Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-06-27 / 26. szám

801. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 802 BELFÖLD. Ujsóve bácsmegyei németajkú község, református és ágost. hitv. evang. lakosai lélekemelő örömünnepet ültek folyó junius hó 14. napján, mely felében valláserkölcsi, felében hazafias társadalmi jellegű levén : bizonyára érdekelni fogja a nem közvetlen közelben lakó olvasót is, a ki a gyakorlatba jött jubiláns ünnepek megszokott leirása mellett, egy pár általános jelentőségű vonást is fog hallhatni. Ez évben és pedig tulajdonképen a legközelebb mult április havában vala, egyszáz esztendeje annak, hogy II. József uralkodása idejében eszközölt délbácskai telepitvények között, Ujsóve községe is, mint az akkor keletkezett kilenc protestáns községek egyike, a mai helyén megállapittatott, mint azt e becses lap mult évi számaiban közölt egyházrajz ismertette vala. Akkor 49 volt a ref. csáládok száma, ma már kerek számmal háromszáz ; az ág. h. testvérek öt családot számláltak akkor, gyülekezetük lélekszám tekintetében, mai napság nem áll a református egyház mögött. Kezdetben »mindnyájan együtt valának egy akarattal®. 1796-ban önálló ref. gyülekezet alakult ugyan, illetőleg a ref. hívek szervezett anyaegyházzá tömörültek, de ág. hitv. testvéreikkel hithűségi szövetségre léptek, hogy az annak idejében körvonalozott feltételek határain belől, mint egy egyháztest per saecula saeculorum egyek maradnak. Nem ugy lett! Az 1823. év decemberi napjai meglátták a testvérek különválását, a mi hosszas huzavona következménye lett. Mintha csak a békételenség átka sulyosodott volna mindkét kisded gyülekezetre, majdnem fél századig tartó egyenetlenség és viszály akadályozta meg ugy a valláserkölcsi élet felvirágzását, mint a nevelésügy fellendülését és a társadalmi józan fejlődés létrejöttét. Pedig ugyancsak vetélkedtek ám egymást felülmúlni az emberi erő és igyekezet s a velünk közös hiúság alkotásaiban. Mind hiába ! Onkárával tanulta meg mindkét egyház, hogy a békés séget az atyafiaknak önáldozat árán is ápolni és fenntartani kell, s midőn megbűnhődött a mult hibáiért s önismeretre jutott mindkét fél — nem hizelgünk egyiknek sem s nem iteljük avagy kárhoztatjuk egyiket sem — íme a jó békesség olajfajának árnyékában édes örömöt, sok kedves napot és nemes gyönyört élvezett idáig is. Ujsóve ma azon irigyelt protestáns községek egyike, melyben minden jó, szép és nemes tényalapja: az atyafiak közti jó békesség. Lelki örömmel tapasztalta és méltólag ki is emelte e ritka jellemvonást a dunamelléki ref. egyházkerület nagyérdemű püspöke Szász Károly is, mult évi egyházlátogatási körutjaban, mely ha valahol, ugy épen Ujsóvén azért maradt állandó hatású, mert áldását nemcsak a református, de a testvér ág. hitv. ev. egyház is tapasztalja s érezi. Száz esztendő leforgása óta azonban sohasem volt annyira egységes e helység öröme, mint junius 14-én. Nagy és emlékezetes nap is volt ám ez 1 Mennyi örömre s még mennyivel több keserűségre kellett ekkor visszaemlékezni! De a jelen öröme s a templomokban felzengett hálaénak harmóniája feledtette a mult minden kedvetlenségét. Es volt is ok örömre elég. Junius 12. napján községi képviselőtestületi közgyűlés tartatott, fontos jelentőségű ügyben. Itt Hartmann János jegyző, visszapillantást vetve Ujsóve százados múltjára, hű vonásokban tüntette föl az elődök buzgó tevékenységét s kegyeletes hálára méltó igyekezetöket, melyet ők e község valláserkölcsi, anyagi és társadalmi felvirágzása és a nevelésügy fejlődése érdekében kifejtettek ; rámutatott azon szilárd erkölcsi alapra, melyben a jelen nemzedék jövője nyugszik, mely is a tények bizonysága szerint nem más, mint a keresztyéni és honpolgári kötelességek hű teljesiiése; örömmel jelenté, hogy a százados örömünnep eszméje átalános lélkesedést szült, jeléül annak, hogy itt minden lakos, a rá váró hivatásnak öntudatával bir. Ámde — úgymond — a mult fejlődésnek indult alkotásaival és az elhunyt apák művei áldásos hatásukkal, de meg a mult és jelen idők arra intenek bennünket, hogy községünk életének ez uj százada küszöbén, a múlthoz méltó és tőlünk telhető oly alapot tegyünk le, melyet rozsda és moly meg nem emészt s melyéit a je'en nemzedék érdemét »a jók, nemesek és jövendő századok áldják.« Indítványozza tehát, hogy községünk összes lakossága nevében a képviselőtestület »Ujsóve évszázados alapítványai címén egy, a magas tanügyi kormány által felállíttatni szándékolt és már majdnem tényleg tervbe vett magyar állami népiskola és óvoda javára 2000 azaz kétezer forintnyi alapítványt tegyen, oly formán, hogy ezen alapítványi tőke Ujsóve községi pénztára által kezeltetnék s annak 6°/0

kamatát tehát 120 frtot minden év junius 14. napján a nevezett célra lefizetni tartozzék a község mindaddig, a míg csak ezen magyar állami népiskola és óvoda fennállani fog. Ha azonban ez intézet bármi okokból is létezni végleg megszűnnék : az esetben az alapítványi tőke az ujsóvei szegényalap javára lenne átruházandó és kamatai e célra lennének fordítandók. Ez indítványt a jelenlevő helybeli lelkész urak indokolásai és az indítványozó szavai után a képviselőtestület a helység lakossága nevében nagy örömmel és folyton fokozódó lelkesültséggel egyhangúlag elfogadta és annak törvényhatósági jóváhagyás végett leendő felterjesztését határozatilag kimondotta. íme egy örvendetes vonás, a nevelésügy emelésére törekvő polgárság köréből, mely követésre érdemes és méltó mindenhol. Nem is kételkedünk, hogy e terv meg fog valósulni Sóvén, melynek ósóvei határában 17 hold kitűnő minőségű szántóföld e célra már évekkel ezelőtt kihasíttatott s jövedelme idáig is szép összegre rug; továbbá a fennállott — és vajha ismét teljes erővel é'etbe lépendő — magyar iskola-egylet 200 frt vagyonát, e cé'ra adományozza, sőt társadalmi uton is minden lehető megtétetik az áldozni tudó lakosság részéről arra nézve, hogy ha már érzelemben egy század alatt magyarokká letrek, nyelvben is azokká legyenek 1 Az ünnepély előestéje mutatta, mily öröm hatja át minden keresztyén szívét. Közelből és távolból seregeltek össze a résztvevők ; igy p. o. a bács-szeremi ág. hitv. evang. esperesség képviselőül : Rohonyi ügyvéd esperességi ügyész és Bierbrunner Gusztáv ismert egyházi írónk, továbbá az alsó-baranya-bácsi ref. egyházmegye képviselői gyanánt : Kármán Pál korban előhaladott, de tetterőben ifjú esperes; Kemény fy Pál újvidéki ügyvéd, egyházmegyei buzgó tanácsbiró, e helység szülötte és UJSOVI százados örömünnepe. k. r d