Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-11-07 / 45. szám

1433 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 1440 lehet, már azon egyszerű oknál fogva sem, mivel e könyvtár ^jobban distinguálva a magyar prot. egyház birtoka. * Ennyit röviden a kéziratokról, most már áttérek a magyar nyomtatványokra is a melyekről Révész id. cikkében »tüze'esebb vizsgálat« alapján hosszas .bban emlékszik meg, ez képezi kétségtelenül tudósításának legmaradandóbb részét. Hogy én az »unicumokat* 1882-ben föl nem emlí tettein, nem onnan van, mintha a hallei magyar könyvtár e legdrágább kincsei figyelmemet kikerülték volna •), mert hiszen, hogy azok unicumok, annak tudomására csak később juthat'am, a midőn Szabó Károly kitűnő bibliographiája akadt kezembe. Akkor ugyanis közel 2 héten át a régi magyar könyvekről jegyzéket készítettem, még pedig szintén »magokról a példányokról, s nem ... a hiányos katalógusból*, s ezen jegyzéket 1882 aug. havában e becses lapok buzgó szerkesztőjének azon megjegyzéssel küldtem át, hogy mint megbízhatót nrelőbb Szabó Károly kezeihez juttassa, mire azon szerkesztői üzenetet kaptam : »vagy közöljük, vagy az illető helyre juttatjuk, de a dolgot mindenkép el fogjuk intézni.« Hogy mi történt azóta e jegyzékkel, arról nincs tudomásom. E jegy zékben többi között megemlítettem, hogy az egyetemi könyvtárban is Tinódi S. chronikájának egy igen szép és teljes példányára akadtam, mely ott »Gr. 15 Q« könyvtári jegy alatt megta'álható, s egy benne látható jegyzésből megtudtam, hogy e nyomtatvány a magyar könyvtárból került oda, hihetőleg e könyvtárnak Wittenbergből Haliéba való átszállítása alkalmával. Ebbeli kérelmemre pedig, hogy e mű a magyar könyvtárba helyeztessék vissza, melynek erdetileg is tulajdonát képezte, szintén tagadó választ nyertem. Ugyancsak a több mint 300,000 kötettel rendeli ező egyetemi könyvtárban, melynek »történeti katalógusait* és »hungaricáit« átnéztem, kivonatoltam, felfedeztem Sartorius János »Magyar lelki óra« című művének a »negyedik részét«, mely az egyetemi katalógusban »Vierter Theil der seeligen ung. Stunde« cím s »JVd. 12 D* könyvtári jegy alatt van bejegyezve. Révész e könyvről azt mondja, hogy »ilyen az eddigi tudomás szerint nem létezik, s így Halléban sem található«, s azt következteti, hogy a »Magyar harmónia* szerzőjének »Samarjai neve és műve van itt elferdítve. « Miután e könyv a Stohlberg grófok könyvtárából egyik braunsclnveigi antiquárius útján birtokomban is van, azért ide igtatom teljes címét: »Az egy üdvözítő áldott Úr Jézus Nevében Szent Poenitentiára serkengető; és az igaz üdvösség útjára mu tató Magyar Lelki Órának Második Fertállyá avagy Része : Mellyben a Szent Dávid Király és Prófétának százötven Soltári foglaltatnak, kiket Szentzi Molnár Albert Frantzia nóták szerint magyar nyelvre fordítot. Most újobban, sok hellyeken a nyomtatásban találtatott fogyatkozásoktúl megtisztítatván, illy új formában kedves Magyar hazájának lelkiépülésére,'egynehány deák énekekkel egybe, világosságra kibotsátot M. Sartorius János Rozsnyó-Bányai Sz: Irás Magyarázó Iffjú és ezen híres Akadémiában tanuló Magyar iffjaknak hites tisztviselője. Vitembergában. Nyomtatta Hake János 1731 -ik esztendőben.* 289 1. Hozzá van csatolva : Az egy .. . (mint fenntebb) »Magyar Lelki Órának Harmadik Fertállyá és Része, avagy olly drágálatos imádságos Könyvetske, Mellyben, az Aranylantz egészlenben van Az Engesztelő Áldozatul pedig Sátros és egyébb ünnepekre való szép könyörgések foglaltatnak, Ázokhoz igen gyönyörűséges, németbűi magyarra fordítatot imádságok is, három deák ékes énekekkel, együtt hozzá adattak : kiket a kegyes híveknek lelki hasznokra, most leg először illyen rendben öszve szedvén, világosságra botsátot M. Sartorius Jáms Rozsnyó-Bányai Sz : Irás Magyarázó Iffjú, és a Vittenbergai Akadémiában forgolódó magyar iftjaknak, hites tisztviselője. Nyomtatta Eűsfeld Ephraim 1732-ik esztendőben.« 205 1. S végül »Az egy... (mint fenntebb) »Magyar Lelki Órának Negyedik Része, avagy olyan, A szent Bibliából kiszedett, igazán Idvezítő Keresztényi Hitnek Megmozdíthatatlan erős Fundamentoma, Kinek szegeletköve, maga egyedül A Közben-Járó Jesus Christus, mellyben a rövid kérdések és feleletekhez, sok szent írásbéli példák, és Bizonyságok is, minden üdvösségeket szívesen keresső keresztényeknek Lelki hasznokra, hozzá adattattak, és illyen formában és rendben, most legelőször magyar nyelven kiadattak egy szent Irás magyarázó Rosnyai iffjú M. Sartorius János, által. Nyomtattot (hely nincs kitéve) 1733. Esztendőben.* 674 1.3

) Említést tesz továbbá Révész »A szikszai templom gyászesete versekben. Irta egy bujdosó Lőtse IŐ94.« című műről is, mint a melyről a magyar könyvtár katalógusában szintén említés van téve, »mely azonban a könyvtárban már nem található,« s következteti, hogy e könyv »a Magyar nemzeti muzeum könyvtárának birtokában van.« Erre nézve felvi'ágosításul annyit: Emlékszem rá, hogy könyvtárnokságom első évében a Muzeum vagy az Akadémia könyvtára rövid időre 5 magyar nyomtatványt kért kölcsönbe, a melyek között hihetőleg ezen elveszettnek gondolt könyv is található. Hogy vájjon e könyvek visszakerültek-e már, az iránt nem késem kérdést intézni a hal'ei könytár gondozójához, Bose titkárhoz. Ha pedig elveszett volna, akkor egyes könyvtárnokok gondat'ansága okozta azt, mely körülmény tette épen szükségessé azt az intézkedést, hogy miként eredetileg az ösztöndíjak, úgy a könyvtár is az egyetemi hatóság gondozása alá helyeztessék. *) Különben a »Magyar Nemzeti Muzeumi könyvtárnak« aligha sikerül a régi magyar nyomtatványok megszerzése, mert arra nem illetékes, s mint fenntebb kimutattam, az evang. egyházegyetemnek még a kéziratokat sem sikerült megszereznie jól rendezett budapesti levéltára számára. Igaza van Révésznek abban, hogy a régi magyar könyvek »biztos megőrzésére nézve a hallei magyar könyvtár mostani viszonyai teljes és megnyugtató garantiát nem nyújthatnak.« Azonban mindez ideiglenes intézkedés. Az egyetemi curátor már könytárnokságom éveiben többször tette azt az Ígéretet, hogy a »Berggasse«-ban a történelmileg nevezetes Moritzburg melletti rozzant épületből, mely télnek idején csaknem hozzáférhetlen, vagy az egyetemi könyvtár épületébe, vagy más alkalmasabb helyre fog a magyar könyvtár áthelyeztetni. De már ebben nem látok hibát, sőt ellenkezőleg határozottan előnyt, hogy »a könyvtár kulcsai a titkár kezében vannak*, a kinek tudtával főleg nyáron bármikor napok hosszán át is használható a könytár. Azon időbe esik épen több becses' könyvnek az eltűnése, a midőn nem az egyetemi hatóság felügyelete alatt áUott a könyvtár Az is tény, hogy a könytárban ma már sok oly becses kézirat (helyesebben mondva könyv) nem található, melyek ott a katalógus tanúsága szerint a század elején (midőn a könyvtár Wittenbergből Haliéba vitetett át) kétségtelenül meg voltak.* Igy p. o. a könyvtárban levő 2) Tudosításom különben sem akart kimerítőnek látszani. Egyébbiránt Révész följegyzéseihez hasonló jegyzékkel még most is bírok a régi magyar könyvekről könyvtári jegyeik megnevezésével. Sz. M. 3) Különös hogy Csihy Lajos sem idézi Sartorius művét legközelebb megjelent jeles Euchetikájában. Sz. M. 4) Azelőtt a köny tárnoksággal szálláspénz is járt, jelenleg 40—40 markot kap az egyes tisztviselő, a többi a titkárnak jár. Sz. M.