Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-08-08 / 32. szám

1010 kijelentését, hogy mi örökké és mindenkor tántoríthatatlanul ragaszkodunk Istenünkhöz, hitünkhöz s azon egyházhoz, mely szívünknek megnyugvást, lelkünknek ihletet ad, s melynek hitelveit tudatunkban, meggyőződésünkben változtatlanul megtartani szent kötelességünknek ismerend -jiik mindenha!« Főtiszt, püspök ur szívesen fogadta küldöttségünket s adott válaszában ennek kifejezést is adott. Különös örömére szolgált személyesen látni azon egyház küldötteit, melynek létesülhetését oly idegen földön ezelőtt pár évtizeddel még a legmerészebb phantasia sem remélhette volna. Azután áttért a szónok által előadott óhajtásokra s miután Cz. úr felvilágosította az egyház eddigi szervezéséről, hitéletéről, tagjai számáról, pénzbeli alapjáról stb. azt teljes megnyugvással vette tudomásul. Továbbá hangoztatva azon fontos missziószerű hivatást, melyet egyházunk azon exponált helyen, egykor betöltend s dicsérettel elismerve tagjainak buzgólkodását, szívesen igérte meg pártfogását s támogatását úgy az egyházkerülettől, mint a konventtől kérendő segély kieszközlése érdekében. Egyúttal kilátásba is helyezett Összesen 400 frt évi segélyt egy állandó iskola és egy tanító alkalmazása céljára. Egyszersmind a legnagyobb készséggel igérte meg, hogy nem is várva be a kért egyházvizsgálati időt — mely csak évek multán fog bekövetkezni — mihelyt hivatala elfoglaltsága engedi, még ez, eshetőleg a jövő évben meglátogatja egyházunkat. S végül szives üdvözletét adva át küldőinknek, biztosítván azokat állandó jóakaratáról, a küldöttséget barátságos kézszorítással bocsátotta el magától. Ily örvendetes válasz után mondanom is fölösleges, hogy teljes megnyugvással távoztunk el ő méltóságától. Igen, mert a legilletékesebb helyről hallottuk egyházunk elismerését s értesültünk egyházkerületünk tagjainak testvéries hajlamairól. Ez őszinte örömért, melyet ama néhány kedves perc szerze. nekünk, legyen mondva a leghálásabb köszönet s azon szent igéretünk, hogy mi munkánkban s törekvéseinkben igaz és őszintén ragaszkodó gyermekei leszünk azon szerető édes anyának, ki erős karjaival keblére ölelt, minket táplálni nevelni s az igaz uton fenntartani meg nem szünend. Legyen a szent kötés köztünk zavartalan és állandó; s hogy szilárdá tehessük Istenünk csarnokát; intéző köreink minden tagját a protest. fejlődése érdekében kérve kérjük : ha nemsokára e kérdés szőnyegre kerül, tárgyalják azt fontosságának élénk tudatában testvéries érzülettel. Hozzanak áldozatot saját magukért — mert a mi ügyünk az övék is — s adjanak erőt egy mintaszerű iskola felállítására. Igen nekünk — mivel istentiszteletre szolgáló alkalmas helyünk jó időre alkalmas van — legfőképpen iskola kell, és pedig olyan, mely példányszerű képzett tanítójával s berendezésével imponáljon s ez esetben hisszük, hogy csekély számú prot. növendékeink dacára is benépesedik, s nemcsak állandó s legméltóbb hirdetője, fenntartó, éltető eleme leend a prot. szellemnek, hanem egyúttal virágzó működésével gyermekeinket végleg elvonva az idegen szellem prostituáló működése alul, időnkben megmentőjévé, a jövőben pedig tápláló forrásául szolgáland testvéreink hitbéli erősbülésének, mely napjainkban oly sok kísértésnek, nyomásnak van kitéve az ellentábor részéről. Mi rendületlenül hiszünk e szükségletünk gyors és biztos enyhítésében s adja Isten, hogy ne csalatkozzunk! Felméri