Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1886-01-31 / 5. szám
82 PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP. 14 2 Az angol-amerikai bibliafordítás ügye. ii. A bibliának egy uj angol fordítása sokkal könynyebb feladat volt a XVII-ik század elején, mint a XIX-végén. Akkor az angol-keresztyénség egy egyházba volt zárva, egy kis szigeten, a korona souverain uralma alatt; most rendkívül sok felekezetre oszolva mind az öt világrészre kiterjed. Akkor a fordítás uj-keletű volt ; most egy uj fordításnak a közel 300 év emlékei által megszentelt klasszikus régit kell helyettesíteni, mely feldolgoztatott két nagy nemzet irodalmában. Egy uj fordításnak ennélfogva — ha csak meglehetős sikert akart is elérni — nemcsak sokkal jobbnak kellett lenni a réginél, hanem annak Nagy-Brittania és Amerika különböző egyházai legkitűnőbb tudósai együttes munkájának kellett lenni. Más szavakkal annak interconfessionalis, internationalis és intercontinentalis fordításnak kellett lenni. Egy ily vállalat megindítása az 1870-ik év előtt lehetetlennek látszott, mert a tradíciónak és előitéletnek, a felekezeti versenynek és féltékenységnek igen nagy akadályai voltak az útban. De abban az évben a tekintélyes kezdeményezők elnémítottak minden oppositiót és még a legconservativebb angol-egyházak is rámertek szál'ani egy uj revisió bizonytalan tengerére, messzelátó szabadságot és jó indulatot mutatva az angol-keresztyénség minden ága iránt innen és túl az Óceánon. És erre a nagy munkára — minden anyagi jutalom nélkül — az embereknek oly distingvált társasága vállalkozott, a minő a biblia-forditás történetében soha sem létezett. A »revised version* eszméje az angol keresztyénség anyaegyházában, az anglican egyházban született. Ez hozta létre annak idején a »hivatalos fordítást« is és igy mintegy birta az örökösödési jogot, hogy ujjal, jobbal helyettesítse a régit. Ez egyház képviseli még mindig a legnépesebb és legvagyonosabb egyházat, legerősebb intézményeket és a leggazdagabb irodalmat mindazon különböző egyházi organizációk között, melyek az angol-szász törzsből nőttek ki. Ezért talán ő volt legkompetensebb a vállalat megindítására. A mozgalom a legbefolyásosabb és az angol-egyháztörténelemben igen nevezetes helyen, Canterburyben kezdődött meg az által, hogy az érsek által 1870. febr. 10-én Canterburybe összehívott gyűlés, mely azon érsekség területéről jött össze, kimondotta a »hivatalos fordítás® revideálásának szükségét, »hogy szöveg-javitások és marginális jegyzetek tétessenek a mint szükségesnek találtatik« és egyszersmind kinevezett egy bizottságot a fordítás eszközlése végett. Ez a bizottság kiegészítvén magát a különböző prot. felekezetek kiválóbb theologusaiból, 52 bibliai tudósból állott, kik közül 28 az ó-, és 24 az uj testamentomot revideálta. A felekezetek igy voltak képviselve a bizottságban: 36 anglican (18 az ó-és 18 az uj testamentomra), 7 presbyterianus, 4 independens (congregationalista) 2 baptista, 2 wesleyanus (methodista) és 1 unitárius. A fordítók között legtöbb theologiai tanár volt, aztán püspök és egynehány gregarius pap. A következő elvek alapján dolgoztak : 1. A lehetőleg kevés változtatást kell bevinni a »hivatalos fordítás® szövegébe, és azt is nagy körültekintéssel. 2. Az ilyen változtatásoknál is lehetőleg a már megszokott bibliai kifejezéseket kell használni. 