Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-19 / 51. szám

1612 hogy ő teszi arra, hogy mi is hasonlót tegyünk ? De nem is analóg a dolog ! Hogy a primási papnevelőben is több ifjú pánszláv volt, kik közül 3-mat rögtön kicsaptak, (a miről persze a lapok nem írtak oly horrendus dolgokat, mintha azok az ifjak »lutheránusok« lettek volna, mert hiszen ezek felett csak úgy elsiklott a hír, míg evangelikus ifjaknál a gyanú elég volna a világ telekürtölésére), szóval, hogy ott haza elleni vétség constatáltatott, ok az a haza elleni vétségre nekünk ? De különben is mit tartozik az az anyakönyvek, ezen .hivatalos okmányok kérdéséhez, melyek nem egy ember, nem egy egyházközség, de a magyar evangelikus egyetemes egyház, s illetve a magyar állam szabályozása alá tartoznak, és így egyes ember eljárása, bár mily magasan is álljon az, vele egybe nem vethető, s különösen ha nem analóg, mert nem egyházi és államiközokmányról van szó. Dulla M. és Mudrony értelmes emberek, tegyék kezeiket szívökre és kérdezzék meg lelkiismeretüket, az bizonyosan azt fogja mondani: nem lehet az igaz ügy, melyet ők csak oly gyarló okoknak csak látszó, különben valóban csak alaptalan megjegyzésekkel képesek védeni. Annak pedig, a kit néhány nyugtalan ember, vagy tán egy-két falu félrevezetett népe a tót népről táplált jó véleményében meg akarna ingatni csak annyit mondok, hogy igaza van Griinwald Bélanak : » Tótnak magyar az ideálja /« Ennek illustrálására még csak egy esetet hozok fel. Eperjesi nagy diák koromban húsvéti vacatióra egy N.-Rőce mellett fekvő tót falun mentem keresztül. A falu közepén megállít egy kék nadrágos, kék spenceres (fekete vitézkötéssel mindkettő) ember s kérdi, hogy ugy-e diák vagyok? Igen! felelém. Honnan jön? Eperjesről ! Jó ott az iskola ? Jó ! Megtanul ott a gyerek latinul, görögül, no meg németül is, de különösen magyarul ? Meg 1 Miért kérdi ? Mert van egy fiam a VÍI-ik gymn. osztályban N.-Rőcén. Nos és nem tud latinul, görögül, németül? Tudja kő! De uram, nem tanúit meg magyarúl és ez a fő baj, hiszen, ha csak tót akart lenni itthon is maradhatott volna parasztnak, vagy molnárnak mint én, de én azt akartam, hogy okos ember legyen belőle ! Nem tartja a tót okosnak azt, a ki magyarúl nem tud! Hörk József. ISKOLAÜGY. A főiskolák állapota 1885—86-ban. i. A miniszter jelentésének Ill-ik szakasza a felsőbb tanintézetekről szól ; e szakaszban az: egyetemekről, hittani intézetekről és jogakadémiákról olvasunk kimerítő ismertetéseket, melyeket kivonatosan következőleg közlünk. Az egyetemeknél általában a gazdasági hivatalok újjászervezését emeli ki a jelentés, mi azon elv alapján történt, hogy az egyetem javainak kezelése, melyért a a miniszter felelős, oly közegre bízandó, mely közvetlenül neki számol és sáfárkodásaiért neki felelős. »Ezen alapelv nem sérti sem az egyetem valódi autonómiáját, sem a tudományos működés függetlenségét, mert alkalmazása csak az egyetem anyagi szükségleteire, nem szellemi működésére vonatkozik s mert épen ily reform mellett lehetséges az egyetemi intézeteket saját külön általányaikfelhasználása tekintetében önállósítani, másrészt- pedig .a klinikákat igazgató tanárokat a kórház-gondnoki teendők terheitől felmenteni, számukra tudományos feladatataik szabad és zavartalan követését biztosítani.« Ez elv alapján szervestetett a gazdasági hivatal, mely a költségvetés elfogadása után azonnal életbe fog lépni. A kolozsvári egyetemen a mostani állapot megmarad. —• A latin nyelvű egyetemi almanach ez évben jelent meg először; célja egyetemeink visszonyait a külföldi szakkörökkel megismertetni -s egyetemeink meg a külföldi főiskolák közt csereviszonyt megindítani. — A kitüntetéssel képesített joghallgatók nevei is ez évben tétettek először közzé a hivatalos lapban s a miniszteri jelentésben. »Alkalmasnak vélem, mondja a jelentés, ezen — más országokban is divatozó — eljárást az ifjúság szorgalmának s nemes becsvágyának fokozására s ezért a tanari karok által ez iránt megindított mozgalmat szívesen karoltam fel, s a többi szakok tanártestületeinek kezdeményezésétől tettem függővé e rendszabálynak esetleg tágabb körben való alkalmazását is.« — A jog- és államtudományi karok ügykörébe vág az az intézkedés, hogy a ki bármelyik államvizsgálatot tevén le előbb, a közigazgatási jogból már vizsgálatot tett, ha a másik allamviszgálatot leteszi, a közigazgatási jogból többé nem vizsgálandó ; továbbá hogy az a külföldi tudori oklevél, mely valamely államtudományi szakból elnyert tudori rangról szól (mely Németországban többnyire a fii. karhoz tartozik) nosztrifikálás végett a jog- és államtudományi karhoz utasítandó. A szemináriumi rendszer szervezése a budapesti egyetemen még ez év folyamában megindul. Nincs egyéb hátra, mint a — csekély —:

