Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-07-04 / 27. szám

801. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 802 figyelmeztetni »hasonló izgatások büntetőtörvény sze­rinti következményeire « És kérdem, hogy miután a vizsgálat minden kétséget kizárólag, kiderítette, hogy ezen két férfiúnak nem volt és nem lett »igazuk« : nem inkább azt érdemelték-e ezek, hogy »akasztassanak fel« (miután erre esperes ur e'őtt teljes szabadságot adtak) mint azt, hogy a tárgyalásra meghivassanak s a felebbezésre mód és alkalom adassék nekik? Megjegyzem azt is, hogy a vizsgálóbiróság nem előre rendelte maga elé e két férfiút, hanem csak a vizs­gálat befejeztével. Ott voltak ugyan ők (természetesen hívatlanul) a vizsgálat kezdetén és egész folyamán is, de nem azért (pedig ez meg lett volna nekik engedve), hogy ügyüket védjék és igazságaikat bebizonyítsák s igy a felakasztás alól megmeneküljenek, hanem ott vol­tak ők azért, hogy a csiiggedezőket bátorítsák! Ágya, 1886. junius 14. Nagy Sándor, ev. ref. lelkész. IRODALOM. Turcsányi Gyula Dezső kolozsvári ág. h. ev. lel­késztől: »Az ifjúság hazafiasan vallásos neveléséről« cím alatt jelent meg egy confirmátiói beszéd, melyet az idei coníirmálás alkalmával tartott a Péld: 22 : 6 alapján. A szónoki erőve1 , hazafias lelkesedéssel írott beszéd a keresztyén szülőnek nagy horderejű kötelességéről szól s ama tételeket fejtegeti bővebben, hogy 1) neveljünk tes­tileg ép gyermekeket; 2) szoktassuk az ifjúságot rend- és munkaszeretetre ; 3) ébreszszük s ápoljuk az ifjúságban a kötelességérzetet ; 4) fordítsunk kiváló gondot az ifjúság valláserkölcsi nevelésére. S mig ezeket a szülők köteles­ségévé teszi, a confirmálandó növendékeket arra szólítja fel s buzdítja, hogy ők ís működjenek közre ezek érvénye­sítésére, mint most már öntudatra ébredett ifjak. A fü­zetke ára 20 kr. Tiszta jövedelme a confirmátiói alapra (?) fordíttatik. Melegen ajánlhatjuk a tisztelt közönség szíves figyelmébe. Az »Uj magyar Athenás* IX-ik füzete Sz. Kis Károly szerkesztésében a napokban hagyta el a sajtót. E füzettel bevégződik a VlII-dik füzetben megkezdett pótlék és elkezdődik Fabó Andrásnak kéziratban maradt » Adalékékok Zw itt ingerli ez« című becses irodalomtörténeti posthumus műve, melynek kéziratát Szilágyi Sándor en­gedte át a vállalat számára. Az A—tói P—betűig terjed és ára ennek is mint a többi füzetnek 50 kr. Aigner L kiadása. Magyarországi tanitó-egyletek statisztikája, szer keszti Belicza József, Budapest, Méhner Vilmos kiadása. Ára I frt 20 kr. A fáradhatatlan szerző csak az imént adta ki közhasznú munkáját: »Magyarország népoktató inté­zeteinek és tanítóinak név- és címtára«, s már újra le­kötelez bennünket ez ujabb művével, melynek adatait ismeretes buzgalmával s lelkiismeretességével hordta ösz­sze. Hogy mennyi fáradságba került az adatok összehor­dása, kitűnik abból, hogy némely esetben a legszorgo­sabb utánjárás mellett sem lehetett valamely egyesületre vonatkozólag közelebbi adatokat szerezni. De a szerkesztő vigasztalhatja magát azzal, hogy ily egyesületek bő is­mertetése valóban felesleges. Az egyesületek betűrendben vannak felsorolva s meg van említve minden, mit az egyes egyesületekre vonatkozólag tudni érdemes: mikor alapít­tatott, hány tagja van, vagyona, könyvtára, segélyalapja, szervezete stb. A munkát nagyon ajánljuk olvasóink figyel­mébe. Korszerű munka, mert a tanitó-egyesületi munkásság helyes vezetése, szervezése csak akkor lehetséges, ha eb­beli