Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1886-07-25 / 30. szám
941 928 összesen 70,887 frt 99 krt jövedelmezett. Az összes intézetek ingó és ingatlan vagyona együttvéve 1.956,953 frt 94 kr és ezután való jövedelme 94,891 fit 99 kr. Az ingatlan vagyonok 3'9%-ot jövedelmeznek, a tőkepénzek 5'2°/0 -ot. A tőkék az előző évhez képest 74,291 forint 64 krral szaporodtak. Az ingatlanok az összes jövedelmeknek 7%, a tőkék pedig 20 8°/0 -át hozták. Más forrásokból gyűlt jövedelmek : állami és községi segélyekből került az összes jövedelmeknek 6°/0 -ka, egyházi segélyekből és adományokból 2 5, 9°/0 -ka, a tanulók hozzájárulásából (tandíjak, élelmezési díjak, felvételi díjak stb.) 39 6% ka- Tesz pedig az összes tanintézetek együttes jövedelme 340,215 forint 21 krt és 32 drb aranyat. — Az intézetek összes költsége volt: 336,700 frt 97 kr és 32 drb arany, miből a tanárok fizetesére kiadatott közel kétszázezer frt (a kiadások 57'3%-ka) ; fűtésre, tisztogatásra, javításokra és szolgák fizetésére közel 17 ezer frt (a kiadások 4'9%-ka); tanszerekre és könyvtárakra 8 ezer forint (a kiadások 2-4°/0 ); ösztöndíjakra 13 és félezer frt és 32 darab arany (a kiadások 3'9°/0 -ka); élelmezésre 70 ezer forint (a kiadások 2O"90 /0 *ka); vegyesekre közel 35 ezer frt (a kiadások iO'30 /0 -ka). — Egy tanuló kiképeztetése az evang. iskoláknak átlagosan 78 frt 63 krba kerül. A felső iskoláknak még nem említett statisztikai adataiból kiemeljük, hogy az egy (eperjesi) jogakadémián volt 36 hallgató, a 3 hittani intézetben (Sopron, Eperjes és Pozsony) 100 theologus, az 5 tanítóképző-intézetben 136 tanuló. Sz. F. Egyetemünk megismertetése a külfölddel. A m. tud. egyetem eddig minden évben meg szokta küldeni tanrendjét, almanachját és egyéb nyomtatványait a külföldi egyetemeknek és intézeteknek. Miután azonban e nyomtatványok és kiadványok eddig csak magyar nyelven jelentek meg, a külföldi egyetemek, sőt maguk azok a tudósok is, kik különben érdeklődtek hazánk iránt, vajmi keveset tudtak tud. egyetemünkről és nem volt módjukban egyetemünk belső szervezetével, tudományos karainkkal foglalkozni, azokat tanulmányozni és megismerni. Hogy egyetemi és tudományos viszonyainkat a külföld ezentúl jobban megismerhesse, Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy ezentúl úgy az egyetem évi almanachja, mint a tanrend latin nyelven is megjelenjék és a külföldre a magyar kiadással együtt ez is szétküldessék. E rendelet következtében a rektor Erdey Antal közp. irodaigaz.gatót bízta meg a latin fordítással, annak revíziójával pedig Kassay Gusztáv magántanárt. Az ez évi almanach fordítása már be is van fejezve és a következő címet viseli: »Status personalis et ordo lectionum regiae universitatis Hungaricae Budapestinensís. Pro Anno scholastico 1885 —1886 « Lányok egyeteme. Mult hó utolsó napján nyitotta meg az angol királynő egész udvara és a cant nburyi érsek jelenlétében a világon az első lányok egyetemét, a Royal Holloway College-t, Egham közelében, London és Windsor között egy kis városkában. Holloway mintegy harminc-negyven éve még pirulákat árult, a melyeknek hirdetésére a földgömb minden lapjában tömérdek p mzt elköltött. A hirdetések használása azonban olyan volt, mely dúsan behozta kamatait: Holloway néhány év alatt gazdag emberré lőn, s egy idő múlva olyan vagyonra tett szert, hogy Anglia legpénzesebb emberei közé