Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-08-01 / 31. szám

983 984 vagy megyei hatóságnak a következő kérdésekre kellett feletet adni: »Hány család van ott a kérő felekezetből? Mennyi a készpénz, s micsoda alapból? Mennyi készpénzben, vagy termésben? Vannak-e a folyamodó községeknek és magánosoknak adósságai, nincsenek-e adóval hátralékban ? Mennyi az adójuk ? Mennyit fizet mindenki papnak és mesternek ? A begyült segélyt csak templomi építésre használják-e ? s nem valami jövendő célra is ? Nem árt-e az új berendezés a nép jólétének ? Van-e belsőség? Mily közel van más vallásgyakorlat? Nem lesz-e kárára az új hitközség a katholikus plébánusnak és mesternek? Mi az épületnek, mi a pap és mestertartásnak költsége ?« Fontos kérdések ezek, mert —- mint Marczali igen helyesen jegyzi meg II. Józsefről szóló művében •— bizonyos, hogy az a 12 pont oly beavatkozást foglalt magában, mely törvényes alapon lehetővé tette a folyamodások legnagyobb részének visszautasítását. A fentebb említett helytartótanácsi rendelet értelmében 1784. julius 2-án a vármegye utasítása folytán egy küldöttség jelent meg Zánkán, melynek tagjai voltak: Jankó Ádám csicsói plébános és a füredi egyházmegye alesperese, Matay István, Domokos Ferenc tanácsosok, Hertelendy Imre főbíró és Sághváry György, hogy vizsgálnák meg a kérelmezőknek okaikat. Ezen küldöttség munkálatát főbb kivonatban közölni szükségesnek tartottam, nem is említve azt, hogy a felvilágosult csicsói plébános semmit sem ellenkezett a prédikátort és iskolatanítót kérő zánkaiak ügyében. Mindenek előtt hivatkoztak a III. Károlytól nyert szabadalom levelükre, melynek értelmében vallásukat bárhol szabadon gyakorolhatnák és iskolatanítójuktól mégis megfosztattak. Majd össze írják, hogy kiki menynyivel járul az imaház és parokiális épületek létesítéséhez és kiderül, hogy 62 reform, család 974 forintot kész az építkezésre bármikor letenni. Kijelenti a küldöttség, hogy sem katholikus, sem más vallásgyakorlat nincs a helységben ; a felállítandó épületekhez a földes uraik fundust önkényt szívesén adnak; a költség elég is lenne, mert a követ s más szükséges épületanyagokat közmunkával hordanák össze. Mindezeknél fogva a küldöttség ezen jelentését a földesurak és a maguk ajánlatainak összeírásával a vármegyére felterjeszti. Hadd álljanak itt ezenkívül még, az e tárgyra vonatkozó okiratok. Az első szól az Eszterházy hercegség jószágainak kormányzójához, Nagy István királyi tanácsoshoz s így hangzik: »Alább írtak minekutánna a német birodalomból kegyelmes királyi és császári oly kiválósággal jöttek volna be Magyarországba, hogy itt is vallásukat szabadon gyakorolhassák s a zánkai pusztát megszálván gyakorolták volna is, történt, hogy vallásgyakorlatuktól megfosztattak, most pedig a kegyelmes vallásügyi rendelethez képest a szomszéd szepezdiekkel egyben prédikátornak, mesternek bevitele iránt Ő Felségénél könyörögvén s az engedelem iránt reménységgel levén, minthogy azon épület, melyet Zánkán imaháznak tettek, egy részben elrontatott, más részben pedig a mennyire szoba s konyhából állott, földesuraságok által köszhaszonra fordíttatott, s mindez ideig úgy bírattatott ; s ekképen kegyelmes urunk O hercegsége egy hatod része is osztatlanul benne vagyon, azonban az több földesuraságok ezen fundust magok részéről prédikátori s mesteri lakásnak és imaháznak önkényt oda engedni, és ugyanazon okból minden jutalom nélkül kívánják, minthogy az épületet a kérvényezők építették, és abból ki nem fizettettek, de különben is az épületek romladozott állapotban levén igen keveset érnek, könyörögnek a tekintetes úrnál, hogy azon esetre, ha a vallás gyakorlatot megengedő kegyelmes beleegyezés leérkezendik, azon fundusból és épületecskéből kegyelmes urunk ő hercegsége részére eső egy hatod részt is prédikátori és mesteri háznak, s imaház helynek kegyesen oda engedni méltóztassék. Zánkai helységbeli helvét hittvallásúak közönségesen.