Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-11-28 / 48. szám

1535 153G nagy közönség várta s az egyháztanács élén Szarvady Pál alispán és egyházmegyei főgondnok üdvözölte s aztán mintegy negyven kocsin a város értelmisége impozáns menetben kisérte a városba a főispán szállására. Itt több küldöttség üdvözölte, este pedig fáklyásmenetet rendeztek a püspök tiszteletére, kihez Biró Antal egyháztanácsos intézett meleg hangú beszédet. * A mármaros-szigeti liceum, a város egyik legszebb középülete, vasárnap leégett. Déli fél egy órakor ütött ki a tüz s csakhamar lángokban állt az egész épület. A bádoggal födött főépület nem lévén a zsindelyes melléképülettől elválasztva, szintén leégétt s a bádogtető nagy recsegéssel leszakadt. Ebben az épületben őrizték a Szilágyi igazgató által negyven év óta gyűjtött érdekes könyvtart s a nagybecsű kéziratokat. Ezek megmentésén fáradoztak emberfölötti munkával a tanulók s a tűzoltók egyaránt. Az előbbiek részint zsákokban a lépcsőn hordták le a könyvtárt, részint az emelet ablakain dobták le kiterített ponyvákba. Meg is mentették legnagyobb részét a pusztító elemtől. A szigeti, kamarai s a szlatinai tűzoltók egyesült erővel dolgoztak az oltáson. Egy tűzoltó súlyos égési sebeket szenvedett. A tűz az utóbbi napok esőzései miatt nem terjedhetett tovább. Az épületben csóvát találtak, a mi gyújtogatás mellett bizonyít. Mármaros-Szigeten különben egymás után rakják gonosz kezek a tüzet. Alig van hét, melyben meg nem kondulna a vészharang, sőt az utóbbi héten három tűzeset fordult elő. Névtelen fenyegetések mindunta'an érkeznek a hatóságokhoz. Eddigelé a gyújtogató bandának még egyetlen tagját sem sikerült elfogni. Szomorú dolog, hogy az intézetet ép most érte a súlyos csapás, mikor oly sok hányattatás után újból virágzásnak indult. Az előadások nem szakadnak félbe, mert a tantermek nem szakadtak be. * A körmendi reform, egyház jubileuma. Az őrségi egyházmegyében a Rába mellett fekvő körmendi egyház megható ünnepélyességgel ülte meg fennállásának százéves fordulóját. A reform, dalárda kezdő éneke után Kerecsényi János lelkész tartott alkalmi szónoklatot, megható vonásokkal festvén az ősapák szenvedésteljes és áldozatkész hitbuzgalmát; majd ugyanő az egyház szépen kidolgozott történetét olvasta fel általános figyelem között. Istenitisztelet után a szomszédos egyházas-rádóci és teres- j tyén-szecsődi gyülekezetek küldöttségei üdvözölték a ju- 1 biláns gyülekezetet, melynek nevében Kerecsényi lelkész vá'aszolt. Az ünnepélyt 150 terítékű társas-ebéd fejezte be. * Mégis mozog a föld I Azon agitátiónak, melyet a tűrhetetlenné vált pánszláv izgatások ellenében a békési evang. esperességben szervezkedett magyar néppárt a sajtó terén és magán körökben megindított, üdvös eredménye bizonyos örvendetes jelenségekben már is konstatálható. Békés-Csabán a magyar polgár osztály kezd tömörülni, hogy a legközelebbi presbyteri választások alkalmával programmjával győzelemre vergődhessék. — Szarvason — a mint a B. K. irja — magából a népből való értelmesebb egyének igen látogatott értekezletet tartottak, mely egyhangúlag és nagy lelkesedés közt kimondotta, hogy az egyház tótból magyarrá kiván változni. A lelkesedés oly általános és oly nagy fokú volt, hogy azon esetre, ha határozatuk keresztülvitele akadályokba ütköznék, készeknek nyilatkoztak önálló magyar egyházzá alakulni, új nagy templomot építeni s külön magyar lelkészi állomást szervezni. Ez utóbbira azonban az egyházi kormány ismert hazafiasságánál fogva bizonyára nem lesz szükség, sőt bizton remélhető, hogy Áchim Adám szarvasi lelkész úr a nép ezen hangulatának a magyar