Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-09-05 / 36. szám

1029 ' PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 560 seben figyelemmel kisérjétek. Bölcsen és szelíden, miként ez hozzátok illik, őrködjetek, hogy világias szellemet soha se öltsenek, hogy haszonvágy és világi gondok ne vezéreljék őket, sőt inkább erényeik- és szent életükkel példa gyanánt ragyogjanak, mit sem lankadva soha az ima buzgalmában s tiszta szívvel járulva a legszentebb titkokhoz. Ezen erényekkel díszeskedő papság által nem csekély részben lesz gondoskodva a népről is, mely a hogy szereti az egyházat és híven ragaszkodik ősi vallásához, ép oly készséggel és örömest bízza lelki üdvének munkálását az oltár szolgáira. Azonban mitsem szabad elmulasztanotok, a mi alkalmas arra, hogy a katholikus hit a hivők seregében tisztán megőriztessék s az evangeliumi fegyelem a tettben, az életben, az erkölcsökben fönntartassék. Gondoskodjatok, hogy a lelkek üdvének eszközlésére többször tartassanak szent missziók, s ezek élére állítsatok elismert szentségű férfiakat a kiket Jézus Krisztus szelleme lelkesít s a fe'ebaráti szeretet hevít. Az uralgó tévelyek távoltartására és kiirtására terjesztessenek a nagy közönség között hasznos ira'ok, melyeknek tartalma megfeleljen az igazságnak és elősegítse a jó erkölcsöket. Jól tudjuk, hogy ezen dicséretre méltó és hasznos célra már néhány társulat jött létre s nem sikertelenül működik. Nagyon óhajtjuk tehát, hogy e társulatok mind számban szaporodjanak, mind naprólnapra bővebben gyümölcsözzenek.® Végezetül e szavakkal fejezi be az apostoli körlevelet: »Őseiteknek a fé'elmetes ellenség fölött, Budánál oly dicsőn kivívott győzelme nemcsak a harci vitézségnek tulajdonítandó, hanem a vallás erélyének is, mely valamint kezdetben országtok hatalmának és nagyságának szülője volt, úgy a jövőre nézve a hazán belül a jólétnek, a haza határain túl, a dicsőségnek záloga. — Hogy e dicsősé?, jólét nektek Isten Anyjának a Boldogságos Szent Szűznek esedezése által, kinek oltalmába Magyarország fölajánltatott s kitől nevét ís nyeré, osztályrészül jusson, szívből kívánjuk; s ugyanez okból buzgón kérjük Szt.-István pártfogását, aki országtokat a jótétemények minden nemével ékesíté és gyarapítá s miként bizton reméljük, arra kegyelmesen tekint le az égből s megvédi azt hatalmas pártfogásával. E reményben szívünk teljéből adjuk az Úrban, Reátok, Tisztelendő Testvérek, egyenkint, papságtokra és összes népetekre a mennyei adományoknak zálogát, atyai jóakaratunknak jelét, apostoli áldásunkat.« KÜLÖNFÉLÉK. * Királyi adományozások. A király ő felsége a csabdii ev. ref. egyházközségnek temploma és paplaka helyreállítására, az egyházas-hetyei ág. hitv. ev. fiókközségnek iskola-építkezési célokra, a nagy-keszii evang. ref. egyházközségnek lelkészlaka helyreállítására, a sárosnagy-padányi ev. ref. egyházközségnek leégett lelkészlaka helyreállítására és iskola-építésre, a sepsei reform, egyházközségnek iskolája helyreállításához, s végül Boldogasszony községnek iskolaépítkezési költségeihez ioo — ioo frtot adományozott magánpénztárából. * Lelkészválasztások. Nemes Károly misko'ci segédlelkészt s gymn tanárt a diósgyőri ev. egyház egyhangúlag első rendes lelkészévé választotta az aug. 29-ikén tartott választói közgyűlésen. Tanítónak ugyanekkor Kovács Sámuel, ka/.ai rendes tanítót választotta meg szintén egyhangúlag. Az új lelkész tudományosan képzett férfiú, kinek magvas cikkeivel lapunkban is többször találkoztak olvasóink. — Szilágymegyében a peéri népes