Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-05-30 / 22. szám

701 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOEAI LAP. 702 leghatékonyabb motívuma. A világtörténet igaz ugyan, hogy ábrándképek és philosophemák alkotásává fajulna el, ha a nemzeti történet talajáról el akarna szakadni; de azért mégis nem maradhat csupán ehhez láncolva. Magukban a nemzetekben játszódik le az emberiség története. Van egy történeti élet, a mely előrehaladólag egyik nemzettől a másikhoz, egyik népfajtól a másikig mozog. Es épen a külömböző népfajok és kormány rendszerek küzdelméből állott elő az egyetemes történet s ebből kifolyólag jutottak a nemzetiségek öntudatra is: mert nem csupán természeti feltételek alatt állottak elő a nemzetek. Oly hatalmas és sajátos jelleggel biró nemzetek, mint az angol, az italiai sokkal inkább a viszonyok nagy változásainak, mint lakhelyük természeti jelenségeinek és a faji tulajdonságok (race) teremtményei. A történeti kritikának törvényeit nem szabad e jelenségek kutatásánál mellőzni, mert csak a kritikával kutatott történet tarthat számot a »történet« névre. Tekintetének mindég az egyetemesre kell függesztve lenni. A hamis előzményekből csak hamis következtetések és zártételek vonathatnak ki. A kritikus kutatás egyfelől, az egygyüvé fogla'ó értelem másfelől: csak támogathatják egymást.« Ranke kutatásainak ezek a gondolatok képezik sarkalatos tételeit s ezekkel teremtett a történetírás terén új korszakot, a melylyel bezárta a tendentiosus történetírás régi korát. Ranke Thüringiában, Wiche-ben 1795. dec. 31-én született. Öt testvére közül, kiknek ketteje, nevezetesen Ranke Frigyes mint theologiai, Ranke Károly mint paedagogiai író tünt ki, ő, Lipót volt a legidősebb. Iskolai tanulmányai végeztével ifjan tanári állást nyert az Odera melletti Frankfurtban ; korán meglelte hivatását, melyen élete fogytáig működött a történet tanulmányait s a történetírást. Első művében : »Ujabb történetírók bírálata Berlin 18244 arra hívja fel kortársait, hogy tanulmányozzák a kutforrásokat, kövessenek exakt módszert s emelkedett, filozóf szempontokat. Ebben az irányban haladt életfogytáiglan s az Írásban kifejtett nagy munkásságában van főérdeme. Berlini egyetemi tanárrá neveztetvén ki a történelem tanszékére, felolvasásai nagy, az iskola falain tulható tetszéssel találkoztak. 1827-ben kormánya megbízásából külföldi útra indult, négy évet töltvén Bécsben, Velencében, Firenzében, Rómában. Visszatértekor alapította híressé vált folyóiratát: A történet-politikai folyóiratot (Historisch-politische Zeitschrift. Berlin und Hamburg), melyben a különböző kormányformákról értekezett. 1841-ben a porosz állam historiagrafusának neveztetett ki. 1848 ban a frankfurti nemzetgyűlés tagjává vá'asztatván, a porosz érdekek mellett a német nemzetiség s a szabadság ügyét tartotta szeme előtt s leggyakrabban a Gagern párttal szavazott. 1859-ben a Miksa bajor király által Münchenben alapított történelmi bizottság elnökévé neveztetett ki. 1865-ben nemességet nyert s Böck halála után a pour le mérite rend kancellárja lett. E fényes keretet, melyben a tudós élete lefolyt, ép oly fényes munkásság tölti be. Számos munkája közül főként ezeket emelhetjük ki: 1. A római pápák, egyházuk, államuk a 16. és 17. században Berlin 1834—1836. 3. köt., mely több európai nyelvre lefordíttatott, magyar forditását a tud. akadémia nálunk épen most adja ki. 2. Német történelem a reformáció korában, Berlin, 1839—1847. 