3- Ugy az ó-, mint az uj testamentomi bizottság kétszer revideálja a neki eső részt és minden munkatársnak a változtatások bevitelére szavazat-joga legyen. 4. Az a szöveg fogadandó el, mely szemmel láthatólag jobb, mint a többi és a midőn az igy elfogadott szöveg különbözik a »hivatalos fordítás® szövegétől, a változtatás a margón jelzendő. 5. A 2-dik revisionál csakis a jelenlévő tagok 2/; í -ának szavazatával lehet változtatást tenni, mig az első revisionál egy kis többséggel is lehet. 6. A célzott változtatások minden esetében a szavazás elhalasztandó a következő ülésre. 7. Revideálni kell nemcsak a szöveget és nyelvezetet, hanem a fejezetek rövid tartalmát és a pontozást is. 8. Az egyes nehezebb helyeknél a külföldi híres theologusok véleménye is kikérendő, sőt még a legkiválóbb irodalmi férfiaké is, akármely nemzethez és felekezethez tartozzanak. 9. Mindenik bizottság munkája végleges átnézés végett a másiknak adandó át, hogy igy a biblia két részének nyelvezetében lehetőleg egyöntetűség jöjjön létre. Ezek azon elvek melyek szerint ugy a britt, mint az amerikai bizottság eljárt A britt-bizottság 1870. junius 22-én kezdette meg munkáját, egy istenitisztelet után, mely a londoni Westminsterben tartatott (VII. Hen rik kápolnájában). Azután megkezdették munkájukat a Westminster hires »Jerusalem-Chamber«-ében, mely oly sok nevezetes történelmi eseménynek lett bölcsőjévé a reformációtól napjainkig. Ebben a teremben halt meg IV. Henrik 1413. március 20-án, éppen akkor midőn Jeruzsálembe volt indulandó. Itt készité a »Puritánok gyűlése® »a hosszú parlament* alatt az egyházi tanokat, liturgiát és egyházi fegyelmet, melyeket Anglia sohasem fogadott ugyan el, de a melyeket Amerika és Skócia presbyterianus egyházai máig nagy tiszteletben tartanak. Ebben a teremben dolgoztak az anglican egyház tudós theologusai a Dissenter-felekezetek tudósaival együtt hónapról-hónapra, több, mint 14 éven át (az uj testamentomi bizottság több, mint 10 éven át) — elfeledve a felekezeti féltékenykedést és ellenségeskedést — egy valóban közös, nagyszerű munkán, egy a XIX. század tudományos vívmányain alapuló fordításán az angol-bibliának. A munkánál az eljárás az volt, hogy a két ó- és uj testamentomi bizottság nem osztotta fel magát szűkebb körű bizottságokra, hanem mindenik tag tanulmányozta az egész ó-, vagy az egész ujtestamentomot és a maga tudományos apparatusával lefordított időről időre egy bizonyos részt belőle. Ekkor aztán havonként ülést tartottak, melynek rendes elnöke mindig egy anglican püspök volt és itt összevetve és élénken megvitatva egymás fordítását versről-versre haladva, szavazattöbbséggel állapították meg a szöveget. A két bizottság mindig külön ülésezett és csak az ó- és ujtestamentomot közösen ér^ deklő ügyekben tartottak összülést. Az ujtestamentomi bízottság több, mint 10, és az ó több mint 14 év alatt lett készen a munkával. Nem sokkal azután, hogy a britt bizottság szerveztetett, az amerikai protestánsok is felhivattak a közös munkában való részvételre. Ez igen jó politika volt — a mellett, hogy ez által universalisabb jellegűvé lett a mű — mert az amerikai független egyházak sohasem fogadnának el használatra egy oly bibliaiforditást vagy revisiot, melyben nekünk semmi részünk sincs. Az Óceánra való tekintetből jobbnak látszott külön bizottságot szervezni, mely hiven representálja az egyesült államok minden vezér egyházát. Egy ilyen bizottság szerveztetett New-Yorkban 1871. dec. 7-én, mely 49 tagból
