Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1886-10-24 / 43. szám
1029 ' PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 560 jelesek emlékére rekviemet azaz vallásos ünnepélyt rendezzen. Attól azonban a reform, egyház sem idegenkedik, hogy a nemzeti élet nagy eseményeit, tehát okt. 6-át is általános nemzeti ünneppé tegye a nemzet, hogy benne minden magyar ember részt vehessen vallás-különbség nélkül. — Ez a K. Tóth K. úr cikkének veleje, melyre mi csak pár megjegyzést teszünk. A rekviemet, a gyászistenitiszteletet, ha az a dogmatikai motívuma, hogy halottaink lelkeit a purgatoriumból kiszabadulni segítsük, mi ís feltétlenül elvetjük mind a szentírás, mind a confessíók, mind a józanész alapján ; mert ezek alapján azt valljuk, hogy a lelkek sorsa a halál után mindjárt eldől, hogy nincs purgatórium, hogy imák és áldozatok árán senkit mennybe nem segíthetünk s bármi néven nevezett szentek az Istenfián kívül nem segíthetnek. De vájjon eltiltja-e az Irás, a confessio és a vallási kegyelet a holtakra való kegyeletes visszaemlékezés azon nemét is, melylyel elhunyt nagyjainknak gyászünnepélyein azért adózunk, hogy példájukon okuljunk, eszméiken lelkesüljünk, erényeiken felbuzduljunk ? I Mi a Szentírásra, sőt a helv. hitvallásra való hivatkozást csak azon határig tartjuk jogosultnak, míg a »halottakért való áldozat «-ról, s »bizonyos imáknak fizetésért való elmormolásáról« (Helv. hitv. XXVI. 2. §.) a végből van szó, hogy a >halottakat haláluk utáni kínjaiktól az ily haszontalanságokkal ® (a Helv. hitv. szavai) meg lehetne szabadítani. Az ily balhiedelmeket mi ís elvetjük ; de egyházi vagy nemzeti jeleseinkre való kegyeletes visszaemlékezés ünnepeit hittanilag megengedhetőknek, erkölcsileg jogosultaknak és nemzeti szempontból szükségeseknek tartjuk. * Értsük meg egymást, kik egyetértünk. (Rövid válasz Bierbrunner barátom nyilt levelére.) Lehetetlen, hogy mí meg ne értsük egymást, még inkább lehetetlen, hogy egyet ne értsünk. Ki vonná kétségbe, kedves barátom, a te nemes szándékodat ? Ki gáncsolná s ki támadná meg a te hű munkálkodásodat ? Senki. Azért, k. barátom, érts meg engem s légy nyugodt: nem támadtalak én meg Tégedet, sem a püspököket nem bántottam, hanem igen ís megtámadtam a pánszláv papoknak hazaellenes, menthetetlen viselkedéseit. Egyet is értünk mi, mert hisz Te magad elismered, hogy a kifelé gravitáló ábrándok azok, melyek egyházunk baját képezik. Te is orvosolni akarod e bajt, e veszedelmes betegséget, én ís, meg más is. Csak a gyógyítás módjára nézve van köztünk nézetkülönbség. Te ezen bajról, szangvinikusan beszélsz és enyhén írsz; én pedig, higgadt természetem dacára is, szangvinikusan beszélek és úgy is irok. Te folyvást lágy flastromot rakogatsz a sebre, én pedig — miután azt tapasztaltam, hogy ez a flastrom-rakogatás- borogatás, lágyság és enyheség immár semmit sem használ, sőt a seb annál mérgesebben terjed anyaszentegyházunk testén — azt javallom, hogy ki kell a sebet metszeni. Részemről saját nézetemet több lelkésztársammal s világi urainkkal együtt továbbra is fenntartani, de megújítani akarom Veled a barátságot is. Melegen üdvözöl hű barátod : Sdntha Károly. * A pozsonyi ágost. evang. theol. akadémián a folyó 1886/7-iki tanév első első felében a következő tárgyak adatnak elő: Schneller István akad. ígazg. r. tanár által >Általános vallástörténet* I. II. tanfolyamnak heti 3 órán ; »Általános vallástörténet irodalma* szakad tárgy heti 2 órán; »Nevelés története®. I. II. tanf. h. 2 órán; »Német nyelv* kezdők és haladóknak az I. II. tanfolyamból h. 1—1 órán ; végül a >Philosophía seminariumot* h. 1 órán. — Gsecsetka Sámuel r. tanár előadja az »Ó-korí egyháztörténetet* az I. II. tanfolyamnak h. 4 órán; az »Egyházjogot* a III. tanf.