Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-08-08 / 32. szám

1029 ' PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 504 II. A lelkész-képesítő vizsgálatokra. III. A theologiai magán-tanári képesítésére, és IV. A theologiai tanárok minősítésére vonatkozó javaslatait. Ezen javaslatokat a következő indokolással ajánlja a bizottság az egyetemes konvent tagjainak és első sorban a konventi iskolaiigyi bizottságnak figyelmébe. 1. A lelkészképesítő vizsgálatok rendezéséről levén szó, a bizottságnak figyelmét ki kellett terjeszteni a theologiai tanfolyam alatt tartandó vizsgálátokra is, annyival inkább mert az 1883. évi kolozsvári konventen megállapított theologiai szervezet is határozottan kifejezte, hogy »a colloquiumokon és az évi zárvizsgálatokon felül a theologiai tanfolyam alatt úgynevezett akadémiai szakvizsgák is lesznek rendezendők, és ezek a lelkészi vizsgálatok vagy szigorlatok kérdésével, szoros kapcsolatban állanak*. A jelzett theologiai szervezet az akadémiai vizsgálatokra nézve annyit mondott ki: »minden előadott tantárgyból, legyen az kötelezett vagy nem kötelezett, a tantárgy bevégzése után a hallgatók az előadó tanár előtt részletes zárvizsgát tartoznak tenni«. Ezt a bizottság úgy kívánja módosítani, hogy minden félév végén minden tantárgyból úgynevezett félévi colloquium tartassák, melynek eredménye a leckekönyvbe beirassék. Mert habár legtöbb theologiai akadémián, a szabad hallgatás és választás jogával élhetnek is theológus ifjaink, de egyházunk érdeke megkívánja azt, hogy minden theológusnak félévi tanulási szorgalma és előmenetele a legkomolyabban ellenőriztessék. A mi theologiai intézeteink nem csak tanító, de nevelőintézetek is tartoznak lenni; továbbá azok nem csak szellemi kiképeztetésre nyújtanak alkalmat, de anyagi segélyezésben is jelentékenyen részesítik a növendékeket: mindezek elengedhetlenűl megkövetelik, hogy a theológusok minden félévben szigorú vizsgálatoknak vettessenek alá, melyeken az egyházkerületek is elnökségeik vagy más megbízottaik által gyakorolhassák felügyeleti jogaikat. Ez kötelessége egyházunknak úgy a maga jól felfogott érdekéből mint a szülők szempontjából is; nehogy méltatlan, hanyag és kötelességük élénk érzetére föl nem ébredt tanulók is élvezhessék a gondozást, az iskola jótéteményeit, haladhassanak oly pályán elő, melynek legnagyobb valószínűség szerint csak terhére s szégyenére válnak Hogy ezen félévi colloquiumokon kívül, időközi colloquíumok is tartassanak-e ? azt határozatilag nem kívánjuk megállapítani, de mindenesetre óhajtandónak tartjuk, a hol kivihető, a hallgatók száma nem oly nagy és ha azoknak tartása által a tudományok értékükben és terjedelmükben nem szenvednek. Ezt minden egyházkerület és theologiai akadémiájának tanárkara, Ítélheti meg legjobban és legcélszerűbben. 2. A theologiai tanfolyam két első évének bevégzése után alapvizsgálat behozatalát hozzuk ajánlatba minden theol. akadémián. Nagyon szükségesnek tartjuk, hogy a két első év befejezése után adjon számot a theológus ifjú, hogy mily öntudatossággal és önállósággal végezte teendőit, szorgalmas és mélyre ható tanulmányozással foglalkozott-e a tantárgyakkal vagy csak felületesen siklott át azokon, a nélkül, hogy azok lelkébe, gondolkozásába egész ismeretvilágába beható és mélyebb nyomokat hagytak volna. Ezen alapvizsgálat tárgyaira vonatkozólag megjegyezzük, hogy két egyházkerület fölterjesztett javaslatában, az ó-szövetségi exegesist az alapvizsgálat