Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-02-13 / 7. szám

Harmincadik évfolyam, 7. S z. Budapest, 1887, február 13. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ­­Előfizetési dij: Hirdetések dija : és Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért KIADÖ-HIVATAL: félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdi IX. kar, Kinizsy-utca 29, SZ. I. arn, kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. külön 30 kr. SjKT" Teljes számú péld-áirxy-okikisil mindig szolgáilHat-mzik:. Dobos János felett. (Cegléd, 1887. február 5.) Esaj. III. 2—5. íme az Úr, a se­regeknek ura elveszi Jeruzsálemből és Judáb 51 — a hatalmast és hada­kozót, a birót és prófétát, a jöven­dők meglátóját és a vén embert, — a becsületest, a tanácsost, az ékesen szólót. Nem mint a derült felhőtelen égből a vá­ratlan villámcsapás, hanem mint a havasok fehér ormán a hótömegből kiváló és ingadozó görge­teg, mely régóta fenyeget leomlással s alázuha­nására az aljban állók rég készen vannak már — úgy következett be az a csapás, mely engem ide idézett — s én, a ki a hírt már napok" óta félve, remegő szívvel vártam, — a hírt hozó sür­gönyt kezembe sem véve, kiáltottam fel: Dobos meghalt! Dobos meghalt — s benne egyházkerüle­tünk bölcs s ékesszóló nesztora, egykori arany­tollú főjegyzője, — az egyetemes magyar ref. egyház egyik hatalmas bajnoka a küzdelmek — egyik erős oszlopa a béke idején, egyházi szónok­latunk nagy mestere, tanácskozásaink egyik irány­adója, bölcse — vétetett el tőlünk, íme az Úr, a seregeknek ura elveszi Izraelből és Judoból a hatalmast és hadakozót, a birót és prófétát, a jövendő dolgok meglátóját, a vén em­bert, a becsületest, a tanácsost, az ékesen szólót!.. A próféta, a ki ezt mondja, egymást kö­vető, egymásra halmozodó csapások egész hosszú sorát, az Úr Ítéletének megsokasodását s egy­másra nehézkedő súlyát jövendöli Izráelnek. Mert bizonyára más a hatalmas és hadakozó, más a bíró s a próféta, a jövendők látója, más a véti ember, kiben tanács és bölcseség, más a be­csületes, más az ékesen szóló, a kiknek egymás­után elvesztésével a próféta az Istentől elhajló Izraelt fenyegeti. — Mind-mind elvétetnek ezek Izraeltől és Judától, az Ur, a seregeknek Ura elveszi őket egymásután, hogy egy se maradjon belő lök. De tőlünk egy emberben s egy csapással vétetett el mindez: a hatalmas és hadakozó — a bíró és próféta — a vén ember, a becsületes, a tanácsos és az ékesen szóló. Mindezt együtt bír­tuk egykor, együtt vesztettük el most, Dobos Jánosban. Hogyan ? kérdezhetné, a ki őt nem ismerte, mert a ki ismerte, mint mi, bizonyára nem kér­dezné, hogyan férhetnek meg oly különböző tu­lajdonságok egy emberben? Hol van az a sok­oldalúság, mely mindezt magában foglalja. Ismerítek-e Af. azt a szép, játékul is szolgáló, természettudományi eszközt vagy műszert, melyet kalejdoskopnak neveznek? egy látcső alakú hen­ger, melynek belsejében, egymásra szögletben tükrök között, különböző színű üveggyöngy sze­mek vannak elhelyezve. Minden mozdulatra vál­toztatják helyöket a gyöngyszemek — s minden csoportosulás, a tükrök visszaverődésében új meg új, más meg más, de mindig szép, szabályos és összhangzatos alakzatukkal gyönyörködteti a sze­met. Megrázzuk a csőt, új alakzat — szebb az előbbinél; újra megrázzuk, ismét más, ismét szebb alakzat tűnik fel. Dobos János szellemi alakzata, a kalejdos­kop csodás szépségeihez hasonlítható. Visszaidé­zem őt lelkem elébe, mint embert, mint lelkészt, mint írót, mint szónokot, mint bírót és tanácsost: ragyogó tulajdonai, mint a kalejdoskop gyöngy szemei, mindig új meg új alakzatokban tűnnek fel. Akár mely oldalról nézem, mindig új jelessé­gek tűnnek föl benne, lelki szemeim előtt; s mégis mindenikben ugyanazok a gyöngyszemek ragyognak, csakhogy más meg más összekötte­tésekben, de mindig összhangzatosan.

Next

/
Thumbnails
Contents