6. kötet. 3. A porosz történelem kilenc könyve, Berlin, 1847—1848. 3. kötet. 4. Francia történelem, főként a 16. és 17. században Stuttgart 1852 —1861. 5. kötet, melyet a francia írók is nagy elismeréssel olvasnak. 5. Angol történelem a 16. és 17. században, Berlin, 1859 —1867. 6. kötet. Megemlitendők ezentúl következő művei: A román és germán népek története. Berlin, 1824. Déleurópa fejedelmei és népei. 1827. A szerb forradalom 1829. A Velence elleni összeesküvés 1688. Felolvasások az olasz költészet történetéről 1837. Wallenstein története 1869. A hétéves háború eredete Lipcse, 1871. Adalékok Ausztria és Poroszország történelméhez az acheni és habertusburgi békekötések között 1875. Történet-életrajzi tanulmányok: Consalvi, Savonarola, Phil. Stuzzi stb.-ről 1877. Az ő vezetése alatt jött létre: A német birodalom évkönyvei Berlin 1837—1840. Világtörténelme hat kötetre számítva 1881-ben indult meg. Munkáinak összes kiadása 1868-ban vette kezdetét s eddig 47 kötet jelent meg belőle. Ranke iskolájába tartoznak a következő német történetírók: Duncker, Giesebrecht, Jaffe, Sybel, Waisz, stb. Az emlék mit magának állított úgyis ércnél maradandóbb ; mi csak ez emlékhez tiszteletünk egy babérlevélkéjét akartuk letenni. —y —a. IRODALOM. Százados ünnepi beszéd, mely 1885 november 22-én a vác-hartyáni ref. egyház templomában főtisztelendő és méltóságos Szász Károly püspök ur imája és főpásztori beszéde után elmondatott Földvári László által. Szomorú emlékek fűződnek ezen s a körülötte levő egyházakhoz. Ezen emlékek, bár igen szelíden érintetve, feleleveníttetnek ezen vallásos ihlettel írt egyházi beszédben, hogy annál inkább örvendhessünk századunknak, a vallási türelem s felebaráti szeretet századának. Az egyházi beszéd végén közöltetik azon buzgó hitrokonok s egyháztagok névjegyzéke, a kik ezen nehéz megpróbáltatásokon keresztülment egyházat most száz éve ujjá születni segítették. A 16 lapra terjedő füzetára 15 kr. : a befolyó tiszta jövedelem az iskola-alap növelésére fordíttatik. KÜLÖNFÉLÉK. * Lelkészjelölés. A Cegléden f. hó 17-én egybeült candidáló bizottság a jászberényi lelkészi állomásra kijelölte: K. Molnár Albert pilisi lelkészt, Tóth Pál bugyii h., T. Molnár Albert csepeli h., Hajdú Ignác szabadszállási s. és Horváth Gyula t.-vezsenyi s. lelkészt. * A prot. orsz. árvaegylet f. hó 28-án tartotta meg évi közgyűlését, melynek tárgyát az igazgató választmánynak, s a számvizsgáló bizottságnak jelentése, továbbá az 1886-ik évi költségvetési előirányzat megállapítása s három igazgató-választmányi és öt női bizottsági tagnak választása képezte. Legkimagaslóbb pontja volt az ig. választmány jelentésének a vagyoni állásról szóló, a mely szerint az árvaház vagyona készpénzben, takarékpénztári betétben, különböző értékpapírokban, alapítványokban s magában épületében 130,424 frt 73 krt tesz ki. A költségvetési előirányzatban körülbelül 5000 frt fedezetlen, a melyet a hitben munkás szeretetnek kellend majd Isten segedelmével összeszerezni. A választmányba újra megválasztattak dr. Ballagí Mór, br. Kochmeister Frigyes és dr. Koller Gyula. A női bizottságba pedig Dániel Ernőné, br. Kochmeister Frigyesné, özv. Székács Józsefné és Tisza Kálmánné szül. Degenfeld Ilona grófnő szintén újból. Uj tagul választatott meg özv. Kenessey Albertné. — A közgyűlést választmányi ülés követte, a melyen az elnök, br. Kochmeister Frigyes Ihász Lajos