Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-08-29 / 35. szám

1029 ' PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 555 kiválóan használható jó könyv; melyből a lelkész is könnyen tanulhat, a hallgatóság is élvezetes tanúságot szerezhet. Álljanak itt magának a francia fordítónak szavai : »Néhány hónapja két angol homiletikai könyv ju­tott kezeimhez: The Homiletic Quarterly és The Ho­miletic Monthly. Ki nem mondhatom, hogy minő meg­elégedéssel lapoztam át e könyveket. Számos dogmati­kai, exegetikai és kritikai cikkeken kívül egy csomó be­szédvázlatot s gyakorlati magyarázatot találtam bennök angol, amerikai, német és francia szerzőktől. Ezek az általában egyszerű, világos, gyakorlati néha eredeti váz­latok kiválóan megragadták figyelmemet s hézagpótlók­nak láttam lelkészi irodalmunkban. Elhatároztam lefor­dításukat, hogy azok is használhassák, kik az eredeti nyelven nem olvashatják. Szolgálatot vélek ez által tenni egyrészről az ifjú lelkészeknek, kiknek megkönnyítendi a lelkészi pálya néha nagyon nehéz kezdetét; másrész­ről az idősebb lelkészeknek, kiknek számos elfoglaltsá­gaik miatt nincs mindenkor elég idejök pred'catio készí­tésére. Talán találandnak e kötetben, ha nem is kifogás­talan vázlatokat, legalább tárgyakat, átalános felosztáso­kat, eszméket, melyek megkönnyítendik munkáikat.« Eddig Bonnefon a francia fordító ; ehhez Hetesy Victor magyar fordító csak ennyit mond : »E szavakban Bonnefon mindazt elmondja, a mit csak ily munkáról el lehet mondani. Én csak annyit te­szek hozzá, hogy nekem e »Vázlatok« megbecsülhetet­len segitő társaim az egymást kergető vasárnapok func­tióiban s az leend lelkésztársaim számára is, kiknek épen azért jó lélekkel merem ajánlani.* A magyar fordító jó lélekkel ajánlja. Az ő eddigi műveiből pedig meggyőződtünk arról, hogy a mit ő jó lélekkel ajánl, az bárki előtt is megüti a mértéket; hisz az ő átdolgozott predicatiói oly kiváló szépségűek, me­lyek vonzerejöket, szépségüket örökké fenn fogják tar­tani a kathedrákban. A »Prot. pap« közölt belőle három vázlatot mutat­ványul. Ki ezt a hármat elolvasta, az szerezhet magának fogalmat az egész kötetről, mely ma már kezeink között van 55 vázlattal; melyről nem mondhatunk mást, mint azt, hogy ezeket az angol, amerikai, német és francia szerzőktől vett vázlatokat nem bírjuk elég melegen aján­lani ; hogy mi is jó lélekkel ajánljuk, s hogy lelkésztár­saink velünk együtt arról fognak meggyőződni, hogy a szépségét, eszmegazdagságát, új eszméit, tiszta világos felosztását tekintve páratlan használhatóságú könyv hasz­nos segítőtársul leend, valahányszor a vasárnap készü­letlen találandja őket. Hogy pedig Hetesy Victor még becsesebbé tegye e fordítást, munkáját s a puszta fordításon kívül ő is já­ruljon e könyv értékének emeléséhez, csaknem minden vázlathoz, az ezekben foglalt eszmékhez rokon szentírási helyeket keresett és nyomatott a margora, mi az erede tiben nincs meg; a mi által még inkább megkönnyítette e vázlatok használhatóságát. Nagy szolgálatot tett Drávafok jeles lelkésze az ő pályatársainak e munka lefordításával és én teljesen hiszem, hogy a lelkészi kar — velem együtt — nagy örömmel fogadja e könyvet, s szívből gratulál a magyar fordítónak, ki azt számára használható kincsesé tette. Cscínyi. 