tartozott. Mint ilyen határozta el, hogy közcélokra fogja fordítani pénze egy részét, csakhamar fölépített egy nagyszerű intézetet, lelkileg beteg nők számára Majd azt tűzte föladatául, hogy a nőket is hozzásegíti ahhoz a tudományos, alapos műveltséghez, mely eddig a férfiak tulajdona volt és beutazva az európai egyetemeket, építtetett egy nagyszerű egyetemet kizárólag nők részére. Építés közben Holloway meghalt, de művét rokonai befejezték s a királynő most ezt az egyetemet nyitotta meg ünnepélyesen. A Royal Holloway College-ben 250—400 egyetemi tanulónő számára van hely. Minden lány külön dolgozó és hálószobát kap, hatnak van közös salonja. Az óriási épület 550 láb hosszú és 576 láb magas, több, mint 1000 szobája van, nagyszerű könyvtárral, nagy tantermekkel, képcsarnokkal, házi kápolnával, vegytani, physikai, növénytani gyűjteményekkel és dolgozó szobákkal, tornacsarnokkal és uszó medencékkel. Az intézet költségei túlhaladták a tiz millió forintot. TÁRCA. Az istenhit az újkori bölcseletben. (Folytatás.) Most még egy kísérlet van hátra : vájjon a tiszta ész gyakori használatra alkalmas-e? vájjon azon eszmékhez vezet-e, melyek a tiszta ész legfőbb céljait elérik ? Eszem minden érdeke a következő három kérdésben egyesül : mit tudhatok ? mit kell tennem ? mit szabad reménylenem ? Áz első kérdés tisztán spekulatív, a második tisztán gyakorlati s mint ilyen tartozhatik a tiszta ész körébe, de azért még sem transcendentalis, hanem erkölcsi. A harmadik gyakorlati és elméleti egyszerre, ugy hogy a gyakorlati csak vezető fonal az elméletinek megfelelésére. Mert minden reménység a boldogságra irányul, célzata a gyakorlatira s erkölcsi törvényre éppen az, ami a tudás és természettörvény a dolgok természeti ismeretére nézve. Amaz végre egy következtetésre megy át, hogy valami van, mivel valaminek lenni kell, ám ez hogy valami van, mivel valami történik. Boldogságnak mondom minden hajlamaink kielégítését. A boldogság indokából eredő gyakorlati törvényt pragmatikusnak nevezem, azt pedig, a miért egy olyan van, mely mozgatható okokul semmi mással nem bír, mint az érdemességet boldoggá tenni, erkölcseinek. Az első ; tanácsolja, mit kell tenni, hogy a boldogságnak részesei legyünk, s második parancsolja, hogyan kell magunkat viselnünk, hogy a boldogságra méltókká legyünk. Az első tapasztalati elveken alapszik ; mert másképen mint tapasztalásból sem azt nem tudhatom, miféle hajlamok vannak, s melyek kielégitendők, sem azt, miféle természeti okok azok, melyek a kielégítést eszközölhetik. A második a hajlamokból s természeti eszközökből abstrahál, hogy kielégítsen s egy eszes lény szabadságát általában s azon szükseges feltételek alatt tekinti, melyek alatt a boldogság részeltetésével elvek szerint összhangzik, és igy legalább a tiszta ész tiszta eszméin nyugszik s apriori megismerhető ? A világot — úgymond Kant — amennyiben erkölcsi törvényekhez mért, erkölcsi világnak nevezem. Ez csak annyiban gondolható intelligibilis világnak, amennyiben abban minden feltételek (célok) s maga a minden akadálytól ment erkölcsiség abstraháltatik. Az erkölcsivilág eszméje tehát tárgyias valósággal bir, nem mintha egy intelligibilis szemlélődés tárgyára irányulna, hanem az érzéki világra, melyben mint a tiszta ész tárgya gyakorlati használatú. A tiszta ész első kérdésére tehát ez lesz a felelet: cselekedd, a mi által méltóvá leszesz a