ref. egyházközség képviselőtestülete f. hó 15-én 53 szavazatból 36-tal ifj. Kerekes Sándor, zilahi ref. segéd-lelkész papjává választotta. * Tanárkinevezés. A rimaszombati prot. főgymnasiumhoz a közoktatásügyi miniszter Kispál Mihály ref. vallású tanárjelöltet nevezte ki a megürült c'ass. philologiai tanszékre. Az új tanerő, ki különösen az árja nyelvtudomány terén tüntette ki magát tanulmányaival, már meg is érkezett az erdélyi részekből elfoglalni új állását. * Nyilt levél Dobos Jánoshoz, az ó-budai százados ünnepély alkalmából. Főtisztelendő úr 1 Kedves atyámuram ! Vannak tartozások, melyeket leróni nem lehet — nem szabad. Ily örökös adósaivá tett minket kedves atyámuramnak augusztus 29-ike, az a nap, melynek varázsa azzal a »tehetetlen vén emberrel« parancsolt, hogy ide, közinkbe jöjjön ; hogy láttassa magát még egyszer — színről-színre -— az a multak emlékeül fennmaradt oszlop, a vén ember, a ki előtt felkelt, meghajolt az egész gyülekezet s örült, hogy az ő tisztes arcáját még egyszer megbecsülheté. »42 év óta sok minden változott. Megváltoztam én; megváltoztatok tí; megváltozott itt minden, csak egy nem változott: az én szeretetem mindnyájatok iránt.« Főtisztelendőséged mondá e mindnyájunk szívébe bevésődött arany szavakat az Úrnak azon oltára előtt, hol — a ma már meghajlott főre — először szált az áldás a szent keresztség feredőjében; azon oltár előtt, hol a nagytudományú atya eljegyzé, felkené szerelmes fiát az Úrnak szent szolgálatára. Itt ez oltár előtt hangzott »legeltetése első nyájához® Főtisztelendőségednek kenetes ajkáról a tanítványoktól búcsúzó Megváltónak eme szava: »kívánva kívántam e húsvéti bárányt megenni veletek, mielőtt... meghalnék.* Vajha e kívánság, mint lelkileg teljesült: a természetben még sokáig teljesületlen maradna ; vajha, az a nemesen futott életpálya, az az egykor fennlobogott világító fáklya: ne érne véget, e szeretet parancsolta terhes de szép úttal; ne lobbanna utolsót az itt gyújtott lelkesedés tüzével 1 A kegyelem Istene áldja meg öreg szolgáját azért a nagy áldozatért, melyet hozott nekünk — »legeltetése első seregének® — százados örömünnepünk alkalmából! Ó-Buda, 1886. szept. i-én. Az egyháztanács megbízásából: tisztelő és szerető öcscse Mészáros Sámuel, ó-budai ref. lelkesz. * „Az erdélyi prédikátori tár"-t, e jó hirű lelkészed vállalatot többek felhivására Szász Gerő, a »Prot. Közlöny* szerkesztője ismét meg fogja indítani. Az új folvamban is válogatott egyházbeszédek fognak napvilágot látni s a szerkesztő szerint »a mely pillanatban tisztában leszek azzal, hogy van 300 előfizető, ki I forintjával megszerezni akarja a »Prédikátori tár* új folyamát, abban a percben hozzá kezdek a szerkesztéshez és még ebben az esztendőben megjelenik a IV-ik füzet.* Szerkesztő és kiadó-hivatal Kolozsvárit, külmagyar-utca 9. szám. — A vállalat a kitűzött cél szerint az erdélyi szónokok jeles termékeit kívánja közzé tenni, de nem zárja ki más kerület jeleseit sem. A szerkesztő reméli, hogy »a testvér-egyházkerületek is« résztvesznek a versenyben s nem szeretné, ha vállalatára ezt kellene nyomtatnia : sírta, szerkesztette és olvasta az erdélyi egyház! kerület papsága.* Sőt hogy a nemes vetélykedvet buzdítsa, két rendbeli pályadíjat tűz ki a legjobb beszédekre, 60 frankot aranyban egy közönséges és 40 frankot egy alkalmi beszédre. — Melegen ajánljuk a nagyon becsesnek ígérkező vállalatot lelkésztársaink pártolásába s reméljük, hogy lapunk barátai között is találkozandnak a »Prédikátori tár«-nak nemcsak olvasói, hanem irói is.