1104 BELFÖLD. A vésztői és nagyváradi „lelkészválasztás" kérdéséhez *) — Végleges válasz t. Kún Béla úrnak. — ígéretemhez híven, az általam kért terminusnál ugyan pár nappal később, de azért el nem késve, ime itt állok a nyilvánosság sorompói közt újra, hogy a köz­tem és Kún Béla úr között felmerült vitás ügy érdemé­hez képest, tüzetesen és végleg leszámoljak részemről a vésztői és nagyváradi lelkészválasztás kérdésével. A dologra térve pusztán és kizárólag a »Bihari«­féle közleményt vettem alapul, s többször és erősen hang­súlyoztam ezt: »feltéve, hogy Biharinak igaza van.* E közleményből aztán, 5 pont alá sorolva, lehúztam az egyenes és természetes cousequentiákat egyszerűen, minden erőszakolás nélkül, a logikának amaz örök tör­vényei szerint, melyek minden gondolkozó ember előtt érvénynyel szoktak bírni. Tekintse meg higgadtan bárki is a »Bihari* közleményét, s az arra alapítva általam irt felszólalást, ki fog tetszeni: vétettem-e én következtetéseim­ben a józan logika törvényei ellen, vagy nem ? Mig ne­kem valaki érvekkel, ad oculos be nem bizonyítja, hogy erőszakosan, tehát hibásan vontam le állításaimat a föl­tételül szolgá'ó és senki által sem helyre nem igazított, sem meg nem cáfolt közleményből: addig, bármennyi jó indulattal viseltettem is a priori valakinek megbízható­sága, erkölcsi és szellemi hitele vagy értéke iránt, bocsá­natot kérek, de nincs okom visszahúzni állításaimból semmit, sőt azokat továbbra fenntartani nemcsak a ma­gam iránt való kötelesség többé, hanem a közönséggel szemben is szigorú parancsolat, melyet megsérteni nekem legkevésbbé állhat érdekemben. így lévén a dolog, én azt várhattam és pedig jo­gosan, bárkitől is, a ki a kérdéshez érdemileg hozzá akar szólni, annyival inkább pedig Kún Béla úrtól, hogy ha már, bár nehezen is, feleletre határozta el magát, hát akkor mutassa ki vagy » Bihari« közléményének valótlan­ságát hiteles, számbavehető adatok és érvekkel, vagy pe­dig, ha bármi okból erre nem képes vagy nem hajlandó, akkor legalább azt bizonyítsa be, hogy a melyeket én kö­vetkeztettem s vontam ki »Bihari« cikkéből, azokat abból egyáltalán nem lehet helyesen, logikailag következtetnie vagy kivonnia senkinek. Áut-aut, tertium non datur 1 Ha akár egyik akár másik jogos kívánalomnak eleget tesz vala, legyen meggyőződve, hogy férfias bátorsággal nyúj­tottam volna felé a bocsánatkérés s egyúttal az elisme­rés jobbját. Hanem hát, az én jogos várakozásom nem teljesült, mert Kún Béla úr sem az egyik, sem a másik kívánalom­nak legkevésbé sem tett eleget. Egyszerűen tagad, kétségbe von mindent, de csak puszta, üres szavakkal, az érvek és bizonyítékok legkisebb nyoma nélkül. Nagy érdeklődés­sel, feszült várakozással fogtam hozzá annak idéjében az u. n. * felelet*, olvasásához, annyival is inkább, mert szer­zője egész stentorral így vezette azt be: »Feleletem kö­vetkező« : De mily nagy volt meglepetésem s annak foly­tán kiábrándulásom, midőn az imént idézett cím és ket­tős pont után szórói-szóra ezeket kellett olvasnom : »Mi­után Ön, tíszteles H. I. úr, úgy a vésztői mint a váradi lelkészválasztási viszonyokról, a valósággal teljesen ellen­kezőleg nyilatkozik s miután olyan közleménynyel szem­ben, mely magán hordozza a bírálat alá vett ügy lelki­*) Tárgyhalmaz miatt elkésett. Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents