Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-05-30 / 22. szám

695 gyalásokból azt is tudhatná, hogy az olyan tanukat, a kik valamit hibásan mondtak be, a kir. törvényszékek nem bírságolják meg, és a papok is, mint jóhiszeműieg eljárót, szintén felmentik. Más szóval: azt a papot, ki kétes esetekben a tanuktól nem kér felvilágosítást, gondatlanság terhel, és épen azért ezen cimen fenyíték alá esik; ellenben azon pap, ki el nem mulasztaná az etetési vagy keresztelési tanukat kikérdezni és velők bonyolódott ügyekben jegyzőkönyvet felvenni, gondatlanság cimén elitélni nem lehet. Bácskában épen nem szokatlan eset, hogy a kálvinista pap konfirmálja a luther. gyermeket, és viszont. Például, szomszédom és tisztelt barátom Szabó Péter, pirosi kálv. lelkész, szintén konfirmált egy vagy két luth. gyermeket, de azért szent köztük a békesség, és senkinek sem jutott eszébe őt megszólítani, mint Eőri ur megszólít engemet: »bizony szép ismerete és respektálása a felekezeti viszonyokat szabályózó törvényeknek uralkodhatik abban a bárkában.« Hát bizony szebb, mint Eőriéknél. Hogy Magyarországon a prot. felekezetek közt kötött házasságok szintén vegyes házasságok volnának, ezt én Eőri urnák el nem hihetem, mert az általa fölállított szabály szerint a kath. felekezetek (róm. kath. és görög kath.) közt kötött házasságok szintén vegyes házasságoknak volnának tekintendők. Már pedig minden doctor juris canonici azt fogja mondani Eőri urnák, hogy a róm. kath. férfi és a görög kathol. nő között kötött házasság nem vegyes házasság, nem oly házasság, mely az 1868 : LIII. tc. 12. § intézkedése alá esnék. Eőri ur felszólalása épen ugy, mint az én felszólalásom csak annak bizonyítéka, mennyire szükséges, hogy püspökeink, egyetértve az igazságügyi miniszterrel, minket közpapokat az anyakönyvvezetés mesterségére kellőleg kitanítsanak. Ez idő szerint a Bányakerületnek felügyelője lévén az igazságügyi miniszter : soha sem volt szebb alkalmunk a fájdalmasan nélkülözött anyakönyvelési kimerítő utasítások birtokába jutni, mint most. Steltzer Frigyes, kiszácsi ág. h. ev. lelkész. T. Homolya István urnák. A »Prot. egyházi és iskolai lap« 14. és 15-ik számában »Nagyváradi lelkészválasztást cím alatt jónak látja Ön, ugy a vésztői, mint a nagyváradi lelkészválasztási viszonyokról nyilatkozni. Megvallom : nehezen tudtam elhatározni magamat arra, hogy közleményére c;

ak egy szóval is feleljek, azonban tekintve az épen Ön által nagyon hangoztatott »agyonhallgatási jelenséget« mely napjainkban gyakran felmerül, nehogy azt gondolja bárki is, miszerint a hallgatás által m'ntegy igazságot adok közleményének, röviden és csak általánosságban arra egy pár szóval felelek. Feleletem következő: Miután Ön, tiszteletes Homolya István ur, ugy a vésztői, mint a váradi lelkészválasz'ási viszonyokról, a valósággal teljesen ellenkezőleg nyilatkozik s miután olyan közleménnyel szemben, mely magán hordozza a bírálat alá vett ügy lelkiismeretes és pontos megvizsgálásának hiányát s egész közleménye ezen hiányban szenved, soha mm szoktam vitatkozólag fellépni, mert az birálat tárgyát előttem nem képezheti: ennélfogva, kijelentésével annak, hogy sajnálom, miszerint Ön, valótlan értesülések folytán sértő és ezennel általam határozottan