költségek megszavazása s alkalmas helyiségek berendezése. Egyelőre a tantermek fognak e célra szolgálni, az új egyetemi épületben pedig a szemináriumoknak állandó s céljaiknak megfelelő külön helyiségük lesz. A szemináriumi rendszer tanulmányozására a miniszter kiküldte külföldre egyik tanácsosát s egy egyetemi tanárt s részletes munkálatot dolgoztatott ki, mind a jogi, mind a bölcsészeti kar által. Az egyetem munkálatát a miniszter nem helyeselhette minden részében. Célszerűbbnek tartja ez intézmény kifejtésében előbb szűkebb körű kísérletekből indulni ki s mentül kevésbé általános sémák és szabályok által az egyéni iniciativát s az egyéni tapasztalatok szabad értékesítését megkötni. A jog- s államtudományi karra nézve--1

ezért olykép intézkedett, hogy a tanárok szabad vállalkozására' bizta a szemináriumi kurzusok nyitását, a mi máris három szeminárium bejelentését eredményezte; a bölcsei, karra nézve egy kl. filologiai, egy modern filologiai s egy tört. szeminárium felállítását látja szükségesnek. De ezek is még csak keretben léteznek, mert a miniszter nem rendelkezik a szükséges dotációval s külön helyiség is csak egynek juthatott. Az új természettudományi intézetek (állattan, növénytan, ásvány- s kőzettan, őslénytan s embertan, fizikai intézet) ez évben vétettek tényleges használatba. A központi épület roskadozó volta szükségessé tette, hogy az egyetemi . dísztermet is tantermekké alakíttassák át, az egyetemi ünnepélyek számára pedig a főváros hatósága átengedte nagy tanácskozási termét. — Áttérünk most az egyes intézetek állapotának rajzára. t A budapesti egyetem rohamos fejlődését az utolsó húsz év alatt jól megvilágítja a következő összeállítás: ••• • ' 1 §65—6-ban 1886— 7-beu Rendes, rk. és helyettes tanárok száma 42 102 Magántanár rt . . . . : 19 67 Tanársegéd . . .. . . . . . . . 10 , 43 . . | lk>v ovibtt jJiafilIsV . C 1 i •j.jí.. ... Z12 •:.-: