Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-12 / 50. szám

1025 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 800 keresztyéneknek egyesülete, mely katholikus népesség közepette lakó szétszórt vagy kis gyülekezeteket képező hitsorsosainak segélyt nyújtson a végre, hogy a saját tehetségükből meg nem szerezhető rendes istenitisztelet a rendezett lelki gondozás áldását élvezhessék. Kis kezdetből lassan, utóbb gyorsan gyarapodott az egylet. Jelenleg 44 fő-, 1764 fiók-, 421 nő- és 9 egyetemi tanuló-egyletet számlál. Az utolsó 1884/85. zárszámadáskor 1296 gyülekezetet segélyezett 660,086 márkával, kezdet óta pedig 20 millió márkát fordított 3237 gyülekezetre. E gyülekezetek legtöbbje neki köszöni a teljes tönkremenéstől való megmentetését. Sok gyülekezet ezen egylet bátorítása és segélye nélkül nem merészelt volna életre kelni. A nagy területen szétszóit ev. csa'ádok, melyekből ez egyházak keletkeztek, sohasem tartották volna lehetségesnek, hogy gyülekezetté társu'hassanak és elszórtan, az egyházzal való élénk összeköttetés, Isten igéje és a szentség erősítője nélkül az elszakadás kisérteteinek, melyekben kath. környeztökben ritkán van hiány, áldozatul estek volna. Pedig a katholicizmushoz pártolás még nem a legrosszabb. Rosszabb ennél az, hogy sokan, ha tartósan nélkülözik a templomi épülést, lassanként elvesztik a lelki táp iránti érzéket és teljts istenfeledésbe siilyednek Ily nyomor ellen a G.-A.-egylet eddig elé már erélyesen küzdött. Segített 1348 templomot és imaházat, 673 isko'át és 429 paplakot építeni. Adományaival hozzájárult 564 javítási építkezéshez, 145 templom-, iskola- és temetőtelek megszerzéséhez, 1039 adósság törlesztéshez, 458 papi és 1254 tanitói fizetéshez. Folyton gyámolít 53 tanítóképzőt és más tanintézetet, 355 konfirmánsok menhelyét, melyekben a római propaganda által veszélyeztetett gyermekek felvétetnek és 19 özvegy-intézeti pénztárt. Az utolsó évben 22 templom és imaház szenteltetett fel melyekhez a G.-A.-egylet nagyobb vagy kisebb mértékben járult, s e mellett hozzájárulásával 6 iskola és paplak készült. Mondják, hogy a számok beszélnek. Igaz, a számok is beszélnek ; fennhangon szólnak az ezerféle ínségről és szorulságról, az ev. testvéri szeretet erősítő és mentő kezeiről és azon áldásokról, melyeket ezen mentő szeretet eddig már szétárasztott. Azonban egyetlen kép és szó által szemlélhetővé tett példa nyíltabban és meggyőzőbben beszél, mint egy egész csomó szám. Tekintsétek meg e nyomorult faalkotmányt 1 (Egy parasztházhoz hasonló, kereszttel jelölt deszka-épület képe van a szöveg közé nyomva.) Ez volt Hohenbach galíciai gyülekezet »ev. temploma« még mielőtt 1869-ben a G.-A.-egylet vette gondozása alá. Ezen roskatag deszkagunyhó új építménynek elodázhatlan szükségét tüntette fel. De honnan vették volna ezen tűz és vizáradások állal látogatott szegény hívek a módot arra, hogy az eredetileg 10,000 frttal előirányzott építési költséget, mely a homokos talaj és a 25 mértföldről fuvarozható kőanyag miatt 23,000 frtig emelkedett, előteremtsék? A hitrokonok szeretete kitűnő módon nyilvánult a hithű német gyarmat-gyülekezet iránt. Az 1875-ben Potsdamban tartott G.-A.-egyleti nagygyűlés valamennyi szavazatával csupán kettő ellen, megszavazta ezen gyülekezetnek a »közös szeretet-adományt*, mely 17,000 márkát tett s melyhez a brandenburgi főegylet, mint ünnepi ajándékot, még 13,000 márkát csatolt. Az egylet fennállása óta még soha nem gyámolíttatott gyülekezet ily bőven és a potsdami nagygyűlésen résztvettek előtt bizonyára felejthetlen, mily meghatottan mondott köszönetet Zipser lelkész, ki hohenbachi gyülekezetével sok ideig megosztotta volt az inség és gond nehéz napjait. Ugyanily mély hála érzelmei közt ünnepelhették 1876. okt. 22. a nagyban megörvendeztetett hohenbachi gyarmatosok új templomuk felszentelését, megemlékezve arról, hogy a G.-A.-egyletben egyesült hitrokonok mily testvérileg segítették azt felépíteni. Nézzétek meg e csinos kis templom képét. (Mellé nyomva a templom képe). Ott áll az orosz határon, mint beszédes, tanuja a segítő ev. testvéri szeretetnek és mint példája a G.-A.-egylet számos áldásos tetteinek. És mégis, bármi nagyot mivelt is már ezen egylet, még sokkal nagyobbak a feladatok, melyek előtte felmerülnek. Még mindig száz számra vannak oly gyülekezetek, melyek velünk egy drága hiten vannak, de jelenleg még nagy veszedelemben forognak, Ínséget és üldöztetést szenvednek. Az utolsó esztendőban segélyezett gyülekezetek közt csupán 24 volt olyan, mely anynyira vergődött, hogy többé az egylet támogatására nem szorul. Ezekkel szemben 13 templom, iskola és paplak új építésébe fogtak és az egylet gondozása alatt álló ev. hitrokonoknak szükségök van még 256 templomra, 123 iskolára és 107 paplakra, ide nem számítva még a több mint 3.800,000 márkát tevő súlyos adósságot, mely még 1330 segélyt kereső gyülekezet nyög. Legtöbben közületek, szeretett hitrokonok, alig sejtik, mily szomorú egyházi viszonyok közt élnek a szétszórt ev. gyülekezetek. Ti kétségkívül oly gyülekezetekhez tartoztok, melyeknek méltóbb templomuk és rendes istenitiszteletük van és kényelmes fekvésű iskolával bírnak és minden egyháztag fáradság nélkül vehet részt az istenitiszteletben és örömben, bánatban könnyen járulhat lelkészéhez. De gondoljátok magatokat bele oly gyülekezetbe, mely a rendezett egyházi életnek összes segédeszközeit nélkülözi. Ily gyülekezet áll talán 500—1000 lélekből, kik 20—30, sőt még több helységben több négyszög mértföldnyire szét vannak szórva. Lehet temploma, de ez talán régi és rozzant, vagy pedig, úgy mint Hochenbach, csak roskatag gunyhóval bír s abban tartja istenitiszteleteit ; sok egyháztagnak ellenben egy, két vagy több óráig kell járniok, míg ezen imádás helyére eljuthatnak, mi öregekre és gyengékre, kivált esőben, hóban zivatarban és hidegben még erős férfiakra nézve is lehetetlen. Van e gyülekezetnek talán lelkésze; de ily nagy távolságokban hogy juthasson el idejekorán a beteghez és haldoklóhoz ? Kedvező esetben van ev. iskolája, de ez sokak számára oly messze esik, hogy gyermekeiknek a kath. iskolába kell menniök, melyben mint »eretnekek* gúnynak és térítgetésnek vannak kitéve, s mint konfirmándusok, hogyan juthassanak a gyermekek a távoli lelkészekhez. Dacára ily ínségeknek és akadályoknak, szórványos gyülekezeteink mégis erősen ragaszkodnak ev. hitökhez és vágynak Isten igéje után. Nagy, minket erősen megszégyenítő, sőt sokunk előtt alig megfoghatató áldozatokat hoznak, csakhogy szegényes egyházi és iskolai állapotjukat, javíthassák, vagy legalább fenntarthassák, közülök sokan boldognak tartanák magukat, ha még oly egyszerű imaházzal bírhatnának. Nagyszámú gyülekezetek állami adójuknak 50, 100 és több percentjét fizetik egyházi célokra. Némelyek, dacára ily áldozatkészségüknek, huzamosan nem képesek ily súlyos terheket viselni vagy pedig a G.-A.-egylet segélye nélkül a legszükségesebbet előteremteni. Ily hitsorsosaink épen oly méltók, segélyünkre, mint a hogy arra szorulnak ? Ávagy nem akarnátok-e ti, kik eddig a G.-A.-egyletet nem ismertétek vagy érette mitsem áldoztatok, ezentúl csatlakozni azokhoz, kik tehetségükhöz képest segítenek ínséges hitsorsosaikon ?