visszautasított kifejezésekre engedte magát ragadtatni, mely kifejezésekkel az épen Ön által hangoztatott egyháziasság ellen látszik fellépni, részemről egész közleményére egyebet nem felelek, mint azt, hogy méltóztassék Tiszteletességednek a kérdés alatti ügyet személyes utánjárás általi lelkiismeretes meggyőződés tárgyává tenni, mert ha ezt teszi, meg vagyok győződve, miszerint általam feltételezett igazságérzetéből kifolyólag, eddigi közleményeit teljesen valótlanoknak, félrevezető hamis informátiók folytán Írottnak itélendi s engemet az egész ügyben a leghelyesebb álláspontot elfoglaltnak ismer fel. Különben a közönség elébe nem ta'tozó s törvényesen befejezett dolgokat, tapintatos ember nem szokott nyilvánosság terére vinni, de ha már oda viszi, megvárnánk tőle azt, hogy nem légből kapott hírek, hanem lelkiismeretes meggyőződés alapján tegye azt. . . Ezt vártam volna öntől is, kit igazságszerető embernek hallottam a múltban sokaktól emlittetní, annyival is inkább mert a mint mondja is »minden igazságtalanság, minden ártatlanul taposott és üldözött ügy vagy egyéniség szenvedésének látása arcába kergette a vért stb.«. . . Ha tehát valaki ennyire szereti az igazságot, s ennyire sajnálja az ártatlanul szenvedőt, annak legfőbb és legszentebb kötelessége az, hogy maga sem támadja meg az igazságot, az ártatlant s tudjon különbséget tenni, a bűnös és ártatlan, az igaz és nem igaz között. Teljesen hiszem, hogy ha a kérdéses ügyet, a maga tiszta valóságában fogja megismerni Ön : arcába szökik fel a vér, mert megtudja, hogy engemet egészen ártatlanul támadott és sértett meg. Hogy pedig ne tűnjék fel ezen az ügy vitatásába nem bocsátkozott feleletem egyszerű agyonhallgatási cél eszközlőjének, határozottan kijelentem, miszerint bármely időben kész vagyok Tiszteletességednek személyes felvilágosításul, az egész vésztői és váradi lelkészválasztási viszonyokat, teljes okadatolás és igazoló iratok kapcsában feltüntetni, azonban kijelentem, miszerint hirlapi vitatkozásba és védekezésbe nem bocsátkozom, s a fenntebb jelzett felvilágosítással is csak személyes találkozás alkalmával szolgálandok. Előttem nem kicsinyes érdekek, hanem az egyházíasság s az egyházak belseje s felvirágzása lebegnek, ezeket pedig nem a polemizálás, hanem a törvény korlátain belől folytonosan megőrizett belbékesség s egyetértő szorgalmas munkásság által érhetni el ... . Béke velünk 1 Vésztő, 1886. május 10. Kun Béla, ev. reform, lelkész. A brassói ág. hitv. evang. magyar egyházmegye tanácsának az erdélyi evang. egyházkerület kötelékéből való kilépés ügyében a brassói ág. h. evang. szász egyházmegye tanácsához intézett EMLÉKIRATA. Nagy tiszteletű és Tekintetes Egyházmegyei Tanács ! Az erdélyi ág. hitv. ev. egyház főtisztelendő és méltóságos főconsistoriumával való hivatalos köz'és végett, van szerencsénk mellékelve, a barcasági magyar ev. egyháznak f. é. március hó 25-én megtartott képviselő gyűlésének jegyzőkönyvét s annak mellékleteit tudomásvétel végett átküldeni. A nevezett gyűlésen résztvett egyházak a főtisztelendő és méltóságos egyházkerületi gyűlésnek 1877. október hó 3-án hozott és a főtisztelendő és méltóságos főconsistórium által a barcasági magyar ev. egyházaknak 1877. október hó 4-én 1710. sz. alatt tudomasukra 44*