-nak h. 3 órán; vezeti az »Egyházjogi seminariumot* (III. IV. tanf.) és »Egyháztörténeti seminariumot* (I. II. tanf.) h. 1—-1 órán. Trsztyénszky Ferenc r. tanár előadja a »Katechetikát * a IV. tanfolyamnak és a »Liturgikát« a III. tanfolyamnak h. 3—3 órán; a >Gyakorlati exegesist* (III. és IV. tanf.) h. 2 órán és vezeti a »magyar-német* és a magyar-tót homiletikai seminariumot* (III. IV. tanf.) h. I — 1 órán. Vasskó Gyula r. tanár előadja az »Ethikát« a IV. tanfolyamnak h. 4 és a »János evangelium magyarázatát* a III. IV. tanf.-nak heti 5 órán; az »Ujtestamentomi görög nyelvet« az I. tanf.-nak és a »Latin nyelvet* az I. II. tanfolyamnak h. 1—1 órán. Vezeti a »Dogmatikai seminariumot® (IV. tanf.) h. 1 órában. Dr. Masznyik Endre r. tanár előadja a »Theol. encyclopaediát* az I. tanfolyamnak h. 2 órán; a Synoptikus evangéliumok magyarázatát* (az I. II. tanf.) h. 4 órán ; a »Dogmatikát® (III. tanf.) h. 4 órán és vezeti az »Exegetikai seminariumot® (III. tanf.) h. 1. órán. Pukánszky Béla r. tanár előadja a »Héber nyelvet® (I. tanf.) h. 3 órán; »Jób könyve magyarázatát® (II. III. tanfolyam) h. 4 órán és vezeti az »Ószövetségi seminariumot® (II. III. tanfolyam) h. 1 órán. Krupecz István m. tanár előadja a >Symboi likát* (III. tanfolyam) h. 2 órán; a »bibliai tót-nyelvet* (I. II. tanf.) kezdőkés haladóknak h. 1—1 órán; és »a bibliai tót nyelv helyesírását® (szab. tárgy) h. 1 órán; a »Magyar alkotmány tant® (szab. tárgy) h. 1 órán. — Dr. Pávay Gábor m. tanár orsz. kórh. főorvos és közegészségügyi tanácsos előadja a »Közegészségtant* (III. IV. tanf) h. 2 órában. Frühwirth J. énektanár tanítja az »Ének alapelemeit« (I. tanf.) h. 1 ; és a »Gyakorlati éneklést * (solo és kar, egyházi és világi énekeket) mind a négy tanfolyamnak h. 2 órában. * Gyászhirek. Az alsó-borsodi ev. ref. egyházmegyét ismét súlyos veszteség érte. Nagytiszteletű Végh György, mező-csáti lelkész s az a.-borsodi egyházmegye egyik nagyérdemű tanácsbirája, f. hó 12-ikén, életének 63. évében meghalt. Halála nagy veszteség nemcsak szeretett nejére, testvéreire, rokonaira és jeles egyházára nézve; hanem minden jó ügyet illetőleg. O ugyanis ama kiváló egyének közé tartozott, kiknél ész és szív egyaránt magasfokú képzettséget értek el s gyönyörű Összhangban munkáltak közre a társadalom előrehaladásában. Ifjú korától fogva, még mindig nagyon kora haláláig, mindenki bizalmát, rokonszenvét és sokra becsülését megnyerte és meg bírta tartani. Fűszál nem lehet több sírhalmán, sőt még porszem is álig födheti több a megboldogult halandó részét, mint a mennyi hála- és tiszteletteljes érzelem övezi emlékét. Igazságos és hű munkás volt. Élete örökös fáradozásban telt el, mert folytonosan használni vágyott. Szép testben nála valóban szép lélek lakozott. Teméntelen csalódásait és meg nem érdemelt szívsebeit bizonyára amaz egyetlen, legbiztosabb gyógyírral enyhítgette, hogy szépítette, boldoggá tenni törekedett a mások életét. Á lelkészi magasztos foglalkozás egészen szívéhez és lelkületéhez illett, s bizonyára sokáig emlékezetes marad finom modora, nyájas részvéte, buzgó munkavágya. Egyházi és iskolai ügyek egyiránt érdekelték s tanulságos jelentései barátokat és tisztelőket szereztek neki a tanítók körébén is. Nem szenved kétséget, hogy hasznos élete jeles méltatóra találand. Mi e néhány sorbán csak ama kicsordult könynyünket óhajtók magyarázattal kísérni, melyet halálának híre fakasztott szemünkben. Legyen áldott a hant, mely takarja, s halhatatlan szép emlékezete! — Budapest, 1886. okt. 19. —k. — Varga Ferenc a pécsi tantestület elnöke és belvárosi tanító f. hó 18-ikán elhunyt. Béke hamvaira!