állapotainkat jól ismerjük ; mindenki, aki a népoktatás iránt érdeklődik, köszönettel fogja venni, hogy ily meg­bízható s jó kalauzra tehet szert a tanitó-egyesületi mű­ködés terén. A munkából ezeket az adatokat merítjük : Magyarországon van 127 róm. kath. jellegű tanító-egye­sület, 53 ág. evang. és helv. ref., 11 gör. kath., 1 gör. kath , 2 zsidó, összesen 194 felekezeti jellegű egyesület; felekezeti jelleg nélkül egylet van 24 szabad és 52 vár­megyei hivatalos. Ez egyesületek közül 6 keletkezett 1860 előtt, 45 1861-tői 1870-ig, 80 1871-től 1880-ig, 60 1881 óta, a többinél az erre vonatkozó adatok hiá­nyoznak. 18 egyesület tagjai száma nem haladja meg a 30 at, 125 egyesületnél a tagok száma 30—99, 38-nál 201—300, háromnál 301—400, egynél 401 — 500, négy­nél 501-en felül van a tagok száma, 49-nél az ebbeli adatok hiányoznak. Könyvtára van 134 egyesületnek, nincs 60-nak, az adatok hiányoznak 47-nél. Tőkésített vagyona van 105 egyesületnek, nincs 82-nek, az adatok hiányoznak 54 egyesületnél. Saját segélyalapja van 48 egyesületnek, nincs 139-nek, az adatok hiányoznak 54-nél. Tanitó önsegélyző egylet van 6. Látni való, hogy az az egyesületi működés még távolról sem mondható vi­rágzónak, s hogy a buzgó kezdeményezésnek és munká­nak még elég végezni valója akad. E—s. Kereskedelmi földrajz. A Palias irodalmi és könyv­kiadó-társulat kiadásában megjelent dr. Toldy László »Kereskedelmi földrajz«-ának II. kötete is. Az I. kötet még 1884-ben látott napvilágot, s azóta az első magyar kereskedelmi intézetnek, a »A Budapesti Kereskedelmi Akadémiá«-nak rég nélkülözött tankönyvévé vált. A II. két részből áll; az első az európai államok leírásával foglalkozik, és a kereskedelmi iskolák II. vagy mint né­hol nevezik »középső« osztálynak tananyagát foglalja magában, a második rész, mely a világforgalom eszkö­zeit tárgyalja, ez iskolák legfelső osztályaínak van szánva. Ha látjuk, minő hiány van jó kereskedelmi iskolai tan­könyvekben, főkép ha látjuk azt, hogy épen a földrajzot a kereskedelmi iskola szempontjából nálunk magyarúl még senki nem dolgozta fel, úgy e munkát, mint egy ujabb, jóravaló irodalmi terméket köszönettel kell fogadnunk. A munkát alapossága, adatainak fontossága, helyes ma­gyarsága és könnyen érthetősége ajánlják. Megérdemli, hogy minden magyarországi kereskedelmi iskola tan­könyvvé tegye. Haladást mutat a most befejezett II. kö­tet az elsővel szenben abban, hogy a felvett anyagot rövidebben tárgyalja, ami, tekintetbe véve azt, hogy a a földrajzi tanitás heti 2 órára van korlátolva, igen helyes. A jelen II. kötet első része 215 lap, s ára I frt 20 kr.; második része 119 lap, s ennek ára 70 kr. És igy az egész 2 kötetből álló munka ára 3 frt 90 kr. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. Dr. Szeberényi Gusztáv bánya­kerületi püspök julius hó első felében püspöki látogatást tesz a barsi egyházak körében. — Gyárfás Domokos erdélyi egyházkerületi főgondnokot ötvenéves egyházi hi­vataloskodása alkalmából barátai és tisztelői díszes al­bummal és üdvözlő irattal tüntették ki a kerületi gyűlé­sen. — Szakács István kolozskalotai esperest ötvenéves lelkészi működése alkalmából egyházmegyéje és kerülete számos kitüntetésben részesítette. — Csengey Gusztáv aszódi gymnáziumi tanár és ismert író Eperjesen a theol. intézet tanárává választatott. — Révész Kálmán, bold. Révész Imre fia, ki irodalmi munkássága által már is jó nevet szerzett magának, a dunántúli egyházkerület pápai

Next

/
Thumbnails
Contents