tárgyai közé fölvétetni óhajtja, sőt az egyik egyházkerület azonfelül még az első képesítő vizsgálat tárgyai közé is fölveszi, tehát az ó-szövetségi Írásmagyarázatot nagyfontosságánál fogva két ízben kívánja vizsgálat tárgyává tenni. Bizottságunk ezen fon'os tárgy beható vitatásánál meggyőződött arról is, hogy az egyes egyházkerületekben eltérő felfogások és eljárások vannak érvényben arra nézve, hogy mennyi ideig kötelezendők a theológus ifjak az ó-szövetségi exegesis hallgatására. Van olyan thol. akadémiánk, a melyben a Héber-nyelvtan az első év első felében heti 6 órán befejeztetvén, a második félévben már az ó-szövetségi magyarázat rendszeres hallgatása megkezdetik; több akadémiánkon a két első év folyama alatt ezen exegesisnek hallgatását a theologusok be is végzik. És épen ez a főindok a miért az ószövetségi exegesist az alapvizsgálat tárgyává kívánják tenni, sikeresebb eredményt reménylvén az oly vizsgálattól, mely közvetlen a tantárgygyal való foglalkozás után tartatik, mintha két teljes év után — mely alatt az ó-szövetség magyarázattal talán épen nem is foglalkoznak, állanak elő az illetők képesítő vizsgálatra. A bizottság azért tisztelettel ajánlja a konvent figyelmébe: »Miután maguk az egyes egyházkerületek a konventnek 1883. évi azon utasítását, hogy az ó-testamentumi bibliai magyarázat a theológusokra nézve csak egy éven át kötelezett, oda módosították, miszerint két évnek hallgatását mondották ki kötelezőnek theol. akadémiáikon : ennek alapján hivassanak fel az egyes kerületek, hogy az ó-szövetségi magyarázat kötelezővé a 2-dik és 3-ik éves theológusokra nézve tétessék; az egész első év a héber nyelvtan alapos megértésére s begyakorlására fodíttassék ; mert jobban bevésődnek az ifjúi lélekbe azok az idegen nyelvtani alakok, ha huzamosabb ideig, mely alatt idő engedtetik azoknak feldolgozására s begyakorlására foglalkozhatik azokkal az ifjúi elme. Ebben leli egyik indokát javaslatunk azon pontja, hogy az ó-szövetségi magyarázatot az alapvizsgálat tárgyai közül kihagytuk; nem lehetvén semmi tárgyból addig míg az iskolailag befejezve nincs, s annak hallgatását magára nézve az illető vizsgálattevő be nem végezte — szakvizsgálatra biztosan és teljes megnyugvással előállani. — Sőt még óhajtjuk, hogy a negyedéves hittan hallgatóknak is ajánltassék figyelmükbe az ó-szövetségi exegesis hallgatása, de már ekkor félévi colloquíumok tételének köteleztetése nélkül. 3. Több egyházkerület tervezetében fölemlítette, hogy a theologiai tanfolyam második évének utófelében az alapvizsgálatnak is tárgyait képező tudományokból colloquium tétele ne kívántassák ; »mert igen különös az, ha az előadó tanár a colloquiumot, mint sikerest tüntetné fel az indexben, azután pár napra meg a vizsgáló bizottsággal sikertelennek ítélné.« E felfogásra nézve tisztelettel megjegyezzük : nézetünk szerint az alapvizsgálatra menendő hittanhallgatóknak a két első évet teljesen be kelletvén fejezni, az másképen nem történhetik meg, mintha a negyedik félévi tantárgyakból is a félévi colloquiumokat kellő eredménynyel kiállották. És ezen félévi colloquíumok csak azt bizonyítják, hogy azon félévben is a hallgatott tantárgyakban kellő szorgalmat és eredményt tanúsítottak az illető hallgatók; mig az alapvizsgálatnál annak megállapítása és kitudása a főcél, hogy a két év alatt micsoda átalános theologiai képzettségre jutottak el az illetők, miként tájékozták magukat azon tudományokban általánosan, felfogták, átértették és elsa-