« Ezen kérvényük mellé oda csatolták földesuraiaknak azon bizonyítványát, melyben közhaszonra fordított, de a reform, lakosok által épített szobát, konyhát s hozzá tartozó fundussal együtt Istenhez való buzgóságukból minden jutalom nélkül vissza engedik. Az egyes családok ezek: Nagy, Györffy, Pálffy, Sebestyén, Diskay, mint földesuraik. Herceg Eszterházy jószág-kormányzója mindezekből látván, hogy csak az uradalom beleegyezése hiányzik, ezeket irta a zánkaik kérvényére: »Ha azon fundus, melyet a kérvényezők imaházuknak fölépítésére kérnek, közönséges fundus, mivel a többi földesurak a maguk részéről ezen fundust oda engedik, én épen ellent nem állok ; azon esetre pedig, ha a bent irt és kért fundus osztály után egyedül engemet illetne, és közös nem volna, akkor azt csak azon feltétel alatt bocsátom épület alá, hogy az által jogaim meg ne sértessenek, és azon fundus helyett nekem más annyit érő, és olyan jóságú mint az enyim adassék, melyet is Domokos fiskális uram legjobban megismerni fogja ! »Kelt Eszterházán, 1784. junius 7. Nagy István jószág-kormányzó. Még ezen kívül mellékelte a fentebb megnevezett küldöttség a földesurak következő adomány-levelét : »Alábbirtak jelen sorainkkal bizonyítjuk és adjuk értésekre akiknek illik, hogy mi azon esetre ha kegyelmes Királyunk ő felsége, zánkai, ezen tekintetes nemes zalavármegyei helységben lakozó helvét hitvalláson levő jobbágyainknak szabad vallásgyakorlatot engedend : imaháznak, prédikátor- és mesterházaknak elegendő fundust adunk, amint azt a kiküldött t. deputácio előtt valósággal ki is mutattuk; ezen kívül a prédikátor élelmére adunk négy hold szántóföldet, hat kaszás rétet; úgy nem különben a mesternek két hold szántóföldet és négy kaszás rétet, és így összesen a kettőnek hat azaz hat hold földet és tíz kaszás rétet; melyek mindezideig a közönséges földesuraság által bírattattak. Melynek nagyobb valóságára adtuk ezen kötelező levelünket. Zánka, 1784. julius 3. Diskay Ádám, Nagy István, Nagy András, Györffy László, Györffy Ferenc, Sebestyén János. Előttünk: Sankó Adám csicsói plébános és a füredi egyházmegye alesperese, Mátay István Zalavármegye szolgabírája, Hertelendy Imre táblabíró, Domokos Ferenc megyei fiskális, Ság vári György kiküldöttek előtt 1 A már többször megnevezett küldöttség jóllehet mind a kérvényező zánkaiaknak okaikat fontosoknak, mind az épületek előállítására kimutatott pénzt elegendőnek találta *) a zánkaiak mégsem nyerték meg egyelőre az óhajtott kegyelmes engedélyt az építkezés megkezdhetésére bár az előterjesztések után szívvel lélekkel remenylették, hogy a helytartótanács az ő jogos, s a megyei küldöttség által is pártolólag beadott kérvényüket mihamarább elintézi. *) Az építkezésre a zánkaiak által kimutatott 974 forinton kívül a következő köves-kállai helvét hitvallású, s egyúttal zánkai birtokos társak adakoztak: Nagy Ferenc 10 frt. Nagy András 10 frt. Györffy Zsigmond 20 frt. Györffy János 25 frt. Nagy István 35 frt. Hegyi Zsigmond 15 frt. Nagy Jánosné 25 frt. Györffy Ferenc 15 frt. Nagy Pál 8 frt. Nagy Miklós 9 frt. Szigethi János IO frt. Bódai Márton 6 frt. Oroszvári Istvánné 15 frt. Györffy Pál 20 frt. Györffy László 15 frt. Györffy Mihály 15 frt. Hegyi János 10 frt. Tóth Mihály 5 frt. Sebestyén János 10 frt. Pálfy Mihály 30 frt. Szalay János 15 frt. Szó'llősi Sámuel 20 frt. Ifjú Pálfy Mihály 20 frt. Sebestyén István 10 frt. 62*