 frt 50 krt. Ezen összegért aztán kinek-kinek akárhány tan­köteles gyermeke járhat ingyen iskolába, mert tan­díj nincs. Mint fenntebb említve van, sok tekintetben meg­szaporodtak az egyház kiadásai. Ennek igazolására áll­janak itt a következők : 1870-ig fizetett az egyház lelkésznek 75, egy ta­nítónak 25, együtt 100 frtot; azóta fizet lelkésznek 75, két tanítónak 250 frtot A többlet 225 frt. Az országos adó volt 70 frt; most ez 130 frt. A többlet 60 frt. Az illeték egyenértékű adó volt 17 frt; ez most 3 r frt. A többlet 14 frt. Országos tanítói nyugdíjat nem kellett fizetni; most fizetni kell 24 frtot. 21 Öl fát lehetett venni 63 írtért; most 30 öl fa kell s ennek az ára 180 frt. A többlet 117 frt. Az épületek tisztítása s időkénti javítására, kerít­kezésére évenként átlag elég volt 50—60 frt. Most kell 120 frt. A többlet 60 frt. 1870 óta tehát az egyház kiadása évenként 500 frttal több. mint azelőtt volt. 1871-ben vett az egyház az új iskola mellett egy üres telket 330 forintért, tehát 80 forinttal többért, mint a mennyiért a régi iskolaépület és telek eladatott. Ezen telekre 1879—1880-ban új iskola épült, a mi benne van az egyháznak 2400 írtjába. A két új iskola tehát 5000 frtba van az egyháznak, a mi épen húszszoros értéke a régi iskolaépület értékének. A templomon és tornyon is tétetett az egyház itt létem alatt tetemes javításokat, 1048 frt értékben. A lelkészlakon történt építkezésekre költött az egy­ház ez idő alatt 1573 frtot. Nagyobb méretű építkezésekre tehát 20 év alatt 7621 frtot adott ki az egyház ; ezen kívül apróbb javí­tásokra s kerítkezésekre 1118 forintot. A templom­kertnél 320, a lelkészlakon 160, s a két iskolánál 120, összesen 600 folyó öl kerítést kell az egyháznak fenn­tartania. Összesen tehát 8739 frtot adott ki az egyház 20 év alatt, fekvőségeinek értékesítésére s így ennyivel növelte fekvőségeinek értékét. Ezen összegből esik egy­egy évre 436 frt. 1867-ben az 1600 • öl beltelekkel biró lelkész­lakon 5 vén szilvafa, 2 fanyar gyümölcsű almafa, 1 körtefa és 5 meggyfa volt csak. Ma van itt 108 da­rab gyümölcsfa, és pedig úgy, hogy kellő arányban vannak a legnemesebb fajú oltott körte és almafák. Ezek által emelkedett a lelkészlak értéke 216 frttal, ha nem sokkal többel is. Ennyit az anyagi téren történt előhaladásról. Most lássuk a szellemi téren felmutatható eredményeket. 1870-ig a tanköteleseknek fele sem járhatott isko­lába. Ez ideig tehát a tankötelesek nagyobb része a nélkül nőtt fel és lett a társadalom tagjává, hogy a népnevelés, tanítás áldásaiban részesült volna. 1870 óta a tankötelesek közül csak azok nem jár­nak iskolába, a kik testileg vagy szellemileg nem alkal­matosak arra, hogy iskolába járjanak. Mennyi küzdelembe került nekem, míg a szülőket, kik eleinte hallani sem akartak gyermekeik rendes és folytonos iskoláztatásáról, kik dacosan szegültek ellen, ezt mondván: »enyém a gyermek, nem parancsol abból senki ; én is úgy nőttem fel, hogy mellé sem jártam az iskolának, még is meg vagyok!« mennyi küzdelembe került — mondom •— míg a szülőket szép szóval, fe­nyegetésekkel s büntetésekkel rá bírtam szoktatni, hogy gyermekeiket rendesen iskoláztassák? ... ki tudná azt elmondani avagy leírni 1 Nem lankadó küzdelmének azonban végre az a felemelő jutalma lett, hogy most már rendesen járnak a gyermekek iskolába s egy-egy közvizsga alkalmával 170—180 gyermek közül csak azok hiányoznak, kik be­tegek vagy nyomorékok.

Next

/
Thumbnails
Contents