érdekek javára leendő felhasználásában, mint esperes, erélyt, kitartást és fáradságot nem kimélő buzgalmat fog kifejteni. * Népszerű régészeti és történelmi előadások. Az országos régészeti társulat és a magyar történelmi társulat a bekövetkező téli hónapokban a művelt közönség igényeinek megfelelő előadasokat fognak rendezni, melyeknek célja a régészeti és történelmi tudományokat érdekes mutatványokkal kisért és tartalmilag is tetszetős előadások által terjeszteni. Az ingyenes előadások havonkint kétszer, a m. tudományos akadémia I. emeleti üléstermében fognak megtartatni. Az egyes előadások napjai hírlapokban előzetesen hirdetve lesznek. A folyó évi első cyclusban Pulszky Ferenc f. hó 20-án tartotta mesr szellemes előadását az őskori, ékszerekről. / Előadásokat fognak még tartani Pulszky Károly a magyar szent koronáról; Torma Károly a római élet és szokásokról ; Csánky Dezső Mátyás királyról és koráról ; Czobor Béla a régi idők templomi és egyházszereiről; Radisich Jenő a nők ékszereiről a XVI. században; Szendrei János a legrégibb idők háborúiról és fegyvereiről; Szádeczky Lajos Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel királyról. (Halálának három százados évfordulója alkalmából) ; Boncz Ödön a régi magyar társaséletről; Hampel József a legrégibb pénzről. Ezeken kívül előadásokat fognak tartani: Szilágyi Sándor, Ballagi Aladár, Fejérpataky László stb. stb. * Az erkölcsnemesítő egylet az egyházi főhatóságokhoz körlevelet intézett, kérve támogatásukat. A felhivás bevezetésében utal arra, hogy a történelem lapjain nem muló fényű betűkkel vannak följegyezve amaz örökbecsű szolgálatok, melyeket az egyház az erkölcsiség és közművelődés nagy érdekeinek a legrégibb időktől fogva tett. Az egylet meggyőződése az, hogy kitűzött céljai iránt az egyház nem maradhat érzéketlen és közönyös. Mert a mit az a maga hatáskörében tesz, azt az egylet társadalmi uton is előmozdítani és elősegíteni iparkodik, igazolni akarván így, hogy felvilágosodott és előhaladt korunk szintén élénk érzékkel viseltetik a vallásosság és közerkölcsiség nagy és örök érdekei iránt. Az egylet arra törekszik, hogy részben már megindított, részben még megindítandó társadalmi tevékenysége úgy az állam, mint az egyház, valamint a nemzet s en-I nek minden osztálya javára minél nyomatékosabb, hatá-1 lyosabb és sikeresebb legyen. Végül a felhivás kéri a főpapokat, hogy hassanak hasonló célú egyletek alakítására, vagy arra, hogy az erkölcsnemesítő egyletbe minél többen belépjenek. A felhívást b. Sennyey Pál elnök és Szathmáry György titkár bocsáták ki. * A kath. irodalom érdekében a Szent-István társulat legutóbbi választmányi ülésén több határozatot hoztak. Az irodalmi bizottság a népiratkák tovább terjesztésének módozataira nézve azt ajánlá, hogy szólítsanak fel népies írókat az előbb megállapított 32 valláserkölcsi tétel kidolgozására. Ezekből ők szabadon választhatnak, de nincs kizárva az sem, hogy az iró maga tűzzön ki tárgyat. A felszólított írók 25—40 frt tiszteletdíjat kapnának. Göndöcs Benedek apát indítványát a magyar feliratú szent képek kiadására és terjesztésére vonatkozólag, egyelőre félre tették. Az ifjúsági iratok első kötete teljesen kész és sajtó alá bocsátható, a második kötet szerkesztése körül azonban nehézségek merültek föl. Végül indítvány történt, hogy Cantu Caesar nagy világtörténetének befejező része, melyet az iró az első kötetek terjedelméhez arányítva kibővített, lefordíttassák. A társulat által kiadott enciklopédiának átdolgozása is tervben van. * A vörös-kereszt egylet az ápolónői szabályzat értelmében január i-én az Erzsébet-kórházban új ápolónői