Albert, > az egyháztanács jegyzője. BELFÖLD. A munka kezdetén. (Bod Péter műve kiadásának előmunkálatai.) Azon széleskörű érdeklődés, melyet Bod Péter kéziratban levő egyháztörténelmi művének kiadása honi protestáns egyházunk egyházi s világi nagyjainak szívében keltett, kedves kötelességemmé teszi, hogy most, a midőn a reánk nézve megbecsülhetetlen mű kiadatása többé kétséget nem szenved, egyet-mást az előmunkálatokról s magáról az egész műről, a mélyen tisztelt érdeklődő olvasókkal közöljek. Jól tudjuk mi, kik a mű kiadásának vezetését magunkra vállalók, a reánk váró nehéz bár kedves kötelességeket, melyekkel első sorban ama rég hamvadozó, mintegy »porából megelevenedett phoénix«-nek, másfelől a törekvésünket csaknem páratlan pártfogásába vett közönségnek s végre saját magunknak tartozunk ; s talán méltán meg is várhatja tőlünk a mélyen tisztelt közönség, hogy e munka kezdetén röviden megismertessük a reánk váró kötelességekkel, mint egy megnyugtassuk méltó várakozásukat illetőleg. Egy oly századokról századoknak szóló mű kiadása, mint Bod Péter magyar protest. egyháztörténelmi műve, — már csak azért is, mivel a rólunk nagyon keveset tudó vagy legtöbbször hamis forrásból értesült külföld számára első, honi protest. egyházunk egész múltját feltüntető tűkor gyanánt tekinthető — sokak által nem is képzelt nehézségekkel jár, s többeknek legéberebb közreműködését igényli, hogy céljának csakugyan megfeleljen. L. W. E. Rauwenhoff leidení egyetemi tanárt illeti az elismerés mindenekfelett azon odaadó fáradozásért, melyet a mű kiadásának mennél remekebb s hibátlanabb keresztülvitele érdekében tett s tenni fog ; ki midőn a mű sajtó alá rendezésének s kiállításának ügye egy szűkkörű tanácskozás tárgyává tétetett, egész lajstromával állott elő a nyomtatással egyidejűleg felmerülhető számos aprólékosnak látszó, de nagyfontosságú kérdéseknek, melyek munkánk sikerének feltételeit képezik. Vezérelvül mindenek előtt az eredeti kézirat lehető leghűbb visszaadását mondottuk ki, megjegyezvén, miszerint a Bod korában még szokásos accentusokat s rövidítéseket elhagyjuk, illetve kiegészítjük s az interpunctiókat a mennyire a mondatalkotás megengedi, kijavítandjuk a felesleges alineákkal együtt. A nyelvi s helyesírás elleni vétségeket a mennyiben ezek elnézésből vagy tévedésből történhettek, jegyzetekben helyreigazítjuk ; s ott hol a történeti igazság helyreigazítást, vagy — talán a külföldre való tekintetből bővebb megvilágítást igényel — az egyes könyvekhez csatolt jegyzetekben fogjuk teljesíteni, a műben netalán előforduló térképeket, tabellákat okiratokat a mennyiben lehető facsimilében adván vissza. A mű végére egy a személyek, dolgok s a szerző által használt kútforrások betűrendes kimerítő indexe lesz csatolva s a nagy terjedelmű műben való lehetőleg könnyű tájékozás végett minden egyes lap homlokán ott fog állani az illető Liber, Caput, § s a tárgyalt kérdés rövid jelzése. E célból az első ívből többnemű próbákat nyomatánk, melyeket áttekintés s esetleg útbaigazítás végett Rauwenhoff leidení tanártársainak megküldve, egy szűkkörű conferencián végre megállapítottuk a mű külső és belső elrendezésének ügyét, kimondván egyszersmind azt is, miszerint a Bod Péter által idézett történeti adatok a mennyire a kezünk alá eső segédforrások lehetővé teendik utánnézendők s netaláni eltérés esetén lelkiismeretesen kiigazítandók. Ezt úgy